Huszonöt éve nem kötelező úttörőnek lenni

Frissebb (1)

Jól fejbe kólintott minket a gyermekvasutas film

1946-ban bontott zászlót a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség vezetése alatt működő Magyar Úttörők Szövetsége, a rendszerváltás óta viszont már nem kötelező az általános iskolák 2–8. osztályos tanulóinak őrsökbe tömörülve mozgalmi dalokat énekelni, számháborúzni és tűzgyújtási emlékérmekért sorversenyezni. A '80-as években születetteknek azonban a kötelező úttörőmozgalmi tagság eltörlése valószínűleg máig feldolgozatlan trauma: jelen sorok íróját például 1989. szeptember 1-jén ünnepélyesen kisdobossá avatták (kék kendővel, zsinóros síppal és dobos övcsattal, ahogy kell), be is magolta a 6 pontot, de már soha nem lehetett a Gyíkkirály őrs vezetője, hatalmi ambícióit elfújta a rendszerváltás szele.

Akik a Rákos- vagy a Kádár-korszakban voltak gyerekek, sokszor ma is nosztalgiázva gondolnak vissza a Csillebércen vagy a Balatonon eltöltött nyári sátortáborozásokra, amikor még összetartottak a kisiskolások, és nem a tévét bámulták vagy az utcán csavarogtak. Mások szerint viszont az úttörőmozgalom nem közösségi összetartó erő volt, hanem aljas agymosó propaganda: utálatos nyűg minden tizenévesnek. Mi most nem akarunk ítélkezni senki felett, egyszerűen csak összegyűjtöttük a Fortepanra feltöltött legérdekesebb úttörős fotókat.

Bár a hazai úttörőmozgalom már az 1919-es Tanácsköztársaság idején megszületett, rendszerszinten csak évekkel a 2. világháború után épült ki, mint a pártállam egyetlen legitim ifjúsági mozgalma. 1945-ben a kommunisták újjászervezték a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesületét, 1946-ban pedig zászlót bontott „a gyermekek önkéntes tömegszervezeti tömörülése” a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség vezetése alatt működő Magyar Úttörők Szövetsége. Az úttörőmozgalom ekkor még párhuzamosan létezett az elvileg pártsemleges, valójában azonban erős keresztény elköteleződésű cserkészmozgalommal (ami viszont a Horthy- és Szálasi-szimpatizáns leventemozgalommal ellentétben érdekes módon inkább angolbarátnak számított). A fenti kép a XIV. kerületi Hermina úti 23. Általános Iskola udvarán készült, 1949-ben. (Fotó: FORTEPAN)

Ezen az 1949-es fotón a pajtások egymás kitűzőit és nyakkendőit nézegetik. A legelső úttörőcsapatok azonban 1945-ben még ezerféle színű nyakkendőt hordhattak, egészen az 1946-os központi szabályozásig, ami fehér színű úttörőnyakkendőt írt elő, két piros csíkkal a szélén. A fehér az úttörők jellemének a tisztaságát jelképezte, a piros csíkok pedig a forradalmiságot. A nyakkendőt ráadásul ekkoriban még nem csomózva kötötték, hanem egy piros fagyűrű tartotta össze. Az 1949-es Világifjúsági Találkozón a csapatok legjobb úttörői kitüntetésként vörös nyakkendőt kaptak – ez a viselet vált később általánossá a mozgalom teljes tagságában. (Fotó: FORTEPAN)

Az úttörőmozgalom fő feladata az volt, hogy a 2–8. osztályos gyerekeket a cserkészekhez hasonlóan, játékos formában, táborozós-csónakázós-énekelgetős csapatépítő tréningeken nevelje „a párt iránti szeretetre és hűségre, a proletár nemzetköziségre". A fenti kép az Úttörővasút hűvösvölgyi végállomásán készült, ahol 1950-ben a teljes vonal átadása alkalmából rendeztek nagyszabású ünnepséget. (Fotó: FORTEPAN)

Az úttörőélet sok szempontból az igazi, felnőtt életre készítette fel a gyerekeket, hiszen a híres 12 pont közül is így szólt az első: „Az úttörő hű gyermeke hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak, felelősséggel dolgozik érte." És valóban, az úttörőélet nem csak a nagy túrázásokról és vidám énekelgetésekről szólt: a csillebérci úttörőtáborban például az úttörőpostán is szolgálatot kellett teljesíteni. A fenti kép 1950-ben készült. (Fotó: FORTEPAN)

