Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Transparency: Megmarad a korrupciós kockázat a felszámolásokban

2011.10.20. 09:31
A kormánykoalíció módosítana a csődeljárás, a felszámolás és a cégnyilvánosság szabályozásán, hogy csökkentse a visszaélések lehetőségét. Az erről szóló törvénytervezetet a Transparency International Magyarország (TI) jó irányú kezdeményezésnek tartja, ám szerintük rengeteg problémát hagy megoldatlanul.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, a gazdasági társaságokról, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
szóló törvényeket módosító törvénytervezettel (pdf) a kormány az eljárások egyszerűsítéséből fakadó visszaéléseket szeretné visszaszorítani.

Szigorodó szankciók

A tervezethez fűzött bevezető szerint a cél a cégtemetők felderítése és felszámolása, valamint a hitelezők elől a cégvagyont eltüntető tulajdonosok  elleni fellépés lehetőségeinek bővítése. Ezért szigorítanak  a szankciókon, a nem működő, kiürített cégeket pedig új eljárással, kényszertörléssel vezetnék ki a piacról.

A tervezetet készítő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium várakozása szerint a csőd- és a felszámolási eljárás gyorsítása illetve a szigorodó szankciók az állam és a magánhitelezők számára is könnyebbé teszi majd a tartozások beszedését.

Inkább új csődtörvény kéne

A TI szerint a csődtörvény további fúrás-faragása helyett teljesen új jogszabályra lenne szükség. Az 1991-es törvény ugyanis a rengeteg változtatgatás miatt mára elvesztette a koherenciáját, és eltérő bírósági állásfoglalások, jogértelmezések alakultak ki. A korrupcióellenes civil szervezet szerint a zavaros jogszabályi háttér növeli a  fizetésképtelenségi eljárások korrupciós kockázatát.

A TI úgy látja, a jogszabályt mentesíteni kell a belső ellentmondásoktól, azaz világossá kell tenni, hogy mi az eljárás célja, illetve a szereplőknek milyen jogai és lehetőségei vannak. Ezt az elvárást a terevezet csak részben teljesíti.

Marad a köd a hitelezői képviseletek terén

A TI üdvözlendőnek tartja például, hogy a hitelezők által választott képviselő jogai hasonlóak lesznek a hitelezői választmányéhoz. Ugyanakkor a megmaradó különbségek okai nem tisztázottak, és eldöntetlenül marad az a kérdés, hogy ha adott eljárásban mindkettő jelen van, miként kell dönteni az általuk képviselt hitelezők követeléseiről.

A civil szervezet szerint továbbra is megmaradna a lehetőség, hogy az adós az eljárási mód megválasztásával egyben bíróságot is választhasson, ami korrupciós kockázatot rejt. A hitelezőnek továbbra is csak papíron lenne lehetősége a csődeljárás megindítására, mert a kérelemben olyasmiről kéne nyilatkoznia a bíróságnak az adós tevékenységével kapcsolatban, amiről nem lehet tudomása.

Átgondolatlan a felszámolóbiztosok kinevezése

A TI úgy látja, hogy a KIM szándéka ellenére marad kivetnivaló a felszámolási eljárás átláthatóságával is. A legnagyobb probléma a felszámolóbiztos kinevezése, melynek folyamata, a figyelembe veendő szempontok súlyozása, és a bíróság ezzel kapcsolatos eljárása  továbbra sem lesz transzparens. A civilek szerint alapjaiban kell újragondolni a felszámolóbiztosok kinevezését.

Ennek egyik módja az lenne, ha nem cégek, hanem személyek lennének a felszámolóbiztosok: ez sokkal tisztább felelősségi viszonyokat eredményezne. A TI javaslata szerint a hitelezőket is érdemes lenne bevonni a felszámoló kiválasztásába, mert ők az adós tevékenységének ismeretében a bíróságnál pontosabban tudják megítélni, hogy milyen kapacitásra és szakértelemre lesz szükség.

A vagyonkezelő annyit keressen, amennyit dolgozik

A TI úgy látja, hiába szabályoznák újra a vagyonfelügyelők és felszámolók díjazását, ha az továbbra sem a teljesítménytől, hanem a kezelt vagyon nagyságától függene. Ha – miként az a tervezetben áll – csökken a díjazásuk, az a TI szerint egyértelműen korrupcióra csábít.

A Transparency üdvözli, hogy nő a fizetésképtelenségi eljárás alá kerülő cégek tulajdonosainak és vezetőinek a számonkérhetősége, ugyanakkor hiányolja, hogy ugyanez nem vonatkozik majd a felszámolóra, felszámolóbiztosra. Nincs például tisztázva, hogy milyen esetben kezdeményezhetnék az eljárás érintettjei a felszámoló kinevezésének felülvizsgálatát.

Egy nap társadalmi egyeztetésre

Nincsenek előírások a felszámoló auditálására, sokkal szigorúbban kéne büntetni az általa elkövetett jogszabálysértéseket, kidolgozatlan a számonkérhetősége, és nincs szabály a megbízatása lejártára illetve a felmentésére – írja véleményében a Transparency International.

A tervezet társadalmi egyeztetésére a törvényt előkészítő KIM összesen egy napot biztosított, amit a TI elégtelennek és törvénysértőnek tart.