Gál
3 °C
16 °C

Háromszázezren rettegnek a végrehajtótól

2011.11.10. 21:48
Jövőre több ponton is változik a bírósági végrehajtásról szóló törvény. Az árverezések közötti idő lerövidül, és megszűnik a végrehajtások legvitatottabb, szóbeli licitálós szakasza - helyette a teljes folyamat az interneten zajlik majd. A bírósági végrehajtói kamara adatai szerint a folyamatban lévő végrehajtások száma közelíti a háromszázezret. A legtöbb eljárás azonban nem jelzáloghitel-tartozás, hanem közmű- vagy mobilszámla-elmaradás miatt indul.

Várhatóan a közeljövőben módosítják a végrehajtási törvényt, ami több fontos ponton is átírná a mostani szabályokat. Információink szerint a tervezet eltörölné az árverezések kemény szóváltásokról, fenyegetésekről is elhíresült szóbeli szakaszát, és ezután csak az interneten lehetne majd licitálni a kalapács alá kerülő ingatlanokra.

A változás jóval átláthatóbbá tenné a folyamatot, és a korrupció is kiszorulna a rendszerből – mondta egy névtelenséget kérő, a javaslatcsomag véleményezésébe bevont forrásunk. Az elmúlt években több végrehajtásról is lehetett hallani, hogy az adott ingatlant kiszemelő cégek verőemberekkel fenyegették a licitálás résztvevőit, majd érdeklődés hiányában olcsóbban jutottak az ingatlanhoz. Hasonló okok miatt döntött úgy néhány éve az adóhatóság is, hogy fokozatosan az online térbe tereli az árveréseit – a változtatás a végrehajtási bevételek növekedését eredményezte.

Felgyorsulhat a végrehajtás

A 2012 első félévében életbe lépő új szabályok szerint a végrehajtás időtartama is rövidülhet. A jelenlegi szabályozás szerint ha az első két árverezésen nem megy el egy ingatlan, a harmadik fordulót legkorábban fél év elteltével lehet megtartani.

Az új szabályok szerint a várakozási idő három hónapra csökkenne, ráadásul az egyes fordulók között is kereshetők lesznek az ingatlanok a neten, míg most csak a nyitott árverezések között lehet keresni. (A végrehajtási folyamat lépcsőfokairól a kezdetektől a kilakoltatásig korábbi cikkünkben olvashat részletesen.)

Kevés a nagy ügy, tengernyi a kicsi

Az első félévben több mint 51 ezer folyamatban lévő végrehajtást regisztráltak a fővárosban. A legkevesebb ilyen ügy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara adatai szerint Békés megyében volt.

A szervezet ügyvezető alelnöke, Császti Ferenc azt mondta: az 5-10 millió forint közötti követelések aránya az összes ügyhöz viszonyítva 1,5 százalék, a 10-50 millió forint közötti követelések aránya pedig csupán 0,8 százalék volt 2010-ben. A legtöbb végrehajtás tehát ötmillió forintos tartozás alatt indul, sőt ezen belül is az ügyek többsége félmillió forintnál is kisebb adóságokkal van összefüggésben. Ezek jelentős része nem is jelzáloghitelt, hanem sokszor közmű- vagy egyéb számlatartozást takar.

 Terület  Összesen
Főváros 51 389
Baranya 14 410
Bács-Kiskun 11 404
Békés 4390
Borsod-Abaúj-Zemplén 16 338
Csongrád 13 234
Fejér 12 165
Győr-Moson-Sopron 11 517
Hajdú-Bihar 8758
Heves 9331
Jász-Nagykun-Szolnok 7376
Komárom-Esztergom 12 878
Nógrád 6663
Pest 22 677
Somogy 15 564
Szabolcs-Szatmár-Bereg 20 358
Tolna 7332
Vas 6302
Veszprém 13 226
Zala 6395  
 Magyarország összesen 288 697

A lezárult végrehajtásokról csak később, jövő év elején lesznek végleges számok, így egyelőre nem lehet tudni, hogy a kilakoltatási és árverezési moratóriumok lejárta után, tehát július eleje óta hány ügy zárult le. Azt viszont lehet tudni, hogy idén június végén megyénként hány végrehajtás volt folyamatban. Hogy július óta mennyi indult, arról szintén csak az végén, illetve a jövő év elején lesznek meg az összesített adatok.

Sokan vannak bajban

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint idén június végén 1,22 millió lakossági jelzálogfedezetű szerződés volt, ezek negyedénél már van valamilyen késedelmi probléma, több mint egytizedüknél (körülbelül 142 ezer esetben) pedig 90 napon túli volt az elmaradás.

A PSZÁF becslése szerint a több mint 300 ezer késedelmes tartozás közül mintegy 262 ezer kapcsolódik devizahitelhez. Az arány a 90 napon túli tartozásokat tekintve is hasonló, ebben a kategóriában több mint 120 ezer devizaadós van.

