Saját vérüket adták magyarok a koreaiaknak

0287
2018.05.27. 17:50

A Fortepan a legnagyobb magyar nyelvű online fotóarchívum. Az Indexen a Fortepan szerkesztőivel együttműködve mutatjuk be a legizgalmasabb gyűjteményeket a huszadik századi magyar, amatőr fotósok hagyatékaiból.

Kevesen emlékeznek rá, de a II. világháború után volt egy második időszak is a magyar történelemben, amikor országunk közvetetten ugyan, de ismét háborúban állt az Egyesült Államokkal. És meg kevesebben vannak még életben azok közül, akik maguk is részesei voltak a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közti barátság megtestesülésének, a koreai háború idején és után nyújtott magyar orvosi segítségnek.

1950 nyarán, egy hónappal a koreai háború kitörése után magyar orvosok utaztak Ázsiába, hogy munkájukkal segítsék a háború észak-koreai sebesültjeinek gyógyítását. Az ideológiai testvériség jegyében összesen nyolc, jórészt egészségügyi dolgozókból álló magyar csoport dolgozott Kínában és Koreában, több helyszínen is, kezdetben volt hogy borzalmas háborús körülmények, bombatámadások közepette.

A magyar orvosok Szarivon (vagy ahogy az ötvenes években írták: Szorivon) városában létrehozták a Rákosi Mátyásról elnevezett hadikórházat, majd 1952-ben ezerágyas klinikává fejlesztették. A körülbelül száz fős személyzettel dolgozó Észak-Koreai magyar kórház egészen a fegyverszünet megkötéséig, 1953-ig ellátta a sebesült, beteg katonákat és civileket, utána még négy évig működött magyar orvosokkal, magyar irányítás alatt, és ha minden igaz, még ma is kórházként funkcionál, továbbra is Rákosi Mátyás nevét viselve.

Az utolsó magyar egészségügyi csoport 1956. június 6-án idult Észak-Koreába, erről így írt a Magyar Távirati Iroda:

Szerdán reggel a Nyugati-pályaudvarról elindult Koreába a VIII. magyar egészségügyi csoport 17 tagból álló második része. A magyar egészségügyi dolgozók résztvesznek az ujjáépülő Korea egészségügyi szervezetének fejlesztésében, a szorivoni tartományi kórház munkájában. A kórház ebben az esztendőben ujabb épületekkel és felszerelésekkel gazdagodott, az ágyak száma harminccal bővült. Az uj ambulancia épületében megkezdődött a munka. Üzembe helyezték a kórház uj, nagyteljesítményű röntgengépét, s megkezdte működését a sugárterápiás osztály is. A koreai kórház a csoport megérkezésével egy időben lép működésének hetedik esztendejébe. A Koreában járt magyar egészségügyi csoportok eredményes munkájukkal méltán váltották ki háborúban és békében egyaránt, a koreai nép háláját és elismerését.

A baráti kommunista országban végzett munkájuk elismeréseként többen részesültek állami kitüntetésben. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta "a koreai Rákosi Mátyás kórháznál végzett kiemelkedő munkájuk elismeréséül dr. Bakács Tibornak, a János kórház igazgató főorvosának, dr. Erdélyi Lászlónak, a Sebész Továbbképző Klinika sebész szakorvosának" - írta az MTI 1956. július 2-án.

Az utolsó magyar orvoscsoport egy évvel később, 1957. július 11-én érkezett vissza Magyarországra miután június 20-án átadták a kórházat a koreai egészségügyi minisztériumnak. Az MTI összefoglalója szerint a magyar orvoscsoport tagjai

mintegy százhúszezer koreai betegnek és sebesültnek nyújtottak orvosi segítséget, több, mint hétezer súlyos operációt hajtottak végre és többezer koreai betegnek, sebesültnek a magyar egészségügyi dolgozók saját vérüket adták, hogy megmentsék őket.

A Koreában dolgozó magyar orvosokról Kocsis Piroska, a Magyar Országos Levéltár kutatója közölt 2005-ben 18 oldalas összeállítást az ArchívNet-en. A rengeteg korabeli forrást nyilvánosságra hozó publikáció bemutatja a Rákosi Mátyás kórház sorsát, hogy milyen egészségügyi és háborús körülmények között kellett a magyaroknak dolgozni, és a hivatalos állampárti propagandán túlpillantva mesél a kórház belső, magánéleti botrányoktól sem mentes életéről is. (Vujity Tvrtko 2010-ben külön riportban foglalkozott a levéltári kutató témájával.)

Az alábbi, nyilvánvalóan már a háború vége után készült képek készítőjéről, a rajtuk szereplő emberekről nincsenek információink, a fotók lomtalanítás során kerültek egy gyűjtőhöz, aki végül a Fortepannak adományozta a fellelt negatívokat. 1950 és 1957 között 225 magyar egészségügyi dolgozó járt Koreában, közülük jó ha öten-tízen élnek még ma is. Amennyiben közülük, vagy a rokonok közül bárki felismer valakit az alábbi fortepanos képeken, köszönettel vesszük ha megírják nekünk a kep(kukac)mail.index.hu címre.