De nemcsak az úttörőpostán dolgoztak gyerekek, hanem az Úttörővasúton is kiskorú kalauzok kérték el a jegyeket és integettek a tárcsákkal – ezek a felelősségteljes állások azonban az iskolák legjobb tanulóinak járó kiváltságok voltak. A fenti fotón az Úttörővasút Ságvári ligeti állomása látható 1979-ből – ez most a Gyermekvasút Szépjuhászné állomása. (Fotó: FORTEPAN)

Az '50-es évek közepétől az általános iskola 2–4. osztályos tanulóiból kék nyakkendős kisdobosok lettek. 6 pontjukat sokan valószínűleg még ma is kívülről fújják:

1. A kisdobos hűséges gyermeke a magyar hazának.
2. A kisdobos szereti és tiszteli szüleit, nevelőit, pajtásait.
3. A kisdobos szorgalmasan tanul és dolgozik, segíti társait.
4. A kisdobos igazat mond és igazságosan cselekszik.
5. A kisdobos edzi testét és óvja egészségét.
6. A kisdobos úgy él, hogy méltó legyen az úttörők vörös nyakkendőjére.

(A fenti fotó 1955-ben készült.)

(Fotó: FORTEPAN)

Úttörők az általános iskola 5–8. osztályos tanulói lehettek, akiknek az 1848-as forradalmat idéző 12 követelés mintájára 12 pont szerint kellett élniük:

1. Az úttörő hű gyermeke hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak, felelősséggel dolgozik érte.
2. Az úttörő erősíti a népek barátságát, védi a vörös nyakkendő becsületét.
3. Az úttörő szorgalmasan tanul, a világ és önmaga megismerésére törekszik.
4. Az úttörő gyarapítja és védi a szocialista társadalom értékeit.
5. Az úttörő ahol tud, segít és önként szolgálja a közösséget.
6. Az úttörő igazat mond és igazságosan cselekszik.
7. Az úttörő szereti, tiszteli szüleit, nevelőit és az idősebbeket.
8. Az úttörő igaz, hű barát.
9. Az úttörő bátor és fegyelmezett.
10. Az úttörő szereti és védi a természetet.
11. Az úttörő edzi testét és óvja egészségét.
12. Az úttörő úgy él, hogy méltó legyen a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságára.

(A fenti fotó 1960-ban készült.)

(Fotó: FORTEPAN)

A képen az úttörők a Sztálin úton (ma: Andrássy út) menetelnek a Hősök terénél megrendezett május 1-i felvonuláson, 1952-ben. A mozgalom alapegysége az őrs volt, azaz 6-12 gyerek csoportja, akik jellemzően olyan neveket választottak maguknak, mint a Mókus, a Rakéta vagy épp Winettou, akinek a kalandjairól az 1946-túl megjelenő gyereklapban, a Pajtás újságban olvashattak. 2-4 őrs alkotott egy rajt, egy úttörőcsapatba pedig az iskola összes raja beletartozott.

A képen az úttörők a Sztálin úton (ma: Andrássy út) menetelnek a Hősök terénél megrendezett május 1-ji felvonuláson, 1952-ben. A mozgalom alapegysége az őrs volt, azaz 6-12 gyerek csoportja, akik jellemzően olyan neveket választottak maguknak, mint a Mókus, a Rakéta vagy épp Winnetou, akinek a kalandjairól az 1946-tól megjelenő gyereklapban, a Pajtás újságban olvashattak. 2-4 őrs alkotott egy rajt, egy úttörőcsapatba pedig az iskola összes raja beletartozott. (Fotó: FORTEPAN)

Ezen az 1955-ben készült, színes fotón Rákosi Mátyás első titkár, Hidas István, a Minisztertanács elnökhelyettese és Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nézi két kék nyakkendős kisdobos társaságában a május 1-ji felvonulást a Sztálin téren (ma: '56-osok tere) felállított dísztribünről. (Fotó: FORTEPAN)

1963-ban Úttörő expedíció a jövőbe címmel indult kétéves mozgalom, amely a haza megismerésére, a lakóhelyért végzett munka fontosságára és a jövő terveinek megfogalmazására késztette a csapatokat. A képen egy csapat úttörő pózol a régi sci-fik ormótlan robotjait idéző maskarában a Felvonulási téren az 1964-es éve május 1-ji ünnepségén. (Fotó: FORTEPAN)

„Az úttörőmozgalom célja: szabad hazában szabad embereket nevelni. A szabad ember tudja, mit várhat másoktól, mivel tartozik másoknak. Bátor, becsületes mindig igazságra törekszik”

– írta 1946-ban a híres műfordító klasszika-filológus, Trencsényi-Waldapfel Imre. Ezt a nevelést az ifivezetők és az úttörővezetők vállalták magukra: előbbiek önkéntes középiskolás diákok, utóbbiak tanárok, szülők és külső segítők voltak. (A fenti fotó 1957-ben készült.)

