Lenke
17 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Lőttek a maszek időjósoknak

2012.10.26. 22:29 Módosítva: 2012.10.26. 22:53
A kormány reményei szerint befellegzik a kis időjós kft.-knek. Ha állami monopólium lesz az időjárásjelentések elkészítése, akkor bőven jut pénz az Országos Meteorológiai Szolgálat fejlesztésére, ehhez azonban más üzleti modell és hatékonyabb állami feladatszervezés is elég lenne, érvelnek a magán cégek. A piaci szereplők nem értik, mi szükség van a készülő törvényre. Az államnak az adatgyűjtésben és a mérésekben valóban élen kellene járnia, de előrejelzés készítéséhez főleg meteorológiai szaktudás kell, a közvetítéshez pedig az sem. A magáncégek így is marginális szereplői a piacnak, az állam pedig már most is túl sok helyen van jelen.

Már tárcaközi egyeztetésen van a meteorológiáról szóló törvénytervezet – mondta az Indexnek Illés Zoltán vidékfejlesztési államtitkár azután, hogy a Kossuth rádióban kijelentette: új törvénnyel próbálja szabályozni a kormány, hogy magánvállalatok ne készíthessenek és publikálhassanak időjárás-előrejelzéseket. Illés szerint a meteorológiai adatok begyűjtése állami szerep, amit az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) végez, és az állam finanszírozza. A szabályozás azt próbálja majd megakadályozni, hogy az előrejelzési adatok alapján a magán meteorológiai társaságok elemzéseket adhassanak el és nyereséget termeljenek belőle.

Illés szerint a törvény alapgondolata, hogy a meteorológiát, akárcsak az árvízi védekezést, nem lehet kiszervezni, országos szervezetben kell megoldani, amire csak egy állami monopóliummal ellátott Országos Meteorológiai Szolgálat képes.

A törvény bizonyos kör számára előírja majd, hogy csak az állami szolgálattól rendelhetik meg az adatokat. Ugyanakkor IIlés szerint a kidolgozott modell nem jár észrevehető változásokkal az időjárásjelentéseket figyelő polgárok számára.

Ez ugyanakkor alighanem attól függ, hogy az állampolgár eddig honna tájékozódott, ha ugyanis nem az OMSZ oldaláról, vagy annak jelentéseit átvevő médiából, akkor az eddig megszokott hazai szolgáltatójától el kell búcsúznia. "A fő változás az lesz, hogy kizárja az OMSZ adatait felhasználó magáncégeket, és megakadályozza, hogy az elhappolt információkkal maguknak szerezzenek profitot, és megrövidítsék ezzel az OMSZ-t" - mondta Illés.

Rontják az OMSZ üzletét

Az ELTE Meteorológiai Tanszékének neve ellhalgatását kérő munkatársa megkeresésünkre azt mondta, nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az OMSZ egyre nehezebben tudja ellátni a feladatait a költségvetésükből, így a részükről logikusnak tűnhet a törekvés, hogy az általuk szolgáltatott adatokat más, időjárás-előrejelzéssel foglalkozó cégek ne használhassák fel.

Az OMSZ-t nemzetközi egyezmények is kötelezik az adatszolgáltatásra, a mérések és az ehhez kapcsolódó tevékenységek pedig sok pénzbe kerülnek. Az viszont az OMSZ versenyképességét rontja, hogy a konkurensek az ő adataikat használják fel az előrejelzés készítéshez, de nekik nem kell fizetniük az adatokért. Az ECMWF adatai azonban az interneten elérhetők más oldalakon is, így az OMSZ előrejelzései megkerülhetők például a fent említett oldalakon.

Nem értik

Az Index által megkérdezett magáncégek furcsállták Illés Zoltán bejelentését a piaci viszonyoknak kiszolgáltatott államról, mert meteorológusként jelenleg Magyarországon legfeljebb 30-40 magánmeteorológus dolgozik. Ahogy egyik forrásunk fogalmazott, így is "csak a morzsák jutnak nekik, az állami vállalatok és még a média nagy része is OMSZ-től vásárolnak". Másik oldalról viszont az unióban aligha lehet megakadályozni, hogy akár egy magyar meteorológiai magáncég külföldi ügyfeleknek készítsen előrejelzést, vagy akár egy osztrák vállalkozás szolgáltasson Magyarországon.

Taxis és a közút

Az államtitkárnak azt az érvét, miszerint azért kell korlátozni a versenyt, mert "a megszerzett adatok alapján a magáncégek a másod-, harmad-, sokadik közléséből magánhasznot termelnek", egyik forrásunk értelmetlennek nevezte, hiszen az adatok egy részéért most is fizetnek, másrészt szerinte a helyzet ahhoz hasonló, amikor a közúton valaki taxiszolgáltatást végez. A közutat adóforintokból építették, a taxis viszont magának termel hasznot, illetve jó esetben adózik.

Az persze felvethető, hogy az OMSZ kérjen többet az általa előállított adatokért, és mivel nagyjából monopolhelyzetben van ezzel egyébként könnyen is tud játszani. Az Időkép.hu közleményében úgy vélte, az állami adatok felhasználása terén az alapvető uniós normákkal értenek egyet, vagyis ha privát cégek értéknövelt tartalmakat állítanak elő állami közadatokból és azt értékesítik, akkor az újrahasznosításból eredő esetleges nyereség után arányos díjazással járuljanak hozzá az adatkezelő működéséhez.

Tényleg óriási biznisz?

Az OMSZ 2010-ben 2,1 milliárd forintot költött, bevétele 1,2 milliárd forint volt. Illés Zoltán szerint az OMSZ adataiból élő kis kft.-k viszont csak aláássák a szolgálat működőképességét, és éppen ezek az ellenérdekeltek próbálták eddig megakadályozni, hogy megszülessen az OMSZ-monopóliumot biztosító törvény.

