Emma
5 °C
23 °C

Hőszivattyú: csodafűtés, vagy átverés?

2011.11.14. 00:18 Módosítva: 2011.11.14. 11:45
Néhány éve csak kevesen hallottak róla, ma igazi slágertéma. A semmiből energiát előállító csodaszerkezet, vagy divatos szemfényvesztés a hőszivattyú? Egyik sem, inkább egy olyan alternatívája a jól ismert fűtésrendszereknek, mellyel jól járhatunk.

A hőszivattyú nem más, mint a ház és környezete hőmérséklet-különbségét használó fűtés és hűtés központi eleme. Tulajdonképpen mindenkinek van saját hőszivattyúja, amit rendszeresen használ is: a hűtőjében duruzsol. Némi áram és (zárt rendszerben forgatott) gáz segítségével „kiveszi” a belül lévő meleget, és leadja a környezetének – ezért hideg a tej, és meleg a hűtőgép hátsó része. A hőszivattyú működése gyakorlatilag ugyanez: a környezetből kivont hőt a lakásban (házban) adja le.

Olcsón működő, környezetvédő alternatíva

A kompresszor működéséhez elektromos áramra van szükség, ez a fűtési energiának az a része, ami nem a megújuló, ingyenes oldalról származik (kivéve, ha napelem szolgáltatja). A hőszivattyús rendszerek egyik legfontosabb mutatója a COP szám, vagy jóságfok: amennyiben ez például négyes, az energia ¾ része, azaz 75 százaléka a környezetből származik, a többit az áram szolgáltatja.

A fűtéshez szükséges hőt a föld a levegő és a víz egyaránt szolgáltathatja. Mindhárom rendszernek megvan a maga előnye (ahogy persze a hátránya is).

A föld, a víz és a levegő is fűthet: előnyök és hátrányok

A legelterjedtebb módszer, amikor jó mélyre (átlagosan száz méterre), szondákat telepítenek a ház körül. A fúrt lyukban lévő csövekben keringő folyadék (általában fagyállós víz) átveszi a talaj hőmérsékletét, ezt hasznosítja a rendszer. A hőt a talaj felszínéhez közel telepített spirálszondával, kollektorral, vagy energiacölöppel is kinyerhetjük, ezek telepítéséhez nem kell például több százezer forintra rúgó bányakapitánysági engedély.

A talajhő fűtés a hőszivattyús megoldások közül a legstabilabb, üzemeltetési költségei minimálisak, hatásfoka meglehetősen magas. A telket felforgató földmunkák miatt leginkább építkezőknek, vagy teljes felújítást választóknak ajánlható.

Vízügyi engedély kell viszont ahhoz, ha közvetlenül a talajvízből nyerjük a fűtés hőjét. A víz-víz (talajvíz- fűtésvíz) rendszer kiépítéséhez szükség lesz két kútra: az egyikből kinyerjük a hideg vizet, a másikba visszaengedjük, ami felmelegedett. A rendszer hatásfoka jó (ettől várhatjuk a legmagasabb COP értéket), de az engedély drága, és a kutak, valamint a rendszer időnkénti tisztítására is szükség lehet. Ott, ahol a felszínhez közel találni megfelelő minőségű talajvizet, a magas hatásfok miatt érdemes ezt a megoldást választani.

A levegős rendszer esetén a praktikus szempontokkal pont fordítva állunk: a kiépítés, üzemeltetés olcsó, de a hatásfok, ha az egész évet nézzük, alacsony lesz. Természetesen a környező levegő használatához nincs szükség engedélyre, sőt, levegő-víz hőszivattyú esetén a talajmunkát is megspórolhatjuk magunknak. Felújításnál, kiegészítő fűtésrendszernek jó választás lehet,

Fűtőtestek helyett felületfűtés

A fűtés másik oldala a lakótéré: nem mindegy, milyen szigetelése és hőleadási rendszere van. A jó nyílászárók és falak kevés hőt engednek megszökni, kevesebb fűtési energiára lesz szükségünk. A hőszivattyú pedig annál hatékonyabb, minél kevésbé kell felfűtenie a házban keringő vizet.

Ezért ideális a felületfűtés alkalmazása: a padlóban és falakban (sőt, akár a mennyezetben is) keringő víz akár 25-30 fokosan is biztosítja a benti meleget, és nyáron is könnyedén hűti a szükségesre a levegő hőmérsékletét. Ráadásul a felületfűtés ugyanazt a hőérzetet kínálja 20 fokos, mint a fűtőtestes megoldás 22 fokos levegővel, ezzel is rengeteget spórolunk.

A hőszivattyús rendszer méretezése életbevágó, ha a hőforrás nem elég nagy, akkor sok áramot fogyaszt a rendszer, ha a leadás felülete, hatékonysága kevés, akkor is rosszul járunk. A választás során elég jól kalkulálhatunk, ha a rendszer minden részével tisztában vagyunk.

A Nap segítségével akár ingyen is fűthetünk

A szigetelés, fűtendő terület adott, a talaj (és esetleg talajvíz) hőleadó képességéről próbafúrás adhat számot, az átlagos hőmérsékletet ismerjük. A kalkulációba bekerülhetnek a rendszer költségei, az (emelkedő) energiaárak, a COP szám, az elérhető támogatások, és már dönthetünk is, milyen fűtés kerüljön az épületbe.

A hőszivattyú üzemeltetését akár ingyenessé is teheti, ha a rendszert megtámogatjuk napkollektorral és napelemmel, persze ezek a beruházás költségeit is jelentősen emelik. És a kalkulációból soha ne hagyjuk ki, hogy az alacsony rezsi miatt mennyit nő a ház (illetve lakás) értéke, arról nem is beszélve, hogy a kémény nélküli házzal óvjuk a környezetet is.

Az egyenletből ne felejtsük ki, hogy a hőszivattyús rendszer a klímát is feleslegessé teszi (ha kell, nyáron hűt), sőt, a meleg víz készítésében is részt vesz. Mindez természetesen csak akkor igaz, ha minőségi terméket választunk, és a tervezést, kivitelezést is profikra bízzuk.

Megéri?

Egy új építésű átlagház gázfűtéssel és klímával való felszerelése nem (vagy nem sokkal) olcsóbb, mint az, ha a két funkciót egyszerre ellátó geotermikus technológiát választjuk. A  megtérülési idő így jó esetben maximum néhány év, de az is lehet, hogy egyből élvezhetjük az olcsó üzemeltetés előnyeit.

Mivel a hőszivattyú az energiáját a környezetből nyeri, nagyobb függetlenséget biztosít az emelkedő nyersanyagárakkal és a szemben. És jelentősen növeli az ingatlan értékét, mára a hőszivattyú hívószó lett az ingatlanpiacon.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!