Cameron vétóval fenyegeti a tranzakciós adót

Francois Hollande választási kampányában többször emlegetett egy öt pontból álló terv részeként tranzakciós adót, mely szerinte hozzájárulna az európai gazdaság fellendítéséhez és enyhítené az eurózóna adósságválságát. Az adó támogatói szerint csökkentené a spekulatív jellegű pénzügyi kereskedelmet, és nagy összeget juttatna a pénzügyi problémákkal küszködő kormányoknak. A Tobin-adó mellett – ami egyébként jelentősen eltér az itthon tervezett tranzakciós adótól –  az Európai Bizottság is érvelt, ellenzők szerint azonban elfojtaná a gazdasági növekedést és csökkentené a kereseteket.

A Telegraph szerint Cameron határozottan jelezte, uniós szinten is kész megvétózni minden olyan lépést, ami a londoni City-nek árthatna, márpedig a tranzakciós adót ilyen lépésnek gondolják.

Hollande szerint Cameron vádjai és fenyegetése annak köszönhető, hogy az angol miniszterelnök kizárólag London érdekeit tartja szem előtt az Unióban. Mint korábban, választási győzelme után elmondta: „Nagy-Britannia úgy kezeli Európát, mint egy önkiszolgáló éttermet". Diplomaták szerint a jövőben is éles viták várható a két politikusok között.

Az Európai Bizottság jelenleg azt szeretné, hogy a költségvetés 6,8 százalékkal növekedjen a jövőben, ami közel 890 millió fontba kerülne a brit adófizetőknek. Cameron megígérte, ezt az emelésr mindenképpen ellenezni fogja. Hollande szerint azonban a miniszterelnöknek megértőbbnek kellene lennie az EU-költségvetési terveivel, hiszen a kiadások is gazdasági növekedést eredményezhetnek. A hétvégi G8 csúcson a fő figyelem elsősorban a fejlett világ, ezen belül Európa problémáira, így a görög válságra és az euróövezet jövőjére irányul. "Azt szeretnénk, ha Görögország az eurózónában maradna: Görögország családunk tagja és a tervünk része" - mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a találkozó előtti sajtótájékoztatón.

A munkavacsorával elkezdődött Camp David-i megbeszélés-sorozatukon a nyolcak egyeztetik álláspontjukat az iráni olajexport kiesésének ellensúlyozásával, valamint szóba kerül majd az ország atomprogramja is. Szó lesz a nukleáris és stratégiai fegyverek előállításával kísérletező Észak-Koreáról, Szíriáról, ahol a belháború áldozatainak számát már tízezerre becsülik. A csúcs külön foglalkozik majd a közel-keleti és észak-afrikai változásokkal, valamint azzal is, hogy milyen eszközökkel lehetne támogatni Afganisztán gazdaságát 2014, vagyis a külföldi erők kivonulása után. Konkrét felajánlások ezzel kapcsolatban várhatóan a júliusi tokiói adományozói konferencián hangzanak majd el.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!