Arnold, Levente
17 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Így rögzítsd az árfolyamod!

2011.08.12. 13:26 Módosítva: 2011.08.12. 15:29
Egy szerződésmódosítás a bankkal, egy találkozás a közjegyzővel, illetve néhány ezer forint az ára annak, hogy szeptembertől átmenetileg közel harmadával csökkenjen a frankhitelesek havi részlete. A kormány ígérete szerint a rögzítés 36 hónapja után, 2015-től legfeljebb 15 százalékkal emelkedhet a törlesztő. Cserébe hosszabb lehet a futamidő, akár a gyerekeinket is eladósíthatjuk – más megoldás aligha van.

Mától kérhetik az árfolyamrögzítést azok, akik ingatlanfedezettel vettek fel devizahitelt (ha ön már kérte a rögzítést, vagy egyszerűen csak járt ma bankban, írja meg tapasztalatait, vagy azt, hogy tömegek vannak-e). A svájci frankos hiteleket 180 forintos árfolyamon lehet törleszteni 36 hónapon át, legkésőbb 2014 végéig. Az euróhiteleken a sapka 250-nél, a jenhiteleknél száz jenenként 200 forintnál van.

Mindenki árfolyamvédett státust kaphat, aki

  • ezt bankjánál év végéig írásban kéri
  • aki több pénzintézet felé tartozik, egyik esetben sem lépheti túl a 90 napot a késedelem
  • lakásának forgalmi értéke 30 millió forint alatt volt a hitelfelvételkor
  • az ingatlan földhivatali besorolása lakóingatlan
  • a lakásra nincs folyamatban végrehajtás
  • az adós jelenleg semmilyen banki fizetéskönnyítő programban nincs benne, és állami áthidaló kölcsöne sincs
  • hitelének futamideje 2014. december 31. után jár le
  • a deviza alapú kölcsön törlesztését forintban fizeti

Akik a feltételeknek megfelelnek (köztük azok is, akik olyan szabad felhasználású hitelt vettek fel, aminek a fedezete lakóingatlan volt), és kérik az árfolyamrögzítést, egy forint gyűjtőszámlán halmozhatják a rögzített és a piaci árfolyam közötti törlesztőrészlet-különbözeteket 2014 végéig.

A gyűjtőszámlán halmozódó adósság immár forint alapú hitelként, és a bankok számára is törvényben előírt 3 havi bankközi kamatlábbal (BUBOR) kamatozik. Ez jelenleg 6,09 százalék, de negyedévenként változhat. Ezen felül semmilyen díjat, költséget nem számíthatnak fel. A gyűjtőszámlán összegyűlt adósságot 2015 januárjától piaci kamatozás mellett az eredeti devizahitellel párhuzamosan kell törleszteni.

A programmal a bankszektor felvállalta a hitelmódosítás rendszerátállási és banki adminisztrációs költségeit, fizeti az állami garancia díját, valamint a gyűjtőszámlahitelhez forrást biztosít, továbbá három évig saját költség és díj felszámítása nélkül finanszírozza azt.

Mikor csökken a részlet?

Aki gyorsan intézkedik (a szeptemberi részletfizetés napjáig végigmegy a procedúrán), a jogszabály szerint októbertől rögzített árfolyamon fizetheti törlesztőjét. Az ügyfeleknek két teendőjük van: a bankjukkal kötött eredeti hitelszerződésüket módosítani kell, ezzel együtt pedig egy gyűjtőszámlahitel-szerződést kell kötniük.

Ezután el kell menniük egy közjegyzőhöz, hogy aláírjanak egy tartozáselismerő nyilatkozatot. A kormány ígéri, hogy a közjegyzői díj mértéke a megszokott összeg töredéke lesz, de hogy pontosan mekkora, azt még nem tudni, miniszteri rendelet határozza meg a jövő héten.

Betartatják

Az NGM államtitkára, Nátrán Roland a kormányszóvivői tájékoztatón azt is bejelentette, hogy a kormány napokon belül létre fog hozni egy monitoringbizottságot kormányzati szakértők, az MNB, a PSZÁF és civil szervezetek szakértőinek részvételével annak érdekében, hogy a konstrukció végrehajtását, annak megvalósulását figyelemmel kísérje, amiről a kormányzatot és a közvéleményt rendszeresen tájékoztatni fogja. (MTI)

Lehet azonban, hogy nem októbertől, hanem már szeptembertől kisebb lesz a törlesztőnk. A rögzített árfolyamos törlesztés kezdő időpontja a jogszabály értelmében két tényezőtől függ: attól, hogy az ügyfél mikor nyújtja be bankjának ezt a közjegyzői okiratot, illetve, hogy mikor van a törlesztési napja.

