Globális tartalékdeviza lehet a kínai jüan

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezetője egy pekingi gazdasági konferencián beszélt arról, hogy ha Kínában folytatják a szükséges gazdasági reformokat, az ország valutája, a jüan globális tartalékdevizává válhat. Lagarde szerint a pekingi vezetésnek olyan menetrendet kell kialakítania, melynek révén erősebbé és átláthatóbbá válik az árfolyamrendszer.

Kínai illetékesek többször jelezték, hogy erősíteni kívánják a jüan nemzetközi felhasználását. A kínai központi bank március elején jelentette be, hogy az ország területén előzetes engedély is nélkül használható a jüan a határokon átívelő üzletek számlázása és kifizetése során.

A kínai kormány először 2009 júliusában, 365 kiválasztott cégnek engedélyezte a jüan használatát a nemzetközi tranzakciók során, 2010-ben pedig húsz közigazgatási egység hatvanezer vállalatának adta meg ezt a jogosultságot. A vezetés tavaly augusztus végén az egész országra kiterjesztette a programot, de a jüan használatát továbbra is előzetes engedélyhez kötötte. Március elején ezt a rendelkezést feloldották. A kínai központi bank statisztikái szerint a jüanban bonyolított kereskedelmi tranzakciók értéke tavaly már a kétezer milliárd jüant (70 ezer milliárd forint) is meghaladta, ami a teljes külkereskedelem 9 százaléka és a 2010-es érték négyszerese volt.

Stabilizálódik a globális piacgazdaság

Lagarde vasárnap arról is beszélt, hogy a globális gazdaság stabilizálódásának jelei tapasztalhatóak. Az IMF vezetője szerint azonban a gazdaság élénkülése hosszabb folyamat lesz, hirtelen javulás nem várható. Ezt a folyamatot azonban veszélyezteti a feltörekvő országok gazdaságnövekedésének lassulása, a nyersolaj árának az emelkedése, valamint a fejlett országok magas GDP-arányos államadóssága.

Ugyancsak vasárnap Csang Ping, a kínai Nemzeti Fejlesztési- és Reformbizottság vezetője azt mondta, hogy a pekingi vezetés legfontosabb feladata a meglehetősen gyors gazdaságnövekedés fenntartása, de továbbra is kiemelt fontosságú az infláció elleni harc. Kínában a februári infláció 3,2 százalékra mérséklődött a januári 4,5 százalékról, ami húsz hónapja a legalacsonyabb ütem.

Az inflációs csúcs tavaly júliusban volt, amikor 37 hónap legmagasabb értékét, 6,5 százalékot mértek, az élelmiszerárak pedig éves viszonylatban 14,8 százalékkal nőttek. A központi kormány intézkedések sorozatával igyekezett az inflációt leszorítani, így 2011-ben 5,4 százalék lett a pénzromlás mértéke. A kínai gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzést március elején 7,5 százalékra csökkentették az addigi 8 százalékról.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!