Tájképektől a fotótörténetig: a visszakapott gyermekkor meséje

A 2010 óta létező Fortepan-on jelenleg csaknem nyolcvanötezer fotó között böngészhetünk. Ez csak a töredéke annak a fényképtömegnek, amellyel az online archívumot megkeresik. Többször felbukkannak olyan történetek, amelyek nem a kapott fotók, hanem a háttérben futó szálak miatt érdekesek. Most egy lomtalanításból származó album indította nyomozásról számolunk be, amelynél a kutatószenvedély a közgazdász-fotóst az ismert fotótörténészhez vezette el, aki így az édesapját és gyermekkori emlékeit kapta vissza a fotókon.

A Fortepan a legnagyobb, szabadon használható, magyar nyelvű online fotóarchívum. Az Indexen a Fortepan szerkesztőivel együttműködve mutatjuk be a legizgalmasabb gyűjteményeket a huszadik századi magyar, amatőr fotósok hagyatékaiból.

Szőcs Edgárt mindigis érdekelte a fotózás. A Marosvásárhelyről származó közgazdász túl van már az negyven évet átfogó családi fotók digitalizálásán, de fotórégiséget eddig még nem vásárolt sem ócskapiacon, sem online. Pár hónappal ezelőttig. Akkor ugyanis hirtelen felindulásból vett az interneten egy fotóalbumot, német nyelvű képaláírásokkal. Az eladó egy Budapesten élő német fiú volt, aki nem ismerte az album történetét, hiszen egy második kerületi lomtalanításon találta. A hetvenhét kép 1930 és 1936 között készült az ausztriai Bad Aussee-ben és környékén. Az album tulajdonosára vagy a fotók készítőjére nem utal semmi. De több kép alatt felbukkan egy magyar név: Tőry Miklós. Így indult el a nyomozás és Szőcs Edgár hamarosan már Tőry Miklós lányával, a fotótörténész Tőry Klárával levelezett.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!