Evo Morales bolíviai elnök arra kérte az ország nagybirtokosait egy helyi idő szerint szombati ünnepi beszédében, hogy önként mondjanak le vagyonuk egy részéről a szegény indián lakosság javára.
Morales az ünnepségen - amelyet egy elkobzott birtokon rendeztek meg a fővárostól, La Paztól 620 kilométerrel délkeletre található Alto Parapeti körzetben - átadott 34 birtoklevelet szegénységben élő guarani indiánoknak.
Alto Parapeti egy olyan körzet, amelyben a birtokosok különösen hevesen ellenezték Morales agrárreformját. Az ünnepséget bizonyos Ronald Larsen amerikai állampolgár elkobzott birtokán tartották meg. Az ország nyugati síkvidékén gazdag birtokosoktól a múlt hónapban összesen 36 ezer hektárnyi területet kobzott el a kormány, mert azzal vádolta őket, hogy parlagon hagyják a földet, illetve hogy szinte rabszolgasorban tartják munkásaikat. Larsen mindig tagadta e vádakat, és a Morales-féle agrárreformmal szembeni ellenállás jelképe lett.
Bolíviában február lépett hatályba a legszegényebbek érdekeit szolgáló új alkotmányt, amely Morales szerint lehetővé teszi az ország újjáalapítását "az egység, az igazságosság és a méltóság" alapján. Ez a dél-amerikai ország első alaptörvénye, amely referendumon nyerte el a szavazók többségének - 61 százalékának - a jóváhagyását.
Az eddiginél több jogot biztosít a tízmilliós lakosság több mint felét kitevő bennszülött indián népességnek, a gazdaság állami irányítását helyezi előtérbe, bevezeti a teljes körű, ingyenes egészségügyi ellátást, és megszünteti a római katolikus vallás államvallás mivoltát. Kimondja emellett, hogy a nem megújuló természeti erőforrások kiaknázása előtt egyeztetni kell az érintett bennszülött lakossággal.
Elfogadását kemény, az országot megosztó belpolitikai küzdelem előzte meg. A küzdelem halálos áldozatokat is követelt azokban a gazdagabb tartományokban, amelyeknek ezután bevételeik nagyobb részéről le kell mondaniuk a szegényebbek javára.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
