|
Az éneklő hajszárító2000. 11. 24., 15:59 | Frissítve: 2000. december 15., péntek 14:53
Aztán egy borongós augusztusi napon, éneklés helyett a hajszárító váratlanul szavalni kezdett valami fekete zongoráról, meg az élet melódiájáról, és amikor itt tartott, halk zokogásban tört ki. Az esetnek tanúja volt Károly a családfő, foglalkozására nézve targoncaszerelő. Elmondása szerint annyira megindította a dolog, hogy pár vigasztaló szóval:- Ne sírj már te marha! - finoman odaütögette a zokogó tárgyat a kád széléhez. A hajszárító akkor leállt és letört belőle egy darab, így került Lajoshoz, a szerelőhöz.
Dr. Fux Etelka a "Háztartási eszközök lelkivilága, különös tekintettel a hajszárítókra és porszívókra" című dolgozat szerzője, tanulmányozás céljából pár napra kölcsönkérte a Brown 2000-et, de kommunikálásra tett próbálkozásai kudarcot vallottak. Mivel a kiváló pszihológusnő amúgy is a Phülöps híve volt, visszaadta a sokat próbált tárgyat jogos tulajdonosainak. A család már annyira megszokta a hajszárítónak ezt a bolondériáját, hogy, mint mondták, nekik az lenne a furcsa, ha nem énekelne. Amikor a hajszárítóval kapcsolatos terveikről kérdeztük, Etelka és Károly bevallották, hogy továbbra is hajat fognak vele szárítani. Az egyetlen lánygyerek, Ivettke azonban megsúgta tudósítónknak, hogy valahányszor a fürdőszobában akad dolga, titokban a "Mellettem robbant fel egy kalaposgombá"-t énekelgeti abban a reményben, hogy a gép karácsonyig megtanulja. A bájos gyermek ezt a meglepetést kisöccsének szánja. Munkatársunk felvette a kapcsolatot a Brown panaszirodájának embereivel is, akik elárulták, hogy Dél-Afrikából is érkezett hasonló észrevétel. Örültek, hogy végre sikerült a dal eredetét beazonosítani. A típus gyártását már rég leállították és, hogy ilyen eset ne fordulhasson elő többé, száz önkéntes jelentkezőn 6 hónapig tesztelik az új típust, a Brown Silencio Profundo 2001-et. |
hirdetés
|