Az elmúlt hónapokban a Magyarországgal kapcsolatos kockázati megítélés tartotta vissza a monetáris tanácsot attól, hogy kamatot csökkentsen, az inflációs kilátások erre lehetőséget adtak volna - jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a 47. Közgazdász vándorgyűlésen szombaton Zalakaroson.
"Féltettük az ország pénzügyi stabilitását, féltettük az ország finanszírozhatóságát, ezért nem csökkentettük nagyobb ütemben a kamatot" - mondta a jegybank elnöke.
A jövőbeni kamatpolitikát meghatározza, hogy Magyarország államadóssága több mint kétszerese a környező országokénak, akárcsak a külső adósságállomány, s hosszabb időnek, talán egy évtizednek kell eltelnie, hogy ezek az állományadatok a környező országokhoz képest versenyképesek legyenek - magyarázta Simor András.
A világgazdaság jövőjét elemezve a jegybank elnöke rögzítette:
"mindannyian reménykedünk abban, hogy a következő válság minél később fog bekövetkezni, és enyhébb lesz, de hogy lesz, az egészen biztos, és már most kell kezdeni kiépíteni azokat a védőmechanizmusokat, azokat az intézményrendszereket, amelyek a következő válság hatását tompítják és késleltetik."
Az MNB elnöke szerint a válság legnagyobb tanulsága számunkra az, hogy az ország tartós növekedését jobban kell építeni belső forrásokra, miközben a világon biztosítani szükséges a nemzetközi tőke áramlását.
"A jövőben nem ismétlődik meg az a helyzet, hogy egyes országok, köztük a régiós országok, 10-20 százalékos folyó fizetésimérleg-hiány mellett, azaz jelentős külső forrásbevonással valósítják meg a reálkonvergenciát, azaz a felzárkózási folyamatot" - fogalmazott Simor.
A jegybank elnöke hangsúlyozta: számunkra a másik tanulság, hogy nem lehet mégegyszer elkövetni azokat a költségvetési hibákat, amelyeket elkövettünk, az államháztartásban tartós egyensúlyt kell kialakítani.
Simor András a MNB jövőben feladataként nevezte meg az árstabilitás mellett a pénzügyi stabilitás óvását, amely a monetáris politika hosszabb távú döntéseire is hatni fog.