A legfontosabb nők egy nagyapa életében

Glázer Attila tájépítészmérnöknek tanult, majd az élet a fotográfia közelébe sodorta. Nagyapja, Szűcs Ervin szintén fényképezett, a Parlamenthez közel, a Batthyány-örökmécsesnél nyitotta meg fényképész- és látszerészüzletét, majd miután elmúlt nyolcvanéves, saját magát nyugdíjazva bezárta azt. „Karakán, mégis szerény ember volt” – mesélte felmenőjéről az unoka, aki évtizedekkel később ugyanitt, két poros fiók mélyén találta meg a most bemutatott felvételeket.

A Fortepan a legnagyobb, szabadon használható, magyar nyelvű online fotóarchívum. Az Indexen a Fortepan szerkesztőivel együttműködve mutatjuk be a legizgalmasabb gyűjteményeket a huszadik századi magyar, amatőr fotósok hagyatékaiból.

„A bolt kiürítésekor találtam rá a képekre, és mentettem, ami megmenthető volt” – mondta Glázer Attila. A két fiókból közel hétszáz negatív került elő, olyan felvételek, amelyekhez mintegy harminc-negyven éve nem nyúlt, nem nyúlhatott senki. Pormacskák közt bújtak meg a képek, évtizedeket várva arra, hogy megtaláljam őket” – mondta Glázer, aki miután felmérte a képek értékességét, rendszerezni, illetve tematizálni kezdte azokat, hogy aztán rajtuk keresztül mutathassa be a családja történetét. 

El kellett döntenem hogyan mutatom be nagyapám 20. századát. Hangsúlyozva zsidó származását, és azt, hogyan hurcolták meg a háború alatt? Kövér betűkkel kiemelve, hogyan bánt el vele a kommunizmus? Teszik ezt ma mások, éppen elegen. Büszkén vagy vádlón, okosan vagy ostobán. Néztem a képen a szempárokat, meséltek, elmondták, mi is lehetett fontos akkor, mikor a kép készült.

Az unoka végül úgy döntött, hogy a család nőtagjaira fókuszálva mutatja be a nagyapja történetét: elvált szülők gyermekeként Szűcs Ervin életében fontos szerepet töltött be az édesanyja, már kamaszként megismerte későbbi feleségét, akitől csak a halál tudta elválasztani, és akitől két lánya született, majd a legelső unokája is lány lett.

De a nagyapa képein nemcsak az ő élete rajzolódik ki, hanem egyben a 20. század történelme is:  többször vitték munkaszolgálatra, a legutolsóból csak úgy menekült meg, hogy a leprások közé feküdt egy kórteremben. A szétlőtt Krisztinavárost a budai Várból fényképezte, titokban ‘56-os képeket (nem a sajátjait) hívott elő külföldieknek, az államosításkor pedig elvették tőle az üzletét.

Cikkünkben Szűcs Ervin (1915–2002) képeiből, illetve unokája, Glázer Attila hozzájuk tartozó képmagyarázataiból válogattunk.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!