Menyhért, Mirjam
17 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

50 milliárd feletti büntetés vár Magyarországra

2012.02.22. 09:02
Az Európai Bizottság értesüléseink szerint valamivel több mint 56 milliárd forintnyi kohéziós támogatás befagyasztását javasolja szerdán. A büntetés a 2013-as kötelezettségvállalásokra vonatkozna, de a magyar kormánynak bőven van még mozgástere megúszni a példátlan szankciót.

Szerdai ülésükön döntenek az EU biztosai arról, hogy javasolják-e a Magyarországnak járó kohéziós támogatások kifizetésének felfüggesztését. Szinte bizonyos, hogy ezt javasolni fogják, a kérdés inkább az, hogy mekkora összegről szól majd a javaslat.

Abban bizottsági és magyar kormányzati forrásaink is egyetértenek, hogy Budapestnek bőven van még ideje arra, hogy megússza a tényleges büntetést. Sok múlhat a 2013-as költségvetés tervein, illetve a kormány addigi intézkedésein is.

A brüsszeli szigor azonban így is erős, hiszen eddig még soha nem fordult elő, hogy ilyen büntetésről döntsenek egy tagállam ellen. Információink szerint a befagyasztásra javasolt összeg valamivel több lesz 56 milliárd forintnál. A teljes keret, amiből nyírhatnak, nagyjából ennek tízszerese.

Ősz óta érlelődik a büntetés

A szerdai döntés több korábbi EU-s határozat következménye, így szinte bizonyos, hogy a bizottság a büntetési javaslat mellett teszi majd le a garast. Az Európai Bizottság még tavaly ősszel öt tagállamot fenyegetett meg, hogy az úgynevezett túlzott deficiteljárásuk újabb, már szankcióval járó fázisba kerülhet, ha a kormányok nem dolgoznak ki meggyőző terveket a hiányuk csökkentésére.

Matolcsy György válaszlevelében vitatta a bizottság megállapításait. Ezzel első körben több másik megfenyegetett ország is így volt, a belgák például már ott tartottak, hogy akár 800 millió eurós büntetéssel is kinéz nekik idén év elejére. Végül azonban a többi négy tagállam mind korrigálta pénzügyi terveit, így a bizottság januárban úgy döntött, hogy leveszi a napirendről az ellenük hozandó szankciók lehetőségét. Az öt közül egyetlen tagállam ellen tartották fenn az eljárást: Magyarországgal szemben.

Matolcsy György
Matolcsy György
Fotó: Szigetváry Zsolt

Ez azt jelentette, hogy a bizottság azt javasolta a pénzügyminiszterek tanácsának, hogy lépjen következő fázisba a túlzottdeficit-eljárás Magyarország esetében. Január 24-én az EU-s pénzügyminiszterek erre rábólintottak, és ezzel felszólították a bizottságot, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet. Itt tart a történet most, vagyis erről a tervről dönt szerdán a bizottság.

Az már korábban nyilvánvaló volt, hogy a terv szankcióról, konkrétan pedig a 2013-as kohéziós alapok megkurtításáról is szól majd, illetve újabb gazdaságpolitikai ajánlásokat kap a magyar kormány. (A már folyamatban lévő kifizetéseket ez a büntetés nem érinti, csak az új kötelezettségvállalásokat, vagyis megkezdett beruházások nem állnak le, csak újak nem kezdődhetnek.)

Márciusra lehet jogerős

A bizottság szerdai döntése egy javaslat lesz, ami ismét visszakerül a pénzügyminiszteri tanácshoz, ahol minősített többséggel kell elfogadni ahhoz, hogy érvényes legyen. Mivel éppen 21-én, vagyis a bizottsági döntés előtt egy nappal tartották a februári pénzügyminiszteri találkozót (az úgynevezett ECOFIN-t), ezért a magyar büntetésről szóló szavazás várhatóan a márciusi találkozón, március 13-án lehet esedékes. A bizottsághoz közel álló forrásaink szerint viszonylag kicsi az esély arra, hogy itt a pénzügyminiszterek ne bólintanának rá a bizottsági javaslatra, hiszen a felkérés a javaslat kidolgozására is simán átment a testületen januárban.

Ugyanakkor magyar diplomáciai ügyeket ismerő forrásaink szerint januárban a pénzügyminiszterek nem beszéltek konkrétan a szankciókról, csak hallgatólagos beleegyezésüket adták, hogy a bizottság tovább lépjen. A magyar kormány szerint nem kizárt, hogy lennének tagállamok, amelyek készek lennének útját állni a szankcióknak – leginkább azok, amelyek elég rosszul állnak a saját hiánycéljaikat illetően. Úgy tudjuk, hogy egy blokkoló kisebbség összehozásán ennek ellenére sem spekulál most a magyar diplomácia.

Akármi is lesz a döntés, marad még mozgástér. Bizottsági és magyar oldalon is erős a meggyőződés, hogy az ECOFIN szankciókat jóváhagyó döntése sem jelenti feltétlenül azt, hogy 2013-ban bizonyosan milliárdokat vonnak el Magyarországtól.

Nem a büntetés a cél

Egy brüsszeli, a bizottsági döntéshozatalt ismerő forrásunk szerint „a bizottság célja nem a büntetés, hanem a 3 százalék alatti hiány kicsikarása”. Vagyis Brüsszelben is úgy gondolják, hogy a büntetésről szóló döntés visszavonható, ha a magyar kormány meggyőző intézkedési tervet mutat be a spórolásra. Ezzel számol Budapest is. Egy magyar diplomáciai ügyekben bennfentes forrásunk szerint lényegében a 2013-as költségvetés számainak bemutatásakor dől majd el, hogy tényleg büntetnek-e. Forrásunk elég magabiztosan állította, hogy a magyar kormány nem számít arra, hogy a vége tényleg pénzelvonás lehet.

