Jusztin
22 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Mi lesz 36 hónap múlva?

2011.08.11. 09:00
Péntektől minden banknál kérhető az árfolyamrögzítés. A csatlakozási feltételek régóta ismertek, de senki nem tudja, mi történik, ha a 36 hónap lejár, és a svájci frank még mindig nagyon drága lesz. A kormány ígéri, hogy a részletek a rögzített időszakhoz képest legfeljebb 15 százalékkal ugornak meg, de az ezzel kapcsolatos kormányrendelet még nem készült el. Emiatt, aki elsők között csatlakozik az árfolyamgáthoz, nem lesz tisztában azzal, mennyivel nőhet a részlete a rögzítés után. Ez nehezíti a megalapozott döntést. Az alacsonyabb részlet ára a futamidő megduplázása és az örökösök eladósítása lehet.

A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről szóló, június végén elfogadott és péntektől hatályos törvény szerint a kormány rendeletben szabályozza, hogy az árfolyamgát 36 hónapja után se ugorjon aránytalanul nagyot a havi részlet. Később kiderült, hogy a kormány szerint az aránytalanságot a 15 százaléknál nagyobb drágulás jelentené, azt azonban még most sem lehet tudni, hogy a drágulást mivel fékeznék. A kormányrendelet hiánya a pénzügyi felügyelet szerint nem hátráltatja a devizahiteleseket segítő program elindítását, a megalapozott döntést azonban nehezíti, mert nem lehet tudni, 36 hónap múlva mennyivel nőhet a részlet. (Pláne, ha a frank ennyi idő alatt sem mászik vissza a korlátban rögzített szint alá, amire ma alig adnak esélyt a piacon.)

A kormány számára az ígéret teljesítésére, a részletek drasztikus emelkedesének megakadályozására a legkézenfekvőbb megoldás a futamidők lényeges megnyújtása lehet. Ezzel a meredek részletemelkedés elkerülhető lenne, a jelenlegi szabályozás miatt azonban ennek is erős korlátai vannak.

Egy helyett két adós, 30 helyett 60 év

Két tényező akadályozza a hosszabbítást. Az egyik, hogy a bankok jelenleg nem kínálnak 30 évnél hosszabb futamidejű hiteleket, egyszerűen azért, mert e fölött már nagy kockázatot jelent a kölcsönök folyósítása, az ilyen futamidőket a kockázatkezelési rendszerek lényegében letiltják. A másik, hogy a bankok nem hiteleznek 65 évnél idősebbeknek, szintén kockázati megfontolásokból.

Úgy tudjuk, a kormány ezért az elérhető maximális futamidők drasztikus megemelésében, 30-ról 60 évre növelésében gondolkodik, az életkor-akadályt pedig az örökösök hitelkötelembe való bevonásával küszöbölnék ki. Azt csak a kormányrendeletet olvasva fogjuk biztosan megtudni (ha erre majd egyáltalán kitér), hogy a bankokat köteleznék-e erre a megoldásra, vagy sem, de más lehetőség nem nagyon van, mert mint a gyakorlat is mutatja, ilyen futamidőkre a pénzintézetek önszántukból nem nyitottak.

A futamidő-hosszabbítás lehetősége többször is felmerült (illetve több banki hitelkönnyítő program is erre épül), több forrásunk szerint is ez az egyetlen valóban hatékony eszköze annak, hogy később a részletek drasztikus elszállását megfékezzék. Ehhez azonban a futamidők néhány éves eltolása már nem lenne elég, a problémát évtizedes hosszabbítások mérsékelhetik.

Az örökösök bevonása is napirenden van, mert másként nem lehet ilyen hosszú futamidőkre hiteleket folyósítani egy nyakig eladósodott ötvenesnek – fogalmazott egy forrásunk, aki azt várja a kormánytól, hogy a megkésett kormányrendeletben ezt a kérdést is szabályozza. Ha tehát baj lesz három év múlva, elképzelhető, hogy a dolgot tényleg csak a jövő generációk kárára lehet megoldani.

