Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Megszűnik a reálnyugdíj-emelés

2011.10.14. 18:29 Módosítva: 2011-10-14 21:23:42
Központi számlákra folyatnák be a bírságokat, így biztosítva, hogy a hatóságok ne saját büdzséjük érdekében büntessenek. A nyugdíjak a jövőben csak az inflációval megegyező mértékben emelkedhetnek. Az állam kevesebbet ad a közösségi közlekedésre. Az állami tartásdíjak összegét maximálják 14 250 forintban, az öregségi nyugdíj felében. Sok helyről elvett apró forintokkal próbálják megtámasztani a 2012-es költségvetést.

Akkor sem haladhatja meg az inflációt a nyugdíjak emelése, ha a magyar gazdaság éppen száguld: a kormány pénteken benyújtott, a jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvénye szerint a 3 százalék feletti GDP-növekedés esetén sem nőhet az inflációt meghaladó mértékben az állami nyugellátás.

Ez lényegében azt jelenti, hogy a jövőben a folyósításkor, illetve a jelenlegi nyugdíjasok esetében az idei évben eldőlt, milyen vásárlóértéket is képvisel járandóságuk, az már csak összegszerűen, de értékében nem fog emelkedni.

A kormány törvényjavaslatban lényegében nem ad érdemi indoklást a lépésre, pedig lehetne. A nyugdíjemelés mértéke az 1997-es reform után hosszú ideig a nettó keresetek alakulása és az infláció közös függvénye volt – a gyakorlatban ez rendre jelentős reálfelértékelődést jelentett, egyre nagyobb terhet róva a költségvetésre. A svájci indexálásnak nevezett modell volt az egyik oka az állami nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságának, 2009-ben aztán meg is szüntették. Számos közgazdász már korábban is szimplán értékmegőrző nyugdíjakat sürgetett, a válság által kikényszerített lépés azonban még mindig egy kompromisszumos megoldás volt, eszerint ha 3 százalék feletti növekedési ütemet mérnek a gazdaságban, az infláció felett emelkednek a nyugdíjak. A kormány most ez utóbbi szabályt módosítaná úgy, hogy a növekedéstől függetlenül az állam csak a nyugdíjak értékmegőrzésére koncentrál. Ezzel egyébként a jelenlegi növekedési kilátások alapján a következő néhány évben egy fillért nem spórolnak a költségvetésnek és nem vesznek el a nyugdíjasoktól – jövőre több előrejelezés már recessziót vár, a háromszázalékos növekedéstől még 2013-ban is messze leszünk.

Ami már húsbavág

A szociális törvény egyik változása az, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem az öregségi nyugdíj legkisebb összegével - ez most 28.500 forint -, hanem csak annak a 80 százalékával lesz egyenlő.

Ma az állam megelőlegezi a bíróság által megítélt gyermektartási díjat, ha azt a kötelezettől nem lehet behajtani. A támogatásban jelenleg, havi szinten több mint 11 000 gyermek részesül, de számuk egyre nő, ahogy egyébként a bíróság által megállapított gyermektartásdíj összegek is - áll a törvényjavaslat azon pontjának indoklásában, mely szerint a legmagasabb megelőlegezett összeg legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj fele lehet, ez ma 14 250 forint. (Az indoklás szerint egyre gyakoribb a 20-25 ezer forintos, de nem ritka az ezt meghaladó mértékű, az államra háruló havi tartásdíj.)

A közösségi közlekedés támogatására az állam jövőre 16 milliárd forinttal kevesebbet fordít, mint idén. Ezt a fogyasztói árkiegészítés csökkentésével éri el. A busz- és vasúti menethegyhez adott támogatások csökkenek, de a BKV és megyei városok közlekedési eszközeire szóló bérletek támogatása nem változik.

Nem éri meg bírságolni

A bírságbevételek központi számlára kerülnek, így megszűnik a kiszabó hatóságok közvetlen érdekeltsége a bírság összegében, és csak a szakmailag indokolt összegű és gyakoriságú bírságot vetik ki - egyebek mellett ezt is tartalmazza a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat tartalmazó javaslat, amelyet pénteken nyújtott be az Országgyűlésnek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

Ez az ötlet sem új egyébként: az elmúlt 10 évben is többször változott, hogy melyik hatóság mihez kezdhet a bírságbevételeivel – volt már példa központi költségvetésbe folyatott megoldásra is.

Nem fizetik a gazdag elítéltek gyógyszerét

A büntetés-végrehajtási törvény úgy módosul, hogy az elítélt a részleges- vagy teljes térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat a letéti pénze vagy egyéb jövedelme terhére veheti igénybe, feltéve, hogy van neki ilyen. A hozzátartozó - vagy harmadik személy is - finanszírozhatja az elítélt gyógyszerét.

A börtönökben előállított termékeket és szolgáltatásokat a jövőben felhasználhatja a honvédség, valamint a kórházak és a szociális intézmények is. A törvényjavaslat indoklása szerint ezzel - a fogvatartottak által fizetett tartásdíjjal - nő a büntetés-végrehajtási intézmények bevétele.

A fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai a helyi közlekedési bérletet nem költségtérítésként, hanem cafeteria juttatásként kapják.

Nem csak az önkormányzati, hanem az állami bérlakások építésekor sem kell földvédelmi járulékot fizetni a jövőben, így a tervezett ócsai Szociális Családiház-építési Program 80 millió forinttal olcsóbb lesz.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti rendszer működtetését pedig nem az állam - és így az adófizetők - finanszíroznák, hanem a piaci szereplők tennék ezt. Az évi 8 millió forintnál kisebb bevételt elérő mezőgazdasági kistermelők azonban mentesülnének a felügyeleti díj megfizetése alól.