A törvényben az áll, hogy a közjegyzői okirat benyújtását követő második törlesztőrészletet már a rögzített árfolyamon lehet fizetni, ez legkorábban októberben lehet. Ennek ellentmond, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára, Nátrán Roland a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta, hogy az adósok már a szeptemberi részletet is a rögzített árfolyamon fizethetik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az árfolyamrögzítés révén a jelenlegi árfolyamszinteken számítotthoz képest a törlesztőrészlet svájci frank esetén 30 százalékkal, japán jen esetén 20 százalékkal, euró alapú hitelek esetén közel 10 százalékkal lesz alacsonyabb. Az árfolyamrögzítés segítségével hosszú távon kiszámíthatóvá, stabillá és biztonságossá válik a törlesztés; az adós nem lesz kitéve a devizaárfolyamok átmeneti, de az utóbbi időszakban is tapasztalható rendkívül szélsőséges ingadozásainak, és a törlesztőrészlet az elkövetkező 3 évben nem függ majd az árfolyamok kiszámíthatatlan alakulásától – érvel a rögzítés mellett a szaktárca.

Nem a nulláról indul a számla

A törvényjavaslat szerint az árfolyamgáthoz csatlakozó adósok 90 napon belüli devizatartozását a bankok a rögzítés első napján érvényes törlesztési árfolyamon forintra váltják, és ráterhelik az új gyűjtőszámlájukra. Ez lényegében a felgyűlt devizahátralékok azonnali forintosítását jelenti, méghozzá a mostani, viszonylag magas frankárfolyamon.

Az átváltással a csatlakozók kénytelenek lesznek elkönyvelni a hitelfolyósításkor érvényes és a mostani árfolyam közötti különbözetből adódó árfolyamveszteséget. Emiatt a gyűjtőszámlák egyenlege nem nulláról, hanem kapásból több tízezer, akár százezer forint fölötti szintekről indulhat.

Egy átlagos, 170-es frankárfolyam mellett eladósodott, havonta 300 frankot törlesztő ügyfél, aki a mondjuk két hónapos, 600 frankos csúszásban van a törlesztéssel, és csatlakozik a rendszerhez, annak 250-es frankárfolyamot feltételezve 150 ezer forintos nyitó egyenlege lesz a gyűjtőszámláján, ami ilyen frankár mellett havi 21 ezer forinttal emelkedni fog. A 36. hónap végére változatlan feltételekkel 900 ezer forintos adósság lesz a gyűjtőszámlán, amit onnantól kezdve az eredeti devizahitellel együtt fizetni kell.

Mennyit lesz a törlesztő 2015-től?

Az árfolyamgát időszakának lejárta után a törlesztőrészlet legfeljebb 15 százalékkal lehet magasabb, mint az árfolyamgát időszakában – ígéri a kormány. Az erről szóló rendelet késik, most a Nemzetgazdasági Minisztérium azt közölte, hogy a jövő hétre elkészül.

Aki tehát most csatlakozik, az 36 hónap múlva is kaphat segítséget, ha erre szükség lesz. Ez főként attól függ, hogy a következő években hogyan alakul a frank árfolyama. A kockázat az, hogy a svájci frank ezen az időtávon erős marad. Ha így lesz, az azért baj, mert minél nagyobb lesz a különbség a rögzítés időszakának piaci átlaga és a 180 forintos árfolyam között, annál nagyobb adósság halmozódik föl a gyűjtőszámlákon, amit a 36 hónap lejártával az eredeti devizahitelel együtt törleszteni kell.

Befagyasszuk-e a részleteinket?

A kormány ötpontos csomaggal segítene a devizahiteleseken, az öt pont egyike a devizaalapú hitelek törlesztőin segítene azzal, hogy az elszabaduló árfolyamokat 2014 végéig fixen tartaná. Az Index elkészítette a maga részletbefagyasztó-kalkulátorát, ami megmutatja: különféle árfolyamok esetén havonta mennyivel kell kevesebbet fizetnie 2014 végéig, illetve ennek fejében mennyi 2015 januárjától törlesztendő tőkéje gyűlik össze azon, amit mi veszteségszámlának neveztünk el.

Részletbefagyasztó-kalkulátor

  • Hitel devizaneme
  • Utolsó havi törlesztőrészlet CHF
  • A fix árfolyamos törlesztőrészlet devizában 0
  • Milyen átlagos piaci árfolyamra számít a következő 3 évben? / 1 CHF
  • Piaci árfolyamon ennyi lenne a törlesztő 0
  • Veszteségszámla (fix és piaci árfolyam havi különbözete) 0
  • Melyik hónapban csatlakozik az otthonmentő csomaghoz?
  • A veszteségszámlán keletkező tőketartozás 0
  • Éves kamat
  • Havi kamat 0
  • Felkamatolt tőketartozás 0

A kalkulátor használatát ebben a cikkben írjuk le részletesen. A lényeg: azt kell beírnia, hogy az adott devizában mennyi a havi törlesztője, kiválaszthatja, mikortól fizetne fix árfolyamon, és mire számít: mekkora lesz a forintkamat és hány forintba kerül az adott deviza a következő években. A rendszer minden mást kiszámol, így a fix törlesztőjét éppúgy, mint azt, hogy mennyi újabb kvázihitele gyűlik össze 2015 elejére.