(Fotó: FORTEPAN)

A csillebérci úttörőtábor egészen a '70-es évekig jellemzően sátortábor volt. 1948-as létrehozásakor még Úttörő Köztársaság néven futott, 1950-ben készült el teljesen, önkéntes építőbrigádok munkájával. Ekkor még csak három, terméskőből készült, hullámpalával fedett épület állt a táborban, amelyben nyáron a lányok laktak, télen pedig itt tartották a vezetőképzéseket. Meleg víz és fűtés ekkor még nemigen volt az épületekben, a fejlesztés második hulláma csak 1970-ben indult meg. Ekkortól viszont már saját konyhája, postája, stadionja és színpada is volt a csillebérci tábornak, és felépültek a fapavilonok, valamint a parancsnoki épületek is. (Fotó: FORTEPAN)

A KISZ 1989 júniusában elajándékozta az Úttörőszövetségnek a csillebérci úttörőtábort (néhány hónappal azután, hogy megszűntek, így gyorsan hoztak egy döntést, hogy a KISZ-ből lett Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség a KISZ jogutódja), tíz évvel később pedig a területen lévő vadászház is átkerült az akkori úttörőszövetségi elnök ismertségi körébe. A zűrzavaros tulajdonviszonyokat 2000-ben a bíróságon támadta meg akkori Ifjúsági és Sportminisztérium, de a hosszadalmas jogi eljárások miatt csak nemrég született másodfokú ítélet. Ennek értelmében bár a tábort jelenleg a Csillebérci Szabadidő Központ Kft. üzemelteti, az úttörőtábor újra 100 százalékos állami tulajdonba fog kerülni. (Fotó: FORTEPAN)

1966-ban kettős jubileumot ünnepelhettek az iskolások: a forint és az úttörőmozgalom is 20 éves lett. Ebben az évben került sor a IV. országos úttörő-találkozóra.

1966-ban kettős jubileumot ünnepelhettek az iskolások: a forint és az úttörőmozgalom is húszéves lett. Ebben az évben került sor a IV. országos úttörő-találkozóra. (Fotó: FORTEPAN)

1970-ben, amikor ez a kép is készült, fennállásának 25. évét ünnepelte a magyar úttörőmozgalom. "Ajándék a hazának" címmel több ünnepséget is tartottak, valamint szolidaritási akciókkal segítették az észak-vietnamiakat és az árvízkárosult iskolákat. A fotón Lenin páncélautójának másolata látható a Felvonulási téren, amin a gyerekek az ideológiától függetlenül is örömmel pózoltak, hiszen bármilyen is a fennálló rendszer, mindig jó buli megmászni az efféle vasszörnyeket.

1970-ben, amikor ez a kép is készült, fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte a magyar úttörőmozgalom. „Ajándék a hazának” címmel több ünnepséget is tartottak, valamint szolidaritási akciókkal segítették az észak-vietnamiakat és az árvízkárosult iskolákat. A fotón Lenin páncélautójának másolata látható a Felvonulási téren, amin a gyerekek az ideológiától függetlenül is örömmel pózoltak, hiszen bármilyen is a fennálló rendszer, mindig jó buli megmászni az efféle vasszörnyeket. (Fotó: FORTEPAN)

Vagongyári szakik pózolnak Lenin páncélautójának mása mellett, miközben a pajtások alighanem a „Mint a mókus fenn a fán” kezdetű klasszikus dalt éneklik. (Fotó: FORTEPAN)

Kádár János 1972-ben személyesen is ellátogatott a csillebérci úttörőtáborba. A legvidámabb barakk diktátora, az emberarcú szocializmus cinkosan összekacsintó sakkjátékosa 1989. július 6-án halt meg, és a minden iskolásnak kötelező pártállami gyermekszervezet sem sokkal élte túl: 1990-ben egyik napról a másikra megszűnt. Igaz, a Magyar Úttörők Szövetsége papíron a mai napig létezik, és pár ezer úttörő a 2010-es években is lelkesen énekelgetve tanulja a tűzgyújtás és a csomókötés fortélyait a táborokban. (Fotó: FORTEPAN)

Az oldalról ajánljuk

Bookline

Osmo Tapio Raihala
Hogyan hallgassunk kortárs zenét

5096 Ft

John Gottman, Joan DeClaire
Gyerekek érzelmi intelligenciája

4250 Ft