Albert, Lipót
7 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Mibe fektessem a megtakarításaimat?

2011.06.04. 10:03
A bankbetéten túl és a tőzsdén és árupiacokon innen jellemzően négy, folyamatosan hirdetett befektetési vagy megtakarítási formával találkozik a magyar. Rendet vágunk köztük, hogy ha beengedi az ügynököt, már felkészülten várhassa.

Havi 5-10 ezer forint megtakarításához a legtöbb esetben elég a megszokottnál kicsit nagyobb odafigyelés. Ha pár tízezres már a zsebben van, érdemes a pénzt az asztalfiók helyett valamilyen befektetésben tartani. De a sok közül melyiket válasszuk?

Ez mindig attól függ, hogy mi a célunk a pénzzel. Egészen máshogy kell gyűjtögetni, ha a nyugdíjat, ha a családi otthont vagy a gyerek oktatását akarjuk megalapozni. A bankbetéttel, ami még mindig a legnépszerűbb megtakarítási forma Magyarországon, már foglalkoztunk. Most sorra vesszük azokat, amik még szóba jöhetnek.

Sokszor keveset

Lényegében négy lehetőség közül választhatunk, ha rendszeresen szeretnék kisebb összegeket - havi néhány ezertől néhány tízezer forintig - félretenni. Beléphetünk egy önkéntes nyugdíjpénztárba, nyithatunk nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ), tartós befektetési számlát (TBSZ) vagy köthetünk befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítást.

Az elnevezésekből is adódik, hogy aki a nyugdíjas éveire gondol, annak az első vagy a második verziót érdemes választania, függően attól, hogy milyen mélységben akar beleszólni a befektetési portfólió összetételébe. Aki a nyugdíjnál előbb akar a pénzéhez hozzájutni, annak a TBSZ és a unit-linked biztosítás lesz a jó döntés.

Így spórolj a nyugdíjra

1. Az önkéntes nyugdíjpénztárban minden befizetést a tagok egyéni számlájára tesznek. A pénztár a befizetésekből és a hozamokból keletkező vagyonból fedezi a későbbi kifizetéseket. Minél nagyobb számlaegyenleget gyűjtünk össze a nyugdíjig, annál nagyobb jövedelemkiegészítésre számíthatunk.

A pénztári takarékoskodást már havi egy-két ezer forinttal is el lehet kezdeni, plusz a munkáltatóktól is érkezhetnek utalások. Az állam a saját befizetéseket adókedvezménnyel jutalmazza: akik 2020 után érik el a nyugdíjkorhatárt, a személyi jövedelemadójuk 20 százalékát, de legfeljebb 100 ezer forint jóváírását kérhetnek a számlájukra. A pénztári megtakarításhoz 10 éves várakozási idő után lehet hozzájutni, de érdemes legalább 20 évet várni, mert teljes adómentesség csak ennyi idő után jár. A pénztárak teljesítménye eltérő, de bármikor váltani lehet a kasszák között, persze ezt csak alapos tájékozódás után érdemes meglépni.

2. A NYESZ a pénzügyekben tájékozottabbaknak lehet jó választás. Jelenleg ez az egyetlen olyan nyugdíjmegtakarítási forma, ahol állami támogatás lehetősége mellett mindenki maga dönthet a befektetése konkrét típusáról. Tehát a NYESZ-szel rajtunk áll, hogy mekkora kockázatvállalás mellett mekkora hozamot szeretnénk elérni, a mögöttes befektetés (befektetési jegy, részvény, kötvény) pedig szabadon igazítható az egyedi igényeinkhez.

Itt is ugyanazt az adókedvezményt lehet megkapni, mint az önkéntes pénztáraknál, de a kedvezmény feltétele a nyugdíjba vonulás és az, hogy legalább három évig megtartsuk a NYESZ-számlát. Ebben az esetben a befektetések árfolyamnyeresége, hozama is adómentes, az osztalék után azonban adózni kell. Aki megteheti, nyithat önkéntes nyugdíjpénztári és NYESZ számlát is  egyszerre, ugyanis az utánuk járó adókedvezményt nem vonják össze.

A maximális kedvezményt nem könnyű kihasználni, a kétszer 100 ezer forint visszaigényléséhez a számlákra összesen évi 1 millió forintot kell befizetni.

Rövidebb távlatokban

3. A Tartós Befektetési Számla azoknak jó választás, akik évtizedek helyett csak 3-5 éves távon takarékoskodnának de nem akarnak adózni a hozamaik után. TBSZ számlát bármelyik pénzügyi szolgáltatónál lehet nyitni már 25 ezer forintos megtakarítással. A pénzhez újabb összegeket lehet tenni a gyűjtőévben (nevezzük ezt a 0. évnek), később már nem, viszont minden évben lehet új TBSZ-számlát nyitni.