Az akkori részlet attól is függ, hogy mekkora lesz a jegybanki alapkamattól függő háromhavi BUBOR, amivel a rögzítés időszaka alatt a gyűjtőszámlán halmozódó forinttartozás kamatozni fog. A részletemelkedés attól is függ, hogy három év múlva kinek mennyi lesz hátra eredeti hitele futamidejéből.

A jogszabály ugyanis a gyűjtőszámla-törlesztést ehhez igazítja. Akinek 2015-ben még öt éve lesz a futamidőből, annak öt év alatt, akinek tíz, annak tíz év alatt kell a forinthitelét is törlesztenie, de ennél hosszabb futamidőről is lehet különmegállapodást kötni. Alapesetben tehát a rövidebb hátralévő futamidőkhöz nagyobb részletemelkedés társul.

Bizonytalanságok vannak

Ha a dolgok rosszul alakulnak, és a frank még a rögzítés végén, 2015 környékén is erős lesz, mondjuk a mostani szintek közelében ragad (a forinttal szemben a 230-260-as sávban), akkor durván 40-60 százalék közötti részletemelkedés jönne, ami megint padlóra küldené az adósokat. A kormány pontosan a bizonytalanságok miatt mondta be, hogy a részlet nem nőhet 15 százaléknál nagyobbat.

Arról, hogy ezt milyen eszközzel érhetik el, ebben a cikkünkben írtunk bővebben. A lényeg, hogy a kormány az elérhető maximális futamidők drasztikus megemelésében, 30-ról 60 évre növelésében gondolkodik, az életkorakadályt pedig az örökösök hitelkötelembe való bevonásával küszöbölnék ki.

És ha minden jól alakul?

Ha a védelem időszaka alatt a piaci árfolyam véletlenül a rögzített szint alá megy, az adósok akkor is a rögzített, tehát a valósnál magasabb részletet kell fizessék. Ezt a többletet a banknak a gyűjtőszámlahitel törlesztéseként kell elszámolnia. Ha a forint piaci árfolyama tartósan a rögzített szint alá megy, a gyűjtőszámláról pedig lassan elkopik az ügyfél minden kamat- és tőketartozása, onnantól a banknak kötelessége lesz az alacsonyabb (tehát piaci) árfolyamon számítani a részleteket. (Egyszerűen azért, mert ebben az esetben az árfolyamvédelem átmenetileg okafogyottá válik.)

Ha tehát a következő években az átlagos forintárfolyam nemcsak a mostaninál, hanem a rögzített szinteknél is tartósan erősebb lesz, akkor olyan eset is elképzelhető, hogy a gyűjtőszámlahitel lenullázódik, és senkinek semmilyen tartozása nem lesz 2014 végén. Ennek a forgatókönyvnek a valószínűségében azonban nem nagyon lehet bízni, ezért nem érdemes erre alapozva dönteni.

Lehet előtörleszteni is

Alapesetben az árfolyamvédelemből nem lehet kimenekülni, aki egyszer ezt választja, az ott is kell maradjon 36 hónapon át. Egy kivétel mégis van: ha az adós hirtelen a teljes adósságát vissza tudja fizetni (tehát végtörleszt), akkor kiszabadulhat a rendszerből. A végtörlesztésnél természetesen a piaci árfolyammal számol a bank, és csak akkor engedi lezárni a hitelszerződést, ha az adós a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozását is a devizatartozással együtt visszatörleszti.

Nemcsak végtörleszteni, előtörleszteni is lehet, de az extra befizetést a bank csak az eredeti devizaadósság törlesztéseként könyvelheti el. (Ilyenkor szintén a piaci árfolyamon számolják el a befizetéseket.)

Megéri?

Csak három év múlva tudjuk majd megítélni, hogy hasznos vagy káros-e az árfolyamrögzítés, írtuk nemrég elemzésünkben. Az biztos, hogy rövid távon inkább az előnyeit látjuk majd, a frankhitelesek, de bizonyos szinten még a bankok is a haszonélvezői lehetnek a mesterségesen 180 forintossá tett franknak.

Középtávon azonban baj is lehet a dologból, ami a pénzügyi rendszer működési kockázatait növeli. Ha ugyanis a helyzet nem konszolidálódik, és a frank nem gyengül vissza, akkor 2015-ben ránk szakad az adósprobléma, még durvábban, mint most.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!