Nekem minden külföldi Hanzi, és úgy is bánok velük

1O0A2428
A propaganda szerint 1945 után a sokmillió népi demokratikus vadász országa lettünk: Rákosi úri passzióból a dolgozó kisember sportjává tette a vadászatot – miközben a legfelsőbb pártvezetés elkülönített területeken lőhetett kapitális bakot, majd Kádár és társai elit vadásztársaságot alapítottak. A hétvégi, szakszervezeti munkásvadászok mellett a hatvanas évektől kezdve egyre több külföldi is Magyarországon vette be a célzóvizet, és ismerkedett meg a vadőrök sokszor sajátos vendégszeretetével.

A Fortepan a legnagyobb, szabadon használható, magyar nyelvű online fotóarchívum. Az Indexen a Fortepan szerkesztőivel együttműködve mutatjuk be a legizgalmasabb gyűjteményeket a huszadik századi magyar, amatőr fotósok hagyatékaiból.

A szenvedélyes vadász Horthy annak idején medverezervátumot álmodott Derenk község közelében a trianoni szerződéssel elvett erdélyi vadászterületek pótlására, ezért amikor a cirkuszi medvék megérkeztek, a lakóknak menniük kellett. Rákosit ugyanez a szenvedély ideológiai összeférhetetlenség miatt csak titokban, fekete Pobedája mélyén hajthatta, útban a kisajátított minisztériumi vadászterületekre, rezervátumokba, ahol térítésmentes vadászjeggyel lőtt a régi, „reakciós” vadászok útmutatásával (amit Kittenberger Kálmán, gróf Széchenyi Zsigmond vagy a kormányzó egykori fővadásza tudott, azt a nagy szovjet vadászmezőkön nem tanították). 

Az ötvenes-hatvanas években sorban alakultak a munkahelyi vadásztársaságok, rendszeres program lett a hétvégi nyúlpaprikás alapanyagának sajátkezű beszerzése. A társaságalapítás a pártvezetés legfelsőbb szintjéig gyűrűzött, 1964-ben maga Kádár János kezdeményezte a zártkörű Egyetértés Vadásztársaság létrehozását. Az eredetileg tizenhat, majd hatvan főre bővült klub Gemencen, Gyulajon, Telkiben, Gyarmatpusztán, Lovasberényben és Visegrádon, az úgynevezett elsődleges vadvédelmi területeken vadászhatott. Volt külön lapjuk, a Ludas Matyi karikaturistái által rajzolt Fácán Matyi, a fegyelmezetlen pártgyerekek miatt Ifjú Nimród néven ifivadásztársaságuk és „elfekvőjük” a körből kiszorult pártnyugdíjasoknak.

A nyolcvanas években a rendszerkritika egyik formája lett a téma: Hobo 1984-es Vadászat című albuma a fennálló uralmi rend metaforájává tette. A rendszerrel együtt 1989-ben az Egyetértés is megdőlt, de 1995 óta létezik a parlamenti képviselők vadásztársasága.

Bojár Sándor fotóiból múlt héten már válogattunk , most a magyar munkás- és a külföldi vendégvadászok kedélyes képei következnek a hatvanas évek konszolidált Magyarországáról. A cikk írása során több fotót sikerült beazonosítani a Magyar Vadász című lap korabeli számaiban.

A cikk megírásához Majtényi György tanulmányait ( Folt a kék díványon , Nem mehet akárki vadásznak ) és Szász Imre Ez elment vadászni (Szépirodalmi, 1984) című könyvét használtuk.