A megtakarítás mögötti befektetés viszont bármikor átrendezhető, csupán egyetlen dolgot érdemes elkerülni: hogy kivegyük a pénzt. Ilyenkor ugyanis ugrik az adómentesség, ami öt év után jár. Akinek nincs ennyi ideje, az legalább három évig ne vegyen ki a számláról: ennyi idő elteltével ugyanis a pénz az alapértelmezett 16 százalékos kamatadó helyett 10 százalékos kamatadóval hozzáférhető.

Fontos még, hogy a számlára csak forintmegtakarítást lehet betenni, illetve, hogy egy számlán belül nem lehet összekeverni az értékpapírokat a bankbetétekkel. Viszont egy évben két számlát bárki nyithat, ez tehát nem valódi akadály a megtakarítások felosztása között.

4. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (UL) a válság előtti időszak slágerteméke volt. A biztosítók ügynökhálózatok bevonásával árulták a terméket, aminek az volt a legfőbb tulajdonsága, hogy nagyobb hangsúlyt fektet a befektetésre, mint magára a biztosításra, szemben a klasszikus kockázati biztosítással.

A javarészt egzotikus, magas hozammal kecsegtető befektetési célpontok illetve a horribilis ügynöki díjak miatt ez az egyik legdrágább módja az öngondoskodásnak, a termék népszerűsége a válság után lefelé görbülő tőzsdemutatók miatt alaposan megcsappant.

A TBSZ megjelenése sem tett jót az üzletágnak, mivel a unit-linked csak tíz év után adómentes, ráadásul a befizetések után adókedvezmény sem jár. Rövid távra semmiképpen nem érdemes ilyen biztosítást kötni, mert a befizetésekhez az első években (van, ahol az első tíz évben) csak veszteséggel lehet hozzáférni. Korábban az UL biztosítások díj- és költségszerkezete is meglehetősen kusza volt, az összehasonlítást mára a Teljes Költségmutató (TKM) bevezetésével könnyítették meg.

Adjunk kölcsön az államnak

Amikor állampapírt vásárolunk, az államnak adunk kölcsönt. A kormány az ország adósságainak a finanszírozásához szerez így pénzt, hosszabb-rövidebb távra.

Az állam által kibocsátott értékpapírok a világon mindenhol biztonságos befektetésnek számítanak, hiszen a befektetett tőke és az előre megígért kamat kifizetésére az állam garanciát vállal. A visszafizetési és a hozamgarancia azonban nem jelent totális biztonságot, állampapírokon bukni is lehet (különösen államcsőd esetén, de ennél hétköznapibb esetek is vannak).

Ha az állampapíron feltüntetett lejárat előtt megszabadulunk a befektetéstől, a hozam eltérhet az eredetileg megadott értéktől, kissé leegyszerűsítve azért, mert a hozamgarancia csak a futamidő végén történő eladásra vonatkozik. Veszíteni akkor lehet, ha az állampapírt idő előtt eladjuk, mert az aktuális piaci helyzet függvényében az eladási ár(folyam) a vásárláskorinál alacsonyabb is lehet. Ez persze nem feltétlenül van így, sőt, az ellenkezője is történhet, de ezzel a kockázattal jó tisztában lenni a vásárlás előtt.

Az állampapírokat lehet csoportosítani futamidő és a kamatozás szerint is. A futamidő szerinti csoportosítás azért fontos, mert ebből világosan látszik az adott papír tartására ajánlott minimális időtáv. A rövid lejáratú állampapírok futamideje maximum egy év, típusai a kamatozó és diszkontkincstárjegy. Ezek hozama adott esetben az akciós kamatoknál is alacsonyabb lehet, tehát a megtérülés szempontjából ez a befektetési forma hasonlít a legjobban a betétekre. A közép- és hosszú lejáratú állampapírokat egy évnél hosszabb futamidőre bocsátják ki, ezek az államkötvények.

A kamatozás szempontjából léteznek a diszkont értékpapírok, ezek nem kamatot fizetnek, hanem névértékük alatt lehet megvenni őket, de a lejáratkor a névértéket kapjuk értük, ezen kívül léteznek fix- és változó kamatozású állampapírok. Mindezzel azért fontos tisztában lenni, mert nem mindegy, hogy kockázatvállalási hajlandóságunkkal pontosan milyen állampapírok vannak összhangban.

Az Államadósság Kezelő Központ közvetlenül a lakosságnak kétféle állampapírt ad el. A névre szóló kamatozó kincstárjegy futamideje egy év és fix kamat jár vele. A postán kapható kincstári takarékjegyeket egy-két éves futamidővel és lépcsőzetes kamatozással árulják (itt a vásárlástól eltelt napok számával emelkedik a kamat).

A lakosság csak közvetítőn, például bankon keresztül vehet diszkontkincstárjegyet (ezek futamideje egy év), illetve 3-5-10-15 éves futamidejű államkötvényeket. Fontos észben tartani, hogy a rövidebb távra szóló papír megvétele kisebb kockázatvállalást jelent, de ezzel a nyereség is csökken.