Az előzőektől független, harmadik megoldás lehet, hogy egyes pénzintézetek végképp fizetésképtelen adósaik lakását megveszik, amit azok visszabérelhetnek, és ha talpra álltak, vissza is vásárolhatnak. Ezzel megelőzhető, hogy a kényszerű túlkínálat miatt megremegjen az ingatlanpiac. A dolog a most bajban lévő tömegeken nem segítene, mert a költségvonzata miatt sokan kiszorulnának az ilyen típusú banki adósmentésből.

Két lehetőség

A kabinet kommunikációjából egyébként az sem egészen egyértelmű, hogy a legföljebb 15 százalékos részletemelkedést pontosan mire értik.

Egy forrásunk szerint az ígéret két dolgot jelenthet. A valószínűbb verzió szerint az következik belőle, hogy három év alatt a gyűjtőszámlán felgyűlt tartozás (a piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözetből adódó forinthitel) egy hónapra eső részlete és az eredeti hitelszerződésben rögzített feltételek alapján kiszámolt törlesztőrészlet összege legfeljebb 15 százalékkal lehet magasabb a rögzítési időszakban fizetett részletnél.

Egy másik, kevésbé valószínű megoldás, hogy az árfolyamgát a 36 havi rögzítés kifutása után is megmaradna, csak a rendszer kicsit másként működne. A frankra vonatkozó árfolyamstop nem fixen 180 forintnál, hanem 15 százalékkal följebb, 207 forintnál lenne, a rögzítés pedig eltűnne, tehát a 207-es szint alatt szabadon mozoghatna az árfolyam.

A kormányzati megfogalmazásokból arra lehet következtetni, hogy az első megoldást választják, mert azzal nemcsak az eredeti devizahitel törlesztőjét, hanem a gyűjtőszámlán felgyűlt tartozás egy hónapra eső részét is kordában lehetne tartani. A két részlet egyszerre csak ezzel a módszerrel befolyásolható. A kormányrendelet megjelenése azért is lenne sürgető, hogy legalább ebben a kérdésben lássunk tisztán, mert az árfolyamrögzítés hatásai kapcsán így tényleg csak találgatni lehet.

60 százalékos részletemelkedés

Azt sem lehet ugyanis tudni, hogy 36 hónap múlva kinek mekkora lesz a  tartozása, illetve, hogy mit mutatnak majd a gyűjtőszámla-hiteltartozások. Mindkettőt befolyásolja, hogy ezen az időtávon hogyan változik a frank/forint árfolyam és a kamatok. Az is számít, mekkora lesz a háromhavi BUBOR, amivel a rögzítés időszaka alatt a gyűjtőszámlán halmozódó forinttartozás kamatozni fog.

A részletemelkedés a fentiek mellett attól is függ, hogy három év múlva kinek mennyi lesz hátra eredeti hitele futamidejéből. A jogszabály ugyanis a gyűjtőszámla-törlesztést ehhez igazítja. Akinek 2015-ben még öt éve lesz a futamidőből, annak öt év alatt, akinek tíz, annak tíz év alatt kell a forinthitelét is törlesztenie. Tehát a rövidebb hátralévő futamidőkhöz nagyobb részletemelkedés társul. Hogy mekkora?

Ha három évig a mostani tragikus szintek közelében maradna a frank, az nem 15, hanem 60 százalékos részletemelkedést jelentene, akinek 2015-től rövid idő alatt kellene törlesztenie, annak ennél is többet. Aki most fizetésképtelen, az nem biztos, hogy három év múlva elviselné a tehernövekedést. A kormány igyekezete ilyen értelemben tehát érthető, ha a módszert még nem is tisztázták.

