Az új alkotmány tervezete fontos elemeket tartalmaz ahhoz, hogy az ország gazdasági versenyképessége javulhasson, a folyamatok előreláthatóak és kiszámíthatóak legyenek - mondta vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján Szájer József, a nemzeti konzultációs testület elnöke és Járai Zsigmond, a testület tagja. Mindketten úgy ítélték meg: nagy előrelépés, hogy az új alkotmányban szerepel az államadóssági korlát.
Szájer József úgy fogalmazott, ha a parlament ezeket az elemeket elfogadja, akkor az új alkotmány a világon egyedülálló szabályokat tartalmaz majd a költségvetési hiány kezelésével összefüggésben. Hangsúlyozta azt is: ha az új alkotmány életbe lép, a legszigorúbb szabályokkal fogja védeni a költségvetést az eladósodással szemben.
Ennek kapcsán Járai Zsigmond megjegyezte, hogy az alaptörvény tervezetében rögzített szigorú eladósodást gátló szabályoktól rendkívüli esetekben, például hitelválság idején el lehet térni.
Szájer József közlése szerint egyelőre nyitott kérdés még, de elképzelhető, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezései között a kormány kötelezettséget vállal arra: évekre lebontva jelzi, miként kívánja elérni, hogy az államadósság szintje ne haladja meg a GDP 50 százalékát, és hogyan akarja lépésről-lépésre csökkenteni az államadósság mértékét.
Kérdésre válaszolva Szájer József azt mondta, a közteherviseléssel kapcsolatban tervezett sarkalatos törvényben nem konkrét adószabályokat rögzítenének, csak az adózással, nyugdíjakkal összefüggő alapelveket. Ezt a még nem kidolgozott javaslatot "gazdasági kisalkotmánynak" nevezte a nemzeti konzultációs testület elnöke.
Az állam eladósításának okait, felelőseit nemcsak gazdaságilag, hanem jogilag is meg kell vizsgálni - mondta Szájer József egy kérdésre. Szerinte a felelősség elbírálásánál az eladósítás idején érvényben lévő jogszabályok az irányadóak.