Igent mondtak a fiskális paktumra az írek

Írországban a szavazók jóváhagyták az EU fiskális paktumát. Az írek 60 százaléka igennel, 40 százaléka pedig nemmel voksolt, miközben a szavazáson a bejegyzett 3,1 millió szavazónak kevesebb mint a fele jelent meg.

Szakértők szerint az alacsony részvételi arány ugyan segítheti a nemet támogató oldalt, de a szerződés aláírását még az sem akadályozhatja meg véglegesen. Írország egyébként az egyetlen EU-tagállam, ahol a fiskális paktum aláírásáról népszavazást tartottak – írja a BBC.

A paktumot az EU összes tagállamának vezetője eláírta, Nagy-Britannia és Csehország kivételével. A leginkább a német kormány által erőltetett szerződés akkor lép hatályba, ha az eurózóna legalább 12 tagállama ratifikálja. A nem eurót használókra csak a közös pénz bevezetésétől vonatkozhat a szerződés, így például a magyar csatlakozás is csak jelképes. A szerződés kemény költségvetési szigorra és annal alkotmányba foglalására kötelezi a csatlakozókat. A csatlakozó országoknak többek között válllalniuk kell, hogy költségvetési hiányuk nem haladhatja meg a GDP fél százalékát. A paktum részleteiről itt olvashat.

Enda Kenny ír kormányfő pénteken optimistán nyilatkozott a népszavazással kapcsolatban: "A tendencia világosan az igen irányába mutat" – fogalmazott. Lucinda Creighton Európa-ügyi miniszter úgy nyilatkozott, “reménnyel tölti el” a szavazás jelen állása. Az ír pártok többsége igen szavazatra buzdított, a Fine Gael, a Fianna Fail és a Munkáspárt is a paktum aláírását támogatja, míg az ellenzők táborát a Sinn Fein és a szocialisták alkotják.

Ha az ír szavazók elutasították volna az aláírást, akkor jó eséllyel Írországot kizárták volna az uniós segélycsomagok rendszeréből, amint a jelenlegi kedvezményes hitelkeret folyosítása 2013-ban lejár. Írország 2010-ben 85 milliárd eurós segítséget kapott az EU-tól, miután az ország bankrendszere súlyos válságba került.

A fiskális paktumot aláíró országok arra kötelezik magukat, hogy költségvetési hiányukat legalább 0,5 százalék alá szorítják. Tavaly Írország hiánya elérte a 13,1 százalékot. Az ír szavazók egyébként kétszer már elutasítottak egy-egy EU-szerződést. 2001-ben a bővítést is lehetővé tevő nizzai, és 2008-ban pedig a jelenleg is hatályos lisszaboni szerződésre mondtak nemet. Mindkét népszavazást megismételték, és másodszorra már győztek az igenek.

Bár az európai befektetők árgus szemekkel figyelik a szavazás eredményét, a pénzügyi elemzőket sokkal inkább foglalkoztatja a két hét múlva esedékes görögországi választás, valamint a tőke egyre gyorsabb ütemű kimenekítése Spanyolországból, a helyi bankok bizonytalan helyzete miatt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!