Hetvenezren vannak nagyon nagy bajban

Egy a kormány számára készült októberi jelentés szerint 576 ezer háztartásnak van lakáscélú jelzáloghitele; 1 millió 900 ezer főt – tehát minden ötödik magyar embert – érint a lakáshitelezés. A háztartások közel felének, 287 ezer családnak (945 ezer fő) devizaalapú, 289 ezer családnak (960 ezer fő) pedig forint alapú jelzáloghoz kötött lakáshitele van. A jelentés szerint a legnehezebb helyzetben az a 72 ezer háztartás van, ahol mindegyik családtag munkanélküli vagy inaktív.

Amit a kormány eddig tett

A kabinet már a tavalyi országgyűlési választások utáni első májusi kormányülésen döntött arról, hogy a kilakoltatási moratóriumot meghosszabbítja. A határidő először 2010.december 31-ig tolódott, végül ezt a kabinet kétszer is meghosszabbította, először 2011. április 15-ig, végül pedig 2011. július 1-jéig. A kilakoltatási mellett július 1-jéig az árverezés is tilos volt.

A fizetési fegyelem eközben fokozatosan romlott, egyes értelmezések szerint azért, mert sokan azt várták, hogy a kormány megmenti őket a teljes tartozástól, illetve hogy a nem fizetésnek végül semmilyen következménye nem lesz. Ez a magatartás egyre nehezebb helyzetbe hozta a veszteségekkel, különadókkal küszködő bankokat – pedig akkor még a végtörlesztésről nem volt szó –, ezért a kabinet és a bankok szakértői májusban egy ötpontos akciótervet fogadtak el.

Ebben az árfolyamgát bevezetése mellett (ami iránt nagy érdeklődés soha nem volt, de a kedvezményes végtörlesztés lehetőségének megnyitása miatt végül teljes érdektelenségébe fulladt) rögzítették, hogy július 2-án feloldják a részleges árverezési és kilakoltatási moratóriumot. Ezután a bankok mennyiségi és területi kvóták szerint kezdhetik meg a rossz hitelállomány leépítését.

Mi a helyzet most?

Az árverezések korlátozásával az volt a kormány célja, hogy csak fokozatosan induljon el a lakáshitel-tartozások érvényesítése. A szabályozás 2015-ig szűkített feltételekkel engedi a lakások, családi házak árverését. Ez egyrészt a bajba jutott lakáshitelesek szociális biztonságát szolgálja, másrészt azt, hogy ne kerüljön egy időben a piacra a lakásállomány túl nagy hányada, mert az lenyomná az egyébként is évek óta zuhanó lakásárakat.

Így írták át

Az eredeti javaslat szerint az árverési és kilakoltatási moratórium hatálya alól 2011. július 1-jétől kikerültek volna a nagy értékű ingatlanok, vagyis azok, amelyek esetében a hitelösszeg a hitelfolyósításkor meghaladta a 20 millió forintot, a lakóingatlan lakáshitel-szerződésben meghatározott forgalmi értéke pedig a 30 millió forintot. A gazdasági bizottság zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával azonban lehetővé vált, hogy 2011. október 1-jéig ezeknek a lakóingatlanoknak is legfeljebb a 2 százalékát lehessen értékesíteni.

A kényszerértékesítési kvóta azt határozza meg, hogy a 30 millió forintnál alacsonyabb értékű ingatlanok közül a hitelezők mennyi ingatlant adhatnak át kényszerértékesítésre negyedévenként. A megyékben és a fővárosban azonos kvóta 2011-ben negyedévente két százalék, 2012-ben három, 2013-ban négy, 2014-ben pedig öt százalék. 2015. január elsejével ezek a kvóták is megszűnnek, a hiteltartozások érvényesítése ezután újra az általános szabályok szerint történik – állt a törvény indoklásában.

Július előtt senkit nem lehetett kilakoltatni, most viszont már csak a végrehajtások elindítása van korlátok közé szorítva. A mostani 2 százalékos korlát azonban nem jelent valódi korlátozást, a pénzintézetek egy része egyébként sem indítana az engedélyezettnél több végrehajtást – tudtuk meg egy névtelenséget kérő banki végrehajtási szakértőtől.

A végtörlesztés miatt azonban jövőre csökkenni fog a bázis, tehát kisebb lesz az az ügyfélszám, amire vetítve a kvóta alkalmazható. Ez elméletileg csökkentené a bankok mozgásterét, hiszen kevesebb adósra vetítve kevesebb végrehajtás indulhatna. Viszont a kvóta januártól 3 százalékra emelkedik, így a gyakorlatban a végtörlesztésnek várhatóan nem lesz érdemi korlátozó hatása a végrehajtásokra.