A bizottság úgy számol: még az is belefér, hogy az utolsó idei, decemberi ECOFIN döntsön a visszavonásról, és ehhez a magyar kormánynak novemberig kellene a bizottságot meggyőznie arról, hogy a magyar költségvetési politika fenntartható, és hozza az előírt számokat. Ugyanis a büntetés visszavonásáról éppúgy a pénzügyminiszterek tanácsa dönthet a bizottság javaslatára, mint annak elrendeléséről.

Magyarországon mutatnák meg a keménységet

Varga Mihály miniszterelnök-helyettes kedden azt mondta az m1-en, hogy Brüsszel azért ilyen kemény Magyarországgal, mert példát akar statuálni. Ezt megerősítették brüsszeli forrásaink is, akik szerint a szankció elrendelése nemcsak Magyarországról, hanem az EU hitelességéről is szól. A mostani európai eladósodási válságra ugyanis az EU a tagállami költségvetések szigorúbb ellenőrzésével válaszolt. És a bizottság, illetve több erős tagállam, így elsősorban Németország kormányának meggyőződése, hogy a piacok csak akkor hiszik el, hogy a szigor hatékony lehet, ha az EU tényleg büntet, amikor egy tagállam szabályt sért.

Az eurózónához tartozó tagállamokra tavaly ősz óta vonatkozik az úgynevezett hatos csomag, amelynek oroszlánrészét éppen magyar közvetítéssel, a magyar elnökség alatt hozták össze. A hatos csomag alapján elég könnyen meg lehet büntetni a hiányukat nem kellő mértékben csökkentő tagállamokat. Ez azonban a zónán kívüli tagállamokra nem vonatkozik, viszont Olli Rehn pénzügyi biztos értelmezése szerint a csomag szellemisége rájuk is érvényes. Magyarországot egy 2006-os EU-s rendelet alapján büntethetik most, amit eddig soha egyik túlköltekező országon sem kértek számon, azonban az új, szigorú és a hatos csomag szellemiségéhez illeszkedő felfogás leporolta a paragrafusokat (pdf).

Éppen ezért brüsszeli forrásaink szerint a magyar büntetésről szóló szerdai javaslatban a biztosok a hatos csomag tételeihez képest számolják majd ki a magyar elvonás összegét. Ha az eurózónához tartoznánk, akkor az eljárásnak ebben a körében a GDP 0,2 százalékát kellene büntetésként befizetni. Ez Magyarország esetében 56 milliárd forint lenne. Mivel azonban a hatos csomag azonnali befizetést jelent, míg a most kezdeményezett büntetés csak jövő januártól lenne érvényes, ezért az összeg várhatóan ennél magasabb lesz, mert a bizottság szerint „kevésbé fájdalmas, ha van idő felkészülni”.

Ugyanakkor az sem valószínű, hogy a bizottság ennek többszörösét javasolja büntetési tételnek, mert azt is figyelembe veszik, hogy a brüsszeli számítások szerint mennyivel költekezik túl a kormány. És itt elég alacsony számról van szó: a magyar kormány és Brüsszel között mindössze a GDP-hez viszonyított 0,25%-os túlköltekezésről folyik a vita.

Pikkelnek ránk?

Pont ezen összeg csekélysége miatt vélik úgy sokan a magyar kormányban, hogy igazságtalan a bizottság eljárása. „Egy ilyen bizonytalan gazdasági helyzetben egy ilyen kis különbség miatt szankciót kivetni vitatható döntés” – vélekedett egy EU-s diplomáciában járatos magyar köztisztviselő. Egy másik, az EU-s diplomáciában járatos forrásunk szerint is összefüggés lehet az egyéb magyar ügyek és aközött, hogy éppen Magyarországot akarják pellengérre állítani. „Van igény a példastatuálásra, de talán nem véletlen, hogy ezt most velünk a legkönnyebb megcsinálni."

Varga Mihály kedden arról is beszélt, hogy a bizottság most politikai nyomást gyakorol Magyarországra, hogy minél több engedményt csikarjon ki az idén indított három kötelezettségszegési eljárásban. „Úgy tűnik, az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy Magyarországot sarokba lehet állítani, s erre jó eszköz a kohéziós alapokból való támogatások felfüggesztése” – mondta Varga.

A miniszterelnök-helyettesnek ezt a vélekedését brüsszeli forrásaink határozottan visszautasították: „Ezek a dolgok egymástól függetlenek, hiába sugallja a magyar kormány, nem keverjük a szezont a fazonnal”. A bizottság egyébként arra is számít, hogy a magyar kormány Martonyi János külügyminiszter januárban már többször kifejtett érvelésével is újra előjön majd szerdán, mégpedig azzal, hogy minden Magyarország elleni határozat csak az EU-ellenes Jobbikot erősíti.

Arra is számítani lehet, hogy a bizottság szerdai érvelésében előjön, hogy Magyarország ellen belépése óta, 2004 óta van érvényben túlzottdeficit-eljárás, és nincs más ország, amely ellen ilyen régóta tartana eljárás. Ez azért is fontos, mert ezzel a bizottság jelzi majd, hogy a mostani büntetés az előző kormányok sara is, és nem kifejezetten az Orbán-kormány ellen irányul. Ebbe kommunikációs szinten várhatóan a magyar kormány is belekapaszkodik majd.