Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Miben kellett volna eladósodnunk?

2011.08.14. 17:51
Magyarok százezreit fojtogatja az olykor egy nap alatt 20 forintot dráguló svájci frank, egyre többen vannak, akik az árfolyamváltozás miatt már rosszabb helyzetben vannak, mintha forintban adósodtak volna el. Utólag könnyű okosnak lenni, de megmondjuk, miben kellett volna eladósodnunk – pontosabban azt, hogy milyen pénzekkel szemben erősödött a forint az elmúlt egy, három és öt évben.

A Magyar Nemzeti Bank a világ összes devizájának forintban számolt árfolyamát nyilvántartja, kétféle metódus szerint. Az összes EU-tag és szomszéd ország, a legtöbb OECD-tagállam, valamint néhány nemzetközi súlyánál fogva jelentős és néhány feltörekvő állam pénzeire, összesen harminc devizára napi rendszerességgel állapítanak meg hivatalos forintárfolyamot. A világ többi, 120-at is meghaladó nem konvertibilis devizájának az árát – abc-sorrendben az afgán afgánitól a Zöld-foki escudóig – havonta egyszer, hó elején teszik közzé. (A két csoport között van átmenet, 2006-ban például a brazil reál még utóbbi csoportba tartozott, most már előbbiben van.)

Zöld-foki escudó
Zöld-foki escudó

Most azt nézük végig, hogy az augusztusi MNB-árfolyamokat alapul véve – a napi jegyzésűeknél augusztus 8-át választottuk – mely devizákkal szemben hogyan alakult a forint árfolyama az elmúlt egy, három és öt évben (a nem konvertibilis devizáknál négy év tizenegy hónapban, mert azok egyedi árát 2006 szeptembere óta közli az MNB).

Természetesen maga a kérdésfeltevés, hogy miben kellett volna eladósodni, semmivel nem komolyabb, mint egy hiteles gazdaságpolitikát sürgető MSZP-közlemény, több ok miatt is. Egyfelől tavaly június óta már nem lehet devizában eladósodni – vagyis most épp nagyon szűk körben újra lehet –, másfelől a cikkben szereplő legtöbb deviza nem is jegyezhető Magyarországon. Aztán azzal még csak elméletben sem tudtunk kalkulálni, hogy melyik devizában milyen kamattal tudtunk volna eladósodni (ha egyáltalán el tudtunk volna), ahogyan azzal sem, hogy az 1, 3 vagy éppen 5 év alatt az egyes hónapokon belül hogyan változtak az árfolyamok.

Gyakorlatilag tehát azt nézzük meg, hogy az egyes devizákhoz képest idén augusztusra hogyan alakult a forint árfolyama, melyekkel szemben erősödött leginkább, és a leggyakrabban emlegetett frankon kívül melyekkel szemben gyengült jelentősen. Grafikonunkon tetszése szerint kattinthatja ki és be a választott devizákat, az átláthatóság érdekében, hogy ne egy kortárs festményt idézzen a látvány, célszerű egyszerre csak néhány grafikont betöltenie.

Kezdjük az MNB által naponta jegyzett harminc devizával, és a legelméletibb felvetéssel, a jogszabályi tiltás miatt eleve lehetetlen egyéves futamidővel. És máris megdöbbenhetünk: a legtöbb devizában érdemes lett volna eladósodnunk tavaly augusztusban.

Tavaly októbertől idén februárig lényegében minden pénz olcsóbb volt, mint augusztusban, és augusztus elején is csak a frank, az ausztrál és az új-zélandi dollár árfolyama haladta meg a 2010 augusztus elejeit. A török líra több mint 20, az ukrán hrivnya és a dollár nagyjából 15, míg az angol font 10 százalékot gyengült a forinthoz képest – utóbbi kettő bizonyára kamatokkal együtt is jó üzlet lett volna.

A három évre visszatekintő adatsorban jóval nagyobb szórások láthatók, ez nemcsak a hosszabb időtáv miatt érthető. Hanem azért is, mert 2008 nyarán roppant erős volt, az euróval szemben 230 körüli szinteken rekordokat döntött a forint, félévvel később viszont már tombolt a hitelválság. Nem csoda, hogy a 2008 augusztus eleji árfolyamokkal összevetve több mint 70 százalékot erősödött a frank és a jen, de a már említett új-zélandi és ausztrál dollár is több mint 40 százalékkal értékelődött fel.

Persze így is van olyan deviza, amilyet mi keresünk, vagyis ami három év alatt tartósan a 2008 augusztusi értéke alatt volt. Ilyenek a térségbeli fizetőeszközök, például a szerb dinár, a lej, de még a zloty is inkább gyengült, mint erősödött. Az utóbbi bő félévben sokat veszített értékéből a török líra, továbbá az izlandi korona sem talált magára a válság kirobbanása óta.

Ha a leghosszabb távra, 2006 augusztusáig tekintünk vissza, azt látjuk, hogy – miután akkor kevésbé volt erős a forint – kevesebb pénz és kisebb mértékben erősödött vele szemben. Itt is a frank és a jen a két éllovas, amit az ausztrál és az új-zélandi dollár követ, de sokat drágult a cseh korona is öt év alatt.

