A németországi áramellátás stabilitását veszélyeztetheti és áremelkedéshez vezethet szakértők szerint az 1980 előtt épített hét német atomerőmű biztonsági okokból történő, átmeneti leállítása. Az atomerőművekben érdekelt E.ON vezérigazgatója szerint - aki a Der Spiegelnek nyilatkozott - a leállítással nehéz lesz stabilan tartani a német áramellátást, mert a kieső energia pótlása a hálózat nem megfelelő kiépítettsége miatt akadályokba ütközik.
Hiányoznak a vezetékek, amelyek az energiát a szélenergia-termelő Észak-Németországból az atomerőművek leállítása miatt nehéz helyzetbe kerülő Dél-Németországba juttatnák, és ez áramszünetekhez vezethet.
A Spiegel szerint március végétől további nehézségek várhatók, mert akkor egy nyolcadik atomerőművet - a bajorországi Grafenrheinfeld erőművét - is le kell állítani, mivel ott már hónapokkal ezelőtt felfedeztek egy valószínű repedést a reaktormag egyik hűtővezetékénél.
A japán eseményekkel kapcsolatban a német kancellár szombaton közös biztonsági normákat követelt az uniós atomerőművek számára. Angela Merkel egyúttal azt is bejelentette, hogy a német kormány meggyorsítja a megújuló energiának az energiahálózatba juttatásához szükséges hálózat kiépítését.
A megújuló energia németországi lobbiszervezete, a BEE szerint az ágazat a német áramigény mintegy 47 százalékát lenne képes fedezni 2020-ig. Tavaly Németország 585 milliárd kilowattóra áramtermeléséből 17 százalékot adott a megújulóenergia-szektor, és 23 százalékot a nukleáris ágazat.
A német kancellár kedden jelentette be, hogy Németország biztonsági felülvizsgálatra három hónapra lekapcsolja az energetikai hálózatról 1980 vége előtt üzembe helyezett hét atomreaktorát, és nyitva hagyja, hogy mikor indítja őket újra. A hét érintett reaktorból egy Schleswig-Holsteinben, egy Alsó-Szászországban, kettő Hessen tartományban, kettő Baden-Württembergben, egy pedig Bajorországban található. Leállításuk négy nagy, atomerőműveket is üzemeltető energetikai céget érint: a Vattenfall nevű svéd csoport egyik leányvállalatát, az E.ON és az RWE német magántársaságot, valamint az EnBW állami regionális szolgáltatót.
A múlt pénteki földrengés okozta súlyos japán erőműbaleset felerősítette Németországban az atomenergiával szembeni, hagyományosan is erős félelmeket. A német kormány tavaly döntött úgy, hogy az ország összesen 17 nukleáris reaktorának működési idejét átlag 12 évvel meghosszabbítja, felülírva ezzel a előző kabinet döntését, amelynek értelmében 2021-ig bezárták volna valamennyit. Angela Merkel kancellár akkor úgy érvelt, hogy Németországnak szüksége van "áthidaló technológiaként" az atomenergiára.