Boldogság és vidámság, magyarok, de csak szépen, megfontoltan!

Tömegben másként viselkedik az ember, mint amikor egyedül vagy kisebb közösségben van. Megváltozik a viselkedése, mondhatjuk laikusan, bár sok szociálpszichológiai és politikai pszichológiai elmélet szerint épp ellenkezőleg: akkor, ösztönösen, a közösség elszemélytelenítő hatásának köszönhetően felszabadultan adja az igazi önmagát. Nem csoda, hogy a magyarországi rezsimek az elmúlt száz évben, ha szerették is tömegrendezvényekkel önnön erejüket demonstrálni, féltek a spontán utcai megmozdulásoktól - ilyenek nem is nagyon voltak, vagy ha igen, rendre erőszakba torkolltak.

A Fortepan a legnagyobb, szabadon használható, magyar nyelvű online fotóarchívum. Az Indexen a Fortepan szerkesztőivel együttműködve mutatjuk be a legizgalmasabb gyűjteményeket a huszadik századi magyar, amatőr fotósok hagyatékaiból.

Tömegben az emberek könnyebben levetkőzik a magukra erőltetett társadalmi normákat,  spontánná válnak, a pillanatnyi érzelmi állapotuk sokkal inkább befolyásolja  cselekedeteiket, mint ahogy az a mindennapokban megszokott.  A politika számára a tömeg mindig a lehetőségek és kockázatok veszélyes elegyét  alkotta. Főleg választási kampányokban nagyon jól jönnek a nagyon alaposan szervezett,  az egységet és erőt árasztó, a többség támogatását sugalló nagygyűlések, aminek a  sorait nem bonthatják meg ellentüntetők, provokátorok. Másrészt az elégedetlenség  könnyen utcára viheti az embereket, akik magukban talán csak némán, ám a tömeg  erejét megérezve könnyen válhatnak megfékezhetetlen, vagy csak nagyon nehezen  kezelhető erővé.

A magyar történelem elmúlt bő száz éve tele van utcai megmozdulásokkal és felvonulásokkal. Az elnyomó rendszerek – és ilyenekből bőségesen kijutott az országnak a hosszú 19. század végétől a rövid huszadik századon át a közelmúltig – nagy gondot fordítottak arra, hogy az utca az ő terepük legyen: a lelkesedést, boldogságot és lendületet sugárzó támogatóké, akik gondosan megtervezett rendezvényeken erődemonstráltak, és ne lehessen terepe a tömeges szervezkedésben számos jogi eszközzel is korlátozott elégedetleneknek, ellenzékieknek. Az elmúlt bő száz évben szinte nem is volt példa olyan spontán utcai, közterületi felvonulásokra, ünneplésekre, mint amilyenek az elmúlt tíz napban jellemezték Budapestet a magyar futballválogatott minden előzetesen vártnál jobban sikerült Eb-meccsei után. De kik és hogyan és milyen célból vették birtokba a budapesti utcákat ebben a viharos évszázadban, hogyan ünnepeltünk, hálálkodtunk pártnak, kormányzónak, bölcs népvezérnek, hogyan tiltakoztunk a párt, a kormányzó, a bölcs népvezér ellen? A Fortepan képeinek segítségével idézzük fel a huszadik század fontos, szimbolikus erejű vagy a mindennapokat jól bemutató utcai megmozdulásait.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!