11:00, November 26.
Tunézia 0
Ausztrália 1
al-Dzsanúb Stadion D csoport
14:00, November 26.
Lengyelország 2
Szaúd-Arábia 0
Education City Stadion C csoport
17:00, November 26. ÉLŐ
Franciaország 0
Dánia 0
974 Stadion D csoport
20:00, November 26.
Argentína 0
Mexikó 0
Ez a poszt a következő Percről percre része:

Matolcsy: Sok érdeket sértettünk

A parlament gazdasági bizottsága hétfőn hallgatta meg Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert. A miniszter néhány nappal azt követően számol be a gazdaságpolitika alakulásáról, hogy eldőlt: nem fagyasztják be az ország 150 milliárdos uniós támogatását. A miniszter elsősorban a deficitcsökkentést emelte ki sikerként, az ellenzéki képviselők azt hiányolták, hogy másról nem szólt, a társadalmi egyenlőtlenségeket növelte a gazdaságpolitika.

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • cikkünk a témában:

    Ismét növekedési tervet tervez

    Matolcsy György múlt pénteken Luxemburgban bejelentette: növekedést és munkahelyteremtést erősítő programot terjeszt a kormány elé a következő hetekben. „Magyarország ebben az évben stagnál. Olyan gazdaságban kell folytatnunk a pénzügyi konszolidációt, most már nemcsak az államnál, hanem a vállalkozásoknál, és tovább, a családoknál, ahol nincs növekedés. Ezzel nem tudunk együtt élni” – fogalmazott.

  • cikkünk a témában:

    Komoly baráti hálót látott

    Miután a múlt héten eldőlt, hogy mégsem fagyasztják be a 150 milliárd forintos uniós támogatást, Matolcsy György arról beszélt: "nagyon komoly szövetségi, baráti háló alakult ki Magyarország körül", már akkor a tanács mintegy kétharmada Magyarország mellett szólalt fel, hangoztatva, hogy nem tisztességes, nem járható út a kohéziós pénzek felfüggesztése. Magyarország nem esik el uniós támogatástól jövőre, "a pénz a zsebünkben lesz, és remélhetőleg rövid időn belül a gazdaságban is" - szögezte le a miniszter.

  • Matolcsy György meghallgatása fél 12-kor kezdődött volna, de félórát csúszott, miután a miniszter a Fidesz frakcióülésén vett részt. A bizottság ülés kezdetén vita alakult ki abból, hogy csak egy órát kaptak a képviselők a meghallgatásra, mivel egykor kezdődik a parlament plenáris ülése.

  • Óriási siker, hogy a 2004-2010-es időszakot lezárva sikerült az államháztartást egyensúlyba hozni, még ehhez sokszor szokatlan megoldásokat is választottak, sok érdeket sértettek is, mondta a miniszter.

  • Szégyenpadról, karanténból jöttünk ki példátlan egyensúlyjavító lépésekkel. Ezek az érintettek egyetértését nem vívták ki, de két év elteltével az unió elismerte az intézkedéseket. 2011-ben többletet mutat az államháztartás a magán-nyugdíjpénztári rendszer "reformjával".

  • Magyarország jövőre mélyen 3 százalék alatti hiányt ér el, az unió 2,7, míg a magyar kormány 2,2 százalékot vár. Közben uniós átlaggal nőtt tavaly a gazdaság és jelentős reálkereset-bővülés volt, főleg a 3 és több gyerekes családoknál.

  • Az európai országok komoly hiánnyal küzdenek, Magyarország ebben a közegben eredményes volt. Árat minden konszolidációért fizetni kell. Az ár az volt, hogy nagyon sok stratégiai partner elbizonytalanodott: Magyarországnak tényleg a gazdasági növekedés a fontos. A miniszter szerint sikerült a családok pénzügyi helyzetét konszolidálni részben a végtörlesztéssel, részben az Eszközkezelővel, részben a reálbérek emelésével.