A másik végletet a hrivnya és az izlandi korona jelenti, mindkettő elveszítette öt évvel ezelőtti értéke 40 százalékát, de a koreai és a mexikói pénz is jócskán gyengült. A jelentősebb valuták közül ötéves időtávon is a fonthitel lett volna jó üzlet: a brit pénz idén augusztusban az öt évvel korábbi értéke nagyjából 78 százalékán állt (a dollár vesztesége 9 százalék volt, az euró lényegében úgy állt, mint 2006-ban, mindössze 1,5 százalékot nőtt az ára).

Másodsorban jöjjenek a nem konvertibilis devizák, köztük az elmúlt egy év és három év árfolyamveszteség-rekordere. Ilyen futamidőkkel számolva a fehérorosz rubelen alapuló hitel lett volna a legjobb üzlet (és a fehérorosz rubelben való takarékoskodás a legnagyobb bukta). A válság miatt a pénzük a forintunkkal szemben értéke 43 százalékát elveszítette egy év alatt: tavaly 100 belarusz rubelért még 7 forintot adtak – akárcsak 2008-ban; 2006-os adatok nincsenek –, idén már csak 4 forintot.

Három olyan pénz van, amely több mint harminc százalékot veszített forintban számolt értékéből egy év alatt: a laoszi új kip és a Sierra Leone-i leone is a tavaly augusztusi értéke kétharmadára esett, míg az etióp birrnek 15,82 forintról 10,91 forintra csökkent az árfolyama, ami 31,04 százalékos leértékelődés. További hat deviza – ugandai új shilling, suriname-i dollár, Maldív-szigeteki rúfia, guineai frank, kenyai shilling és szudáni font – árfolyama esett húsz százalékot meghaladó mértékben egy év alatt a forinttal szemben.

Szamoa-szigeteki tala
Szamoa-szigeteki tala

A nem konvertibilis devizák többségének forintban számolt árfolyama egyébként romlott (ahogyan vélhetően a vezető devizákban számolt árfolyama is). Csak a távol-keleti és óceániai szigetvilág néhány egzotikus valutája – Szamoa-szigeteki tala, Pápua Új-Guineai kina, Tonga-szigeteki paanga – erősödött valamelyest a forinttal szemben, illetve jelentősen, több mint 12 százalékkal nőtt egy év alatt a mozambiki metical ára.

Összesen több mint 110 olyan pénz van, amellyel szemben felértékelődött a forint, köztük van az argentin peso és az egyiptomi font (18-18 százalék), de az indiai rúpia, a szaúdi riál és a kuvaiti dinár is nagyjából 10 százalékot esett a forinttal szemben. A kisebb európai pénzek közül az albán lekkel és a moldáv lejjel szemben 8-9 százaléknyit, a bosnyák márkával szemben nagyjából 5 százaléknyit erősödött a pénzünk.

Érdekes, hogy noha 2008 nyarán a nyugati devizákhoz képest csúcson volt a forint, a nem konvertibilis valuták idén augusztusi jegyzésára igencsak magasabb, mint a három évvel ezelőtti volt (vagyis ezek többsége jócskán gyengült a forinthoz képest a válságot közvetlenül megelőző időszak óta, de tavaly nyárig nagyobbat estek, mint a mi pénzünk, ami megmagyarázza az utóbbi egy év relatív erősödését). Vagyis ha három éve szerettünk volna egzotikus devizában eladósodni, igencsak pórul járunk.

Kivéve, ha a belarusz rubel vagy a venezuelai bolivár a választottunk, előbbiről már írtunk, utóbbi csaknem 70 forintos szintről 43,33 forintra süllyedt, majdnem 40 százalékot esett három év alatt (tavaly óta már csak 14 százalékot). További tizenhat főleg egzotikus valuta van, ami leértékelődött 2008 augusztusa óta, közülük négy, a birr, a leone, az ugandai új shilling és kongói frank gyengült legalább 20 százalékot.

Brunei dollár
Brunei dollár

A másik végletet viszont az a csaknem húsz deviza jelenti, aminek árfolyama legalább 30 százalékkal magasabb most, mint 2008-ban volt. A brunei dollár például 110 forint körüli szintről 150 forint fölé drágult, a thaiföldi baht a 4,5-ös körüli szintről 6,2 forint fölé ment, de az óceániai szigetvilág és kisebb afrikai államok pénzei mellett a chilei peso árfolyama is erősödött.

Az öt évvel ezelőtti – vagyis négy év tizenegy hónappal ezelőtti – összehasonlítás nehezebb, és egyben könnyebb akkor ugyanis csak néhány deviza árfolyamát közölték. Két olyan deviza is van, amely jócskán erősebb, mint majdnem öt éve volt: az izraeli sékel árfolyama 12 százalékkal magasabb – pedig tavaly nyár óta csökkent is csaknem öt százalékot –, míg a thaiföli bahté az elmúlt egy év majdnem hétszázalékos csökkenése ellenére is 10 százalékkal haladja meg a 2006 szeptemberi szintet. A másik végletet az iráni riál és a nigériai naira jelenti 26-27 százalékos veszteséggel.