Olivér
4 °C
8 °C

Nem az autód büdös, a lakásod

2011.11.16. 08:39 Módosítva: 2011-11-16 14:45:32
Nem a közlekedés során, és nem az ipari termelésben használjuk el a legtöbb energiát, hanem otthonainkban: az összes 40%-át. A nagy részét fűtésre és hűtésre, ezért uniós és hazai cél a háztartások energiaigényének visszaszorítása. A követelményeket, célokat egyelőre jobban látjuk, mint azt, hogyan érjük el, hogy pár év múlva csak alig fogyasztó otthonok épüljenek.

Ma Magyarországon (az EU-hoz hasonlóan) az összes energia 40 százalékát az épületeinkben használjuk el. Túlnyomó részét a lakóingatlanokban, melyek esetén az energiafogyasztás mintegy kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. Mindez természetesen óriási CO2 kibocsátással jár.

Hőkamerás felvétel panel lakásokról. A piros szín a meleg hőáramlást mutatja.
Hőkamerás felvétel panel lakásokról.
A piros szín a meleg hőáramlást mutatja.

Slágertéma az energiahatékonyság

Az egy főre jutó magyar energiafogyasztás EU-s összehasonlításban nem kiemelkedően rossz, részben amiatt, mert az egy főre jutó GDP is jóval elmarad az uniós átlagtól. Ennek fényében már kifejezetten nagy pazarlásnak tűnik, hogy milyen elképesztően rossz hatékonysággal fűtünk.

Az EU 15 legfejlettebb tagállamában és Magyarországon is a végső energiafelhasználás 40-45 százaléka a helyiségfűtés. Csakhogy a hazai helyiségek egy átlagos négyzetméterének éves fűtéséhez 70 százalékal több energiát használunk, mint az Eu-15 államok a saját lakásaikban teszik. A magyar helyiségfűtés átlagos értéke 0,90 GJ/m2,év, az EU-15-ben ugyanez 0,53 GJ/m2,év, egy EU-„hatékony” – azaz a korszerű szabványoknak megfelelő - épületben 0,24 GJ/m2,év.

Az EU-nak fontos az üvegházhatású gázok kibocsátásának és az energiafüggőség csökkentése, ezért lett slágertéma az épületek energiahatékonysága. Számos tanulmány bizonyítja, hogy nemcsak a legnagyobb, de a leginkább költséghatékony szén-dioxid megtakarítási potenciál is az épületszektorban van.

Uniós és magyar szabályozás

Mindez kapcsolódik az EU 20-20-20-as céljaihoz, az energiafogyasztás, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20-20 százalékos csökkentéséhez és a megújuló energiaforrások részarányának 20 százalékra emeléséhez 2020-ig.

2021-től a célkitűzések szerint csak „közel zéró“ energiaigényű épületek építhetőek az unióban, a részletek kidolgozását a tagállamokra bízták. A meghatározás szerint az épület energiaigényének közel nullának vagy nagyon alacsonynak kell lennie, és ezt jelentős mértékben helyben, vagy a közelben termelt megújuló energiaforrásokkal kell fedezni.

tavfut

A direktíva alapján átdolgozás alatt van a magyar szabályozás is. Kész a rendelettervezet, ami alapján egyre vastagabb szigetelésre, egyre takarékosabb nyílászárókra és modernebb gépészetre lesz szükség. Két lépcsőben szigorítják az épületek energetikai követelményeit 2015. január 1-jétől és 2019. január 1-jétől. 2019-től a hazai új és felújított épületek maximális energiafogyasztásának lényegében annyinak kell lennie, mint egy mai passzív házénak.

Ez azt jelenti, hogy négyzetméterenként legfeljebb 15 kilowattóra energiával - másfél köbméter gázzal - lehet kifűteni évente az épületeket. Nem kis feladat ez: otthonaink ma mintegy 200 kWh/nm, a ma korszerű új épületek 100 kWh/nm fűtési energiát fogyasztanak évente.

Támogatás is járna?

Az elfogadás előtt álló rendelettervezet ráadásul kimondja, hogy felújítás esetén is teljesíteni kell a szigorú előírásokat. Az csak ráadás, hogy a tervezés során vizsgálni kell a megújuló energiaforrások használatának, illetve a decentralizált energiaellátás alkalmazásának lehetőségét is.

Az állam nem csak követelhet, a támogatások rendszerét is ki kell dolgozni, és erről folyamatosan tájékoztatni kell az uniót is. Nem csak vissza nem térítendő támogatásokra kell gondolni, hanem például adókedvezményekre, hitelgaranciára, az alternatív finanszírozási módok (pl. ESCO-k) támogatására, illetve a tanácsadás és az emberek megfelelő tájékoztatása, információs kampányok és tréningek szervezése is prioritás.

Az unió jelezte, hogy nem viccel: a direktíva része az is, hogy az épületenergetikai szabályozás be nem tartása esetére a tagállamok kötelesek hatékony, de arányos büntető szankciókat is kidolgozni.

A magyar lakásállomány nincs jó állapotban

D  VG20100510002

A Energiaklub NegaJoule 2020 című kutatásának legfontosabb eredménye, hogy a magyar háztartások energiafelhasználását csupán energiahatékonysági korszerűsítések révén közel felével lehetne csökkenteni. Az összes energiamegtakarítási lehetőség (152 PJ) döntő része (128 PJ) a családi házak esetében lenne elérhető, szemben a társasházak 19 és a panelházak mindössze 5 PJ mennyiségével.

Kutatásból kiderül, hogy a háztartások mindössze 25 százaléka szigetelte le épületét és cserélte le nyílászáróit, és csupán 16 százalékuk újította fel fűtési rendszerét. Lakóépületeink zömében régiek: 61 százalékuk 1980 előtt épült és csak mindössze 10 százalékuk az elmúlt 15 évben. A háztartásokban használt fűtési rendszerek is meglehetősen elavultnak, korszerűtlennek számítanak: kb. 37 százalék a konvektorral és/vagy kályhával fűtők aránya.

Eredményeik szerint Magyarország teljes primerenergia-felhasználásának 33 százalékát (360 PJ) emészti fel a lakóépületek fűtési és melegvíz-igénye. Melynek 68 százalékát a földgázzal, 28 százalékát a tűzifával elégítjük ki.

A felújítás jó befektetés

Amennyiben a háztartások minden rendelkezésre álló energiahatékonysági korszerűsítést megtennének, a felhasznált energia hatalmas részét, több mint 42 százalékát, (152 PJ-t) megtakaríthatnák. Elsősorban a családi házakban rejlenek hatalmas megtakarítási lehetőségek.

Ezek a beruházások nemcsak nemzetgazdasági, vagy uniós szinten lennének kifizetődők, de az ingatlanok tulajdonosainak is behoznák árukat. A családi házak nagy része számára a hőszigetelés és nyílászáró-csere együttes elvégzése jövedelmezőbb befektetés lenne, mint a hosszú távú banki lekötés.

falu04

Amennyiben minden korszerűtlen otthont felújítanánk,az a 2020-ig tartó időszakban évente kb. 330 ezer háztartást érintene. Ha az állam ennek finanszírozásában részt kívánna vállalni, akkor ez a minimálisnak tekinthető 30 százalékos támogatási intenzitás mellett évente kb. 220 milliárd forintba kerülne.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?