  • Félidőben vagyunk, túl a konszolidáción, most már jön a munkahely-teremtés és a gazdasági növekedés, mondta Matolcsy. Mindenkinek jót ígér, a mikrovállalkozásoknak, a középvállalkozásoknak, a fiatal és az idős munkavállalóknak egyaránt segítenének a kormánypárti javaslatok. A növekedés elősegítése, munkahelyek megvédése és teremtése a cél, ennek lehetőségeit vizsgálják meg a 2013-as költségvetés zárásáig terjedő időszakban. És azt, honnan lesz erre pénz.

  • A kormány 2010-ben egymillió új munkahelyet ígért tíz évre, ennek időarányos teljesítése havi 8333 új munkahely lenne. A trendmutató most 153 200-as mínuszban áll.

  • Június elején a CNN-en magyar tündérmeséről beszélt. Most egyelőre sokkal prózaibb beszédet mond.

  • Az, hogy az állam eladósodott 2004-2010 között, nem lett volna baj, ha közben az emberek életszínvonalán ez meglátszik. De nem látszott, az emberek is eladósodtak, mondta Rogán Antal bizottsági elnök a miniszteri beszámoló után.

  • A 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a képesítés nélkül fizikai munkát végzők és a szülésről visszatérő nők állnak a kormány gazdaságösztönző programjának keretében. És az önfoglalkoztató kisvállalkozók cipésztől kocsmárosig, ők teher- és adminisztrációcsökkentést kaphatnak, mondta Rogán.

  • Rogán azt mondta, Harrach Péterrel szerdán viszik el a kormánypárti frakciók javaslatait a miniszternek.

  • A szocialista Burány Sándor azt mondja, nem 2010-ben, hanem 2006-ban kezdődött, és azóta folyt a deficit lefaragása. Emlékeztetett arra is, hogy 2010-ben az Orbán-kormány nem ezen az úton akart elindulni, hanem növelte volna a hiányt, csak ehhez nem kapott nemzetközi hozzájárulást. Megjegyezte: a kohéziós alapokat mégis csak az Orbán-kormány második évében akarták felfüggeszteni.

  • A versenyszférában 17 ezerrel dolgoznak kevesebben, minden elemző az egykulcsos szja-val magyarázza ezt, mondta Burány. Az alacsony keresetűek bérkompenzációja miatt van ez, tudni lehetett, hogy ha bérkompenzációt kell fizetni, akkor elbocsátás lesz, idézi a szakértőket a politikus.

  • Legalább 4 százalékkal csökkentek a reálbérek a KSH adatai szerint, ez nem vélemény, ezek statisztikai adatok - reagált Burány arra, hogy a miniszter szerint nőttek a reálkeresetek.

  • Két mutató szerint lógunk ki most Európából. Az egyik a gazdasági visszaesés, amivel dobogósok vagyunk, a másik pedig az 5 százalékot meghaladó infláció. Ez a kettő az elmúlt két év gazdaságpolitikájának köszönhető, fejezte be Burány.

  • Kovács Tibor (MSZP) hiányolta a tényeket és számokat Matolcsy szavaiból. Ő most sorol: összerúgtuk a port, és azóta sem tudtunk kibékülni az IMF-fel. Bajnaiék idején volt gazdasági növekedés, most recesszió van. A kohéziós támogatásokat nem vonják el, ami nem siker, bár a kormány próbálja annak eladni, mert korábban erről szó sem volt. Az állampapír-hozamok 5-7 százalékon voltak a Bajnai-kormány idején, idén januárban 9-11 százalékon, és 7-9 százalék most is, az államadósság sem csökkent. Gyenge a forint, magas a jegybanki alapkamat. A cds-felár 250 bázispont volt, most 500 pont körül van, a hitelminősítők mindegyikénél bóvliban vagyunk, a Bajnai-kormány idején nem voltunk.

  • cikkünk a témában:

    Mi van a bérekkel?

    A KSH múlt kedden közölt adatai szerint a nettó átlagbér áprilisban 141 900 forint volt, ami 1,1 százalékkal nőtt, miközben az infláció idén minden hónapban 5 százalék fölött volt, áprilisban 5,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Igaz, ebben a 4,4 százalékos reálbércsökkenésben nincs benne a családi adókedvezmény hatása.

