Nézegessen gifeket a Monarchia polgári hétköznapjairól!

Sztereofotók, vagyis térhatású fényképek már az 1840-es évektől kezdve készültek Nyugat-Európában és Magyarországon. A képek nézegetésére akkoriban a Gaumont cég által kifejlesztett kukucskálós-fadobozos megoldást használták: a jobb és a bal szem által látott két képnek megfelelő két külön fényképfelvételt egy erre a célra szolgáló eszközbe (sztereográf, sztereoszkóp) helyezték, amelyek azután a néző tudatában egyetlen térhatású képpé álltak össze. Ezt a hatást próbáltuk utánozni a svájci származású Schoch Frigyes századfordulós képeiből készített giffel.

A Fortepan a legnagyobb, szabadon használható, magyar nyelvű online fotóarchívum. Az Indexen a Fortepan szerkesztőivel együttműködve mutatjuk be a legizgalmasabb gyűjteményeket a huszadik századi magyar, amatőr fotósok hagyatékaiból.

Az 1856-ban Svájcban született építészmérnök a harmincas éveiben már Munkácson élt, majd Máramarosszigeten volt építési vállalkozása. Az 1890-as években a Nagykároly–Somkút, a Versec–Marosillye, valamint a Sopron–Pozsony közötti vasútvonalak építésével alapozta meg vagyonát. 1896-ban üzlettársaival Budapesten megalapította az egészen az államosításig létező Gfrerer, Schoch és Grossmann nevű céget.

1899-ben megkapta a magyar állampolgárságot. A német anyanyelvű Schoch család nagypolgári életének tartozéka volt a Váci utcai, teljes második emeletet elfoglaló lakás és Andrássy úti iroda. 

Bár Schoch és cégtársai elsősorban a Délvidéken és Erdélyben építettek vasutat, lakó- és középületeket, volt egy merész fővárosi tervük is: 1909-ben siklót terveztek a Gellérthegyre. Ebből ugyan nem lett semmi, de Schoch Frigyes a Naphegyen és a Gellérthegyen is telkeket vásárolt, és belevágott a híres, ma egykori pénzügyminiszter lakójáról Hegedűs-villaként ismert épület építésébe. Befejezni már nem tudta: vállalkozásai az első világháború után csődbe jutottak, Schoch tönkrement és 1924-ben öngyilkos lett.

Több száz darabos fotóhagyatéka figyelemre méltó. Valamikor 1900 körül vásárolt egy sztereó kamerát, amellyel Erdélytől Budapesten és Ausztria havas hegycsúcsain át az Adriáig sok-sok különleges életképet, panorámafelvételt és anzixnak is beillő képsorozatot készített. Első fotóin az épülő Erzsébet híd, az utolsókon az 1919-es május elsejére vörösbe öltöztetett Budapest látható. (Az Indexen korábban is láthattak már térhatású képeket, akkor Fromm Géza nagyváradi ügyvédjelölt 120 éves, Budapesten készült sztereofotóit mutattuk meg .)

A magyar fotótörténet legnagyobb, 670 darabos, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó, 3D-ben rögzített pillanatait megőrző Schoch-hagyaték eredeti üveglemezeit a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára őrzi, az örökösök és a Fortepan jóvoltából. A sztereofotók most a Nemzeti Galériában rendezett Fortepan-kiállításon is megtekinthetők.

A Fortepan 110 ezer képéből 200 kiemelkedő fotót és 16, a képekhez tartozó történetet mutat be a Minden múlt a múltam című kiállítás. Néhány történetet az Indexen is olvashat a következő hetekben. Ha az összesre kíváncsi és a Fortepan saját történetét is szeretné megismerni, szeretettel várjuk 2019. augusztus 25-ig a Magyar Nemzeti Galériában.