Alajos, Leila
20 °C
36 °C

Az USA-t már nem érdekli a Nabucco

2012.04.26. 20:02

Nincs újdonság Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a Nabuccóval kapcsolatos kijelentésében, mert egy ideje már világos, hogy nem ez a csővezeték fog elsőnek megépülni a keletről Európába tervezett gázvezetékek közül - mondta Richard Morningstar, az amerikai külügyminisztérium eurázsiai energetikai ügyekben illetékes különmegbízottja csütörtökön Washingtonban.

A kormányfő hétfőn Brüsszelben kijelentette, hogy "a Nabucco bajban van" és hogy a Mol kivonul a beruházásból. Orbán hozzátette, hogy a Nabucco Magyarország számára is fontos projekt, mert összefüggésben áll azzal a törekvéssel, hogy az ország megszüntesse egyoldalú függőségét az energiaellátás biztosításában. (A Mol a mai közgyűlését követő sajtótájékoztatón megerősítette, kiszáll a Nabucco finanszírozásából.)

"Ha figyelték, az elmúlt napokban nagy figyelmet kapott Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktornak a kijelentése. A véleményem ezzel kapcsoltban az, hogy ez egyáltalán nem hír és semmit sem adott hozzá a vitához. Rég, legalább egy éve tudjuk ugyanis, hogy a 30 milliárd köbméter kapacitású Nabucco nem lesz az első (megépülő) csővezeték" - mondta Morningstar nagykövet egy, a transzatlanti energiabiztonsági együttműködésről a Johns Hopkins Egyetemen megrendezett konferencián.

Már egy ideje mondjuk, hogy nem a Nabucco készül el elsőnek, nem áll rendelkezésre elegendő gáz a megépítéséhez – mondta az amerikai energiaügyi különmegbízott.

"Támogatunk minden egyes javasolt alternatívát, legyen az a Délkelet-Európába irányuló gázvezeték, vagy a Nabucco csővezeték, vagy a transz-adriai csővezeték. A lényeg az, hogy ezeken keresztül eljusson a gáz a sebezhető európai országokhoz és hogy a vezetékek bővíthetők legyenek" - jelentette ki Morningstar.

A tézist, hogy az Egyesült Államok minden Európába irányuló csővezeték projektjét támogatja megerősítette Daniel B. Poneman amerikai energiaügyi miniszterhelyettes is.

A diplomata hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok támogatja a Déli Áramlat földgázvezetéket, amely Közép-Ázsiából és a Kaukázusból szállítja majd a gázt Európába.

Sokat változott az amerikai álláspont

Néhány éve még a legélesebb potenciális diplomáciai konfliktusforrás volt a Nabucco ügye. Az évek óta tervezett két, hasonló útvonalon megépíteni tervezett gázvezeték, az orosz Déli Áramlat és az uniós összefogással összehozni kívánt Nabucco közül az USA korábban határozottan ez utóbbi pártján állt. Amikor még 2007-ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Déli (akkor még Kék) Áramlatot is támogatandó tervnek minősítette Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásai nyomán, az ellenzéki kereszttűz mellett komoly diplomáciai nyomás alá is került, mondván az oroszfüggőséget növelné a régióban. Akkor a magyar kormány gyors Nabucco-konferencia szervezéssel és az európai vezeték melleti kiállással próbált kompenzálni.

A Nabucco azonban az elmúlt öt évben lényegében szinte tapodtat sem tudot előrelépni a megvalósítás irányába, csak a finanszírozásban sikerült némileg stabilabb lábra állni: nem csak az volt és maradt a kérdés, hogy milyen forrásból származó gázt szállíthatna a vezeték, de Európa folyamatosan növekvő gázigénye ellenére az is, hogy a hosszú távú szerződésekkel lekötött piacokon kinek adná el. Az elmúlt években egyébként több korábban potenciális forrásként kezelt volt szovjet tagállam gázkészletét lekötötte Moszkva.

Belső piac kell

Minden csővezetéknél fontosabb azonban, hogy Európa milyen belső intézkedéseket tesz energiabiztonságának megteremtése érdekében, az elektromos és gázvezeték-hálózatok összekapcsolásáért, különösen Közép-Európában - mondta a Daniel B. Poneman.

Morningstar méltatta az a vezető szerepet, amelyet Magyarország az elmúlt években magára vállalt azzal, hogy megkezdte az energiavezetékek észak-déli irányú összekapcsolását, ami meghatározó abban, hogy biztosítsa az energiához való hozzáférést a meglévő rendszereken keresztül. Pozitív példaként említette a balti államok erőfeszítését is a közös európai folyékonygáz-fogadóállomás kiépítésére.

Hangsúlyozta, hogy az energiaforrások diverzifikálása és azok számának növekedése fokozza az energiaellátás biztonságát. A transzatlanti energiabiztonsági együttműködésről szóló nemzetközi konferenciát a Johns Hopkins Egytemnek a Simonyi András vezette Transzatlanti Kapcsolatok Központja rendezte.