  • cikkünk a témában:

    Hányan dolgoznak?

    A KSH jelentéséből az is kiderül: a versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 806 ez­er fő volt az alkal­ma­zás­ban állók száma, mely 26,6 ezer fővel alacsonyabb, mint 2011. január–áprilisban. A költségvetési szfé­rá­­ban 729 ezren dolgoztak (8,8 ezer fővel többen, mint egy évvel ezelőtt), közülük átlagosan 65 ezren köz­foglalkoztatás keretében.

  • A Jobbikot egyetlen gazdaságpolitikai egyeztetésre sem hívták, de még a saját táborukba tartozó gazdasági szereplőkkel sem egyeztetnek, mondta a jobbikos képviselő.

  • Volner János is felidézi, hogy 2010 nyarán még 7 százalékos hiányt tervezett az új kormány, "a 3 százalékos deficit nem az önök elkötelezettsége volt, hanem az unió diktátuma, kimentek Brüsszelbe, és ott tollba mondták a főbb számokat".

  • A gazdaságpolitika csak a hiánycsökkentésben sikeres, egyébként növelte a társadalmi különbségeket. Négymillióan élnek létminimum alatt, több mint kétmillió ténylegesen szegény ember van az országban, sorolta Volner. Nem szabadították ki a devizahiteleseket semmiből, 180-as frankárfolyammal vették át az országot, 240-es árfolyamnál léptek először, és közben hagyták a bankokat az 5 százalékos hitelkamatokat 10 százalék fölé emelni.

  • A kormánynak ötlete sincs, hogyan kerüljön ki az ország a bóvli kategóriából. És az a baj, hogy nemcsak a nemzetközi befektetők, hanem a hazai vállalkozók és a lakosok sem bíznak a kormányban, az országban. A beruházási ráta alapján az európai lista élén öt térségbeli ország áll, mi viszont nem vagyunk köztük, hanem a lista végén, zárta Volner.

  • Az LMP-s Scheiring Gábor azt mondta: a pártja kiszámolta, az elmúlt kétéves kormányzás több mint 2000 milliárdjába került a magyar állampolgároknak. Megérte-e? - kérdezi a minisztert, és mutatókat sorol, amelyek szerint nem (foglalkoztatás, GDP, infláció).

  • Rohamosan nő a létminimum alatt élők száma, tartósan magas a nem fizető adósok száma, a fiatalok 40 százaléka el akarja hagyni az országot, a legkisebb vállalkozások tehercsökkentésének szándéka jó ötlet, de az elmúlt években éppen hogy nőttek ezek a terhek, mondja Scheiring.

  • cikkünk a témában:

    Milyen a vállalkozások hangulata?

    A magyar beruházási ráta valóban a térség egyik legalacsonyabb mutatója, a GKI szerint a lakossági várakozások javultak ugyan, de sosem éreztük ennyire kevésnek a pénzünket, a céges várakozások pedig tovább romlottak.

  • Az LMP szerint konkrétan ennyibe került a kormány az országnak. Árfolyamveszteség 825 milliárd, IMF-megállapodás hiánya több mint 400 milliárd, nyugdíjvagyon-államosításának pénzügyi vesztesége 198 milliárd forint, sorolta. Megemlítette a Simicska-cégek nyereségeit, az állami mobilszolgáltatóra szánt 160 milliárdot, a Mol-részvénycsomag megvásárlására költött pénzt és a keletkezett árfolyamveszteséget, majd megkérdezte ismét: megérte-e ez a hatalmas kár?

  • A kormánypárti nyugdíjvédelmi megbízott kíváncsi arra, milyen érdekeket is sértettek, és milyen alternatíva lett volna.

  • A szocialisták elmúlt nyolcéves kormányzása miatt fogyott el a türelem, sorolta Márton Attila (Fideszt), aki elismeri, hogy súlyos árat fizetett az ország az elmúlt két évért, de azért, mert nagyon súlyos örökséget vettek át.