Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ágnes
-6 °C
2 °C

Sokallja a jegybankos fizetéseket Járai

2011.03.04. 21:35
A Magyar Nemzeti Bank Járai Zsigmond által vezetett felügyelőbizottsága nekiment az irreálisan magasnak nevezett jegybanki jövedelmeknek, és kiszúrta a magas kommunikációs költségeket is. Az MNB válaszában azt írta, hogy a bér- és kommunikációs költségek jóval alacsonyabbak, mint Járai korábbi elnöksége idején voltak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelő bizottsága (fb) megállapította, hogy a jegybank bérgazdálkodása nem felel meg a nemzetközi gyakorlat szerint a nemzeti bankoktól elvárható gondos és körültekintő magatartásnak - mondta Járai Zsigmond, az MNB felügyelő bizottságának elnöke az MTI-nek a testület pénteki ülését követően. (Járai 2001-2007 között volt az MNB elnöke, tavaly decemberben tért vissza felügyelőbizottsági elnökként.)

Járai Zsigmond elmondta: az fb egyebek között a bérgazdálkodási kérdésekkel foglalkozott. A testület megállapította, hogy az MNB-ben a jövedelmek irreálisan magasak, elsősorban a vezetőké, akiknek átlagjövedelme eléri az évi 22 millió forintot, és így lényegesen meghaladják a kereskedelmi bankok hasonló jövedelem színvonalát, egyúttal több mint kétszer nagyobbak az államigazgatásban dolgozók jövedelménél. Az MNB az elmúlt két évben annak ellenére növelte a béreket, hogy a piaci bérek a válság időszakában csökkentek.

Járai Zsigmond kifejtette: az MNB nem alkalmazza azt a társadalmi elvárást, hogy az adófizetők pénzéből gazdálkodó szervezeteknél ne legyen havi 2 millió forintnál nagyobb fizetés, így évi 55 millió forintos jövedelem is előfordul.

Járai Zsigmond aláhúzta: a felügyelő bizottság javasolja, hogy a jövedelmeket a jelenleginél alacsonyabban, a nemzetközi gyakorlat szerint a kereskedelmi bankok átlagánál állapítsák meg, a társadalmi elvárások alapján alkalmazzák a havi 2 millió forintos jövedelmi korlátot és a vezetők részére kifizetett prémium mértékét jelentősen csökkentsék a jelenlegi 88 százalékos maximális érték helyett az éves jövedelem 25 százalékára.

Kommunikációs tanácsok: 427 millió + áfa

Az fb elnöke arról is szólt, hogy a felügyelő bizottság áttekintette az MNB által kommunikációs ügynökségi szolgáltatásokra kiírt maximálisan 427 millió forint + áfa értékű közbeszerzési eljárást és nem találta meggyőzőnek a beszerzés szükségességéről és a lebonyolítás jogszerűségéről adott tájékoztatást. A vizsgálatot tovább folytatja a testület.

Járai Zsigmond kifejtette: felmerülhetett egy kommunikációs tanácsadó szerződéssel kapcsolatban a "színlelt szerződés" gyanúja, ezért az fb áttekintette a konkrét munkaszerződést és annak teljesítését. Kétségesnek tartja a megállapodásban előírt feladatok teljesítését, ezért felmerült, hogy az elvégzett feladatok nem állnak megfelelő arányban a tanácsadó éves szinten 21,5 millió forintos jövedelmével.

Az MNB visszalő

Járai nyilatkozatára az MNB a honlapjára kitett közleményben válaszolt. Eszerint a felügyelő bizottság a testület 2010 decemberében tartott alakuló ülése óta elrendelt egyes vizsgálatai lefolytatása során nem vette figyelembe az adott vizsgálatokkal kapcsolatban a Magyar Nemzeti Banknál rendelkezésre álló valamennyi tényt és adatot, nem kérték ki kellő időben az MNB véleményét a jegybank felügyelő bizottsága megállapításaival kapcsolatban.

A közlemény lényegi megállapításai röviden:

  • Az MNB gazdálkodása kapcsán az elmúlt években sem az Állami Számvevőszék, sem az MNB Felügyelő Bizottsága nem állapított meg pazarlást, szabálytalanságot. Ellenkezőleg, a gazdálkodásról az elemzések elismerően szóltak.
  • A jegybank az elmúlt négy évben, összehasonlítható árakon mintegy egyharmadával csökkentette működési költségeit, beleértve a személyi és a kommunikációs költségeket is.
  • Az elmúlt négy év megtakarításainak összege meghaladja a jegybank egy éves teljes működési költségét.

Számokat is bedobott az MNB, eszerint: 2006-ban 773 volt az átlaglétszám, tavaly 591, a személyi jellegű ráfordítások 8,5 milliárdról 7 milliárdra csökkentek.

Az évi húszmillió feletti bérekre vonatkozó megjegyzésre az MNB azt válaszolta, hogy "a jegybankban, mint ahogy magyarországi bankokban általában, beleértve más állami tulajdonú bankokat is (MFB, EXIMBANK), korlátozott számban találhatók olyan alkalmazottak, akiknek havi összjövedelme meghaladja a 2 millió forintot. Ezek a jövedelmek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a bank kiemelkedő tudású és tapasztalatokkal rendelkező munkatársait egy éles munkaerő-piaci versenyben a jegybankhoz tudja kötni, és őket teljesítményük folyamatos növelésére tudja ösztönözni."

A kommunikációs költségeknek is nagy teret szentel a válasz. Megemlítik, hogy Braun Róbert a Magyar Nemzeti Bank elnökének tanácsadójaként az elmúlt két évben intenzíven vett és vesz részt a jegybank kommunikációjának és nyilvános stratégiájának alakításában.

A jegybank nemcsak az elmúlt pár évben, hanem korábban is igénybe vette kommunikációs ügynökségek szolgáltatásait. Kommunikációs szolgáltatásokra Járai elnök úr és Missura Gábor kommunikációs vezető idejében, 2006-ban még százmillió forint felett költött az MNB. Ez az összeg 2010-re 63 millió forintra csökkent, tehát reálértékben megfeleződött.

De mi van a végkielégítésekkel?

Az MNB végül kitér arra is, amit az fb nem is kritizált, de oldalvágásnak a vitában használható.  Az fb azt írta: "az MNB-ben a végkielégítések ügye rendezett, a kialakult gyakorlat a Munka Törvénykönyvén és a Kollektív szerződésen alapul, valamint jellemzően megfelel a költségtakarékossági szempontoknak”.

Az MNB ezzel kapcsolatban említésre érdemesnek gondolta, hogy "az FB elnöke és az FB Titkárság két munkatársa korábban a jegybank alkalmazottai voltak. 2007-2008. évi távozásukkor összesen csaknem 100 millió forintos végkielégítésben, illetve munkaviszonyuk megszüntetéséhez kapcsolódó egyéb juttatásban részesültek".



  • Vennék
  • Hírek