Amikor a betondzsungel közepén síelt a magyar ifjúság

1O0A9784

A Fortepan a legnagyobb, szabadon használható, magyar nyelvű online fotóarchívum. Az Indexen a Fortepan szerkesztőivel együttműködve mutatjuk be a legizgalmasabb gyűjteményeket a huszadik századi magyar, amatőr fotósok hagyatékaiból.

A Pajtás magazin fotósa 1980-ban a veszprémi úttörők Gördülő Napján örökítette meg, hogyan száguldoztak görkorcsolyán és a gördeszkán a fiatalok a szocialista panelrengetegben.

Ismét felfedeztük az elcsépelt igazságot: a kerék csodálatos találmány! Képes arra, hogy a legkülönbözőbb energiákat a legkülönbözőbb energiákká alakítsa át… A sebesen pörgő kerekek mintha visszajuttatnák valami módon a gyerekek jókedvvel táplált energiáját, mert azok újra, meg újra űzőbe veszik a selyembe öltözött szeleket. Csak az első néhány lépés bizonytalan, az első száz méteren veszíted el lábad alól a talajt, utána ismét összeáll az imbolygó világ...

– olvasható a Pajtás magazin 1980-ban megjelent 18. számában. A szerzőt a Veszprém megyei Ernst Thälmann Úttörőház tavaszi sporthetének egyik programja, a Gördülő Nap ihlette meg ennyire. Az eseményről természetesen fotók is készültek, az újság egyik állandó fotóriportere, Szalay Béla örökítette meg a görkorcsolyázó, görsíelő és gördeszkázó fiatalokat a panelházak tövében.

Magyarországon a görkorcsolya és a gördeszka majdnem hasonló pályát futott be a szocializmusban. Az újságcikkek alapján az akkori hatalom üdvözölte, hogy az ifjúságnak ilyen remek játékszerei, illetve sporteszközei vannak. Az, hogy ennyire “nyitottak” voltak, nagyrészt valószínűleg annak volt köszönhető, hogy minden guruló eszköz kiválóan alkalmas volt a nyári és száraz edzésekre, legyen szó akár síelésről, akár jégkorcsolyáról. Budapesten például a Ligetben is tartottak görkorcsolyás edzéseket, amikor nem működött a jégpálya két szezon között. Annak persze már kevésbé örültek, hogy vannak, akik ezeket közlekedéshez is használni akarják, mert az azért már veszélyes. 

Görkorcsolya barátunk, rád is sokan panaszkodnak. Az utóbbi időben egy kissé féktelen lettél. Mintha megirigyelted volna unokatestvérednek, a jeges korcsolyának a téli diadalát. Hiába a fáradozásért, veled senki sem kerül fel a világ- vagy az Európa-bajnoki verseny legfelsőbb dobogójára. Éppen azért maradj te csak a pesti gyerekek kedvenc játékszere. De nem féktelen, hanem fékes játékszere. (Szó szerint értsd ezt a mondatot.) Kis gazdád ne az autó, vagy a motor fékjében bizakodjék. Nem kívánunk rosszat, de azért olykor-olykor merevgörcsöt kaphatnának a kerekeid!

kelt ki a görkorcsolya ellen 1963-ban a Pajtás magazin egyik szerzője.  Az egyik első görkorcsolya-versenyt is közterületen, egészen pontosan a Sztálin téren (mai Erzsébet tér) rendezték meg még az ötvenes években, és idővel fel is merült az igény, hogy a játszóterek tervezésénél figyelembe kellene venni azt is, hogy a kerekeken közlekedőknek is alakítsanak ki pályákat.

Ami az igényeket illeti, a szocialista gazdaság a maga módján igyekezte kiszolgálni a vásárlókat, a magyarországi Triál görkorcsolyáit országszerte több sportboltban is meg lehetett vásárolni, és persze ott voltak a baráti országok termékei. A különböző aukciós oldalakon még ma is fel lehet lelni NDK-s Germina vagy az NSZK-s Hudora görkorcsolyáit. Ez a cég akkoriban a magyar síelők körében nagyon ismert volt. A hiánygazdaságban persze “óriási divatja volt” a barkácsolásnak is, a Pajtás magazinban például bemutatták, hogyan lehet gördeszkát gyártani görkorcsolyákból , hogyan lesz nyolc kerékből kétszer négy kerék. És persze csodálatos hibridek születtek abból, hogy a téli sporteszközöket próbáltak nyáriasítani. Ilyen volt például a Rollka, amit a német Josef Kaiser talált ki, de valahogy így született meg az egysoros görkorcsolya is. 

Ezentúl jég nélkül is lehet korcsolyázni egy új szovjet találmány segítségével! A feltaláló két korcsolyapengét illesztett egymás mellé, és görgőket erősített közéjük, amelyek ugyanolyan könnyedén siklanak a sima aszfalton vagy egy betonúton, mint a korcsolya a jégen. A jéggörkorcsolya elsősorban a gyorskorcsolyázók „száraz” edzéseit könnyíti meg.

olvasható a Pajtás 14. számában.