Többen lesznek

Körkérdésben fordultunk a bankokhoz, a rögzítéssel kapcsolatos véleményükre voltunk kíváncsiak. Az adósaik számára, illetve a frankban jegyzett adósságállományra vonatkozó kérdéseinket többségük elkerülte, az árfolyamgátat igénylőkkel kapcsolatos várakozásaikról is inkább csak általánosságban beszéltek, a CIB-et leszámítva.

A pénzintézet szerint júniusban a már késedelemben lévő ügyfelek kevesebb mint 10 százaléka vette volna igénybe a lehetőséget, és 27 százalékuk még gondolkodott rajta. Most, augusztus elején 14 százalékuk venné igénybe, miközben a gondolkodók aránya nem változott. A nem késedelmes ügyfelek közül mindössze 4 százalék igényelné a lehetőséget, ami kevesebb, mint a júniusban mért 6 százalék.

A K&H – és egyébként a pénzintézetek többsége – változatlanul arra számít, hogy érintett ügyfeleinek 5-10 százaléka csatlakozhat a rendszerhez. A felügyelet már nem ennyire optimista, arra számít, hogy a bankok által korábban becsült 7-15 százaléknál az érintettek nagyobb hányada él a lehetőséggel.

Aki siet, októbertől kevesebbet fizet

Aki kéri az árfolyamgátat, annak először – a meglévő hitelszerződés módosításával egyidejűleg – egy úgynevezett gyűjtőszámlahitel-szerződést kell kötnie a bankjával. Ezt követi egy tartozáselismerő nyilatkozat kitöltése, amit közjegyző előtt kell megtenni.

A rögzített árfolyamos  törlesztés kezdő időpontja a jogszabály értelmében két tényezőtől függ: attól, hogy az ügyfél mikor nyújtja be bankjának ezt a közjegyzői okiratot, illetve, hogy mikor van a törlesztési napja. A jogszabály alapján a közjegyzői okirat benyújtását követő második törlesztőrészletet már a rögzített árfolyamon lehet fizetni, legkorábban tehét az októberi törlesztőknél alkalmazhatják a kedvezményes árfolyamot. A bankok nem számítanak rohamra, az MKB-t leszámítva nem terveznek meghosszabbított nyitva tartást.

Befagyasszuk-e a részleteinket?

A kormány ötpontos csomaggal segítene a devizahiteleseken, az öt pont egyike a devizaalapú hitelek törlesztőin segítene azzal, hogy az elszabaduló árfolyamokat 2014 végéig fixen tartaná. Az Index elkészítette a maga részletbefagyasztó-kalkulátorát, ami megmutatja: különféle árfolyamok esetén havonta mennyivel kell kevesebbet fizetnie 2014 végéig, illetve ennek fejében mennyi 2015 januárjától törlesztendő tőkéje gyűlik össze azon, amit mi veszteségszámlának neveztünk el.

Részletbefagyasztó-kalkulátor

  • Hitel devizaneme
  • Utolsó havi törlesztőrészlet CHF
  • A fix árfolyamos törlesztőrészlet devizában 0
  • Milyen átlagos piaci árfolyamra számít a következő 3 évben? / 1 CHF
  • Piaci árfolyamon ennyi lenne a törlesztő 0
  • Veszteségszámla (fix és piaci árfolyam havi különbözete) 0
  • Melyik hónapban csatlakozik az otthonmentő csomaghoz?
  • A veszteségszámlán keletkező tőketartozás 0
  • Éves kamat
  • Havi kamat 0
  • Felkamatolt tőketartozás 0

A kalkulátor használatát ebben a cikkben írjuk le részletesen. A lényeg: azt kell beírnia, hogy az adott devizában mennyi a havi törlesztője, kiválaszthatja, mikortól fizetne fix árfolyamon, és mire számít: mekkora lesz a forintkamat és hány forintba kerül az adott deviza a következő években. A rendszer minden mást kiszámol, így a fix törlesztőjét éppúgy, mint azt, hogy mennyi újabb kvázihitele gyűlik össze 2015 elejére.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!