Az Opten céginformációs portál szerint a néhány fős Eumetnek 2010-ben az évben 33 milliós bevétele volt, adózott eredménye 6 millió forint volt. A hétfős Időképnek 2010-ben még csak 1 milliós árbevétele volt, egy évvel később viszont már 70 milliós árbevétele 1,5 milliós adózott eredménnyel.

Bár vannak a piacon kisebb cégek is, sőt, ma valóban komoly előképzettség, vagy szakmai múlt nélkül közzé tehet bárki bármilyen előrejelzést az időjárásról  (jósolhat valaki esőt akár tenyérből - ha sikertelen, majd elfordulnak a megrendelői), óriási pénz a két talán legismertebb cég adatai szerint nincs az iparágban. Legalábbis ből félmilliárd forintnak nyoma sincs, márpedig Illés Zoltán szerint 2016-ra az új törvénnyel megvalósítható lesz, hogy az OMSZ éves 1,5 milliárdos költségvetési támogatása mellett a saját bevételei fedezzék a szolgálat fejlesztési költségeit. Az államtitkár nem zárta ki, hogy a monopólium áremelkedést hozzon.

Az államtitkár szerint azért is ésszerű a monopólium bevezetése, mert egy valóban működőképes országos hálózat, amely a nyers adatok mérése mellett képes az irdatlan mennyiségű információ feldolgozására is, olyan költségekkel jár, hogy azt egy valódi konkurens nem tudná kiépíteni.

Félreértésről lehet szó

Pártai Lucia az Eumet egyik tulajdonosa szerint alighanem félreértésről lehet szó, és az Időkép.hu szerint is nehezen értelmezhető a meteorológiai törvény tervezetének jelenlegi kommunikációja.

Az időjósipar szerte a világon legalább három részre tagozódik, az első szinten mérik és dokumentálják a meteorológiai jelenségeket, a második szint, hogy ezeket az adatokat egy valaki feldolgozza, különböző modellek segítségével előrejelzéseket ad, a harmadik szint a prognózisok tálalásából áll, közzétételéből áll.

A legköltségesebb folyamat az adatok kinyerése, ehhez ugyanis hatalmas infrastruktúra szükséges, szerte az országban radarokat, sztenderdizált földfelszíni mérőállomásokat, ballonokat kell fenntartani, műholdas képeket készíteni. Akárcsak például egy magasfeszültségű elektromos hálózatnál, csővezetéknél, párhuzamos kapacitásokat itt sem igazán célszerű fenntartani, hiszen a teljes hálózat kiépítése, fenntartása túl sok pénzbe kerül ahhoz, hogy minden cég teljesen saját rendszert építsen belőle.

Mivel azonban az mégis közérdek, hogy létezzen hasonló hálózat az országban, az állam dolga, hogy azt megépítse és fenntartsa, a magyar adófizetők évente több százmillió forintot költenek arra, hogy az állam ezt a feladatát ellássa. Az állami meteorológia ilyen szinten fontos közfeladatot lát el, adatokkal szolgál az időjárásról, a meteorológiai szolgálattól a lakosság megtudhatja, merre hány fok van, hol fúj a szél, hol esik az eső.

Az államtól függetlenül persze bármelyik piaci szereplő működtethet saját rendszereket is, ha nekik megéri a beruházás, az Időkép.hu például 8 darab, nagy hatótávolságú és felbontású, percenkénti frissítésű meteorológiai radarral rendelkezik, amit 25 szenzorból álló, nagy precizitású villámérzékelő hálózat és 150 pontból álló, másodperces szélmérőhálózat, valamint több száz, hagyományos hőmérő- és egyéb állomásból álló infrastruktúra egészít ki, és az Aigner Szilárd nevével fémjelzett Eumetnek is vannak saját eszközei.

Előrejelzéshez nem kell

Az viszont már egy következő szint, hogy ezekből az adatokból előrejelzéseket is kapjunk, vagyis a lakosság azt is megtudhassa, hogy holnap, holnapután milyen idő lesz. Ehhez már korántsem kell hatalamas infrastuktúra, többet számít a tudás: az ország csaknem összes nagyobb egyetemén képeznek meterológusokat, ők foglalkoznak azzal, hogy különböző modellszámítások alapján jósoljanak, előrejelzéseket adjanak.

Itt valójában már nem sok szükség van az államra, ahogyan például a gazdaság egyes területein elemzőcégek az állami KSH adatai alapján becsülnek, prognózisokat készítenek, úgy a közzétett adatok alapján itt is bárki előrejelzést készíthet. Aki jobban, pontosabban becsül, ügyesebben fejleszti tovább a globális, regionális számítási modelleket, az versenyelőnyre tesz szert, szívesebben veszik meg tőle előrejelzéseit.

Eladó az előrejelzés

A szakemberek által elkészített előrejelzést ezután megvásárolhatják cégek saját célokra - például egy biztosító, hogy előrejelezze a hétvégi káreseményeket, vagy egy önkormányzat a rendezvényeihez -, de megvásárolhatják akár arra a célra, hogy azt a lakosságnak közvetítsék, például egy telefontársaság, amelyik sms-ben időjárásjelentés szolgáltatást nyújt ügyfeleinek, vagy akár egy tévécsatorna, ahol a híradóban közlik a nézőkkel a várható időjárást.

Inkább sok az állam, mint kevés

Magyarországon az időjáráspiac e fenti három szintje meglehetősen egybecsúszik, és minden fronton a túlzott állami jelenléttől terhelt, felesleges párhuzamos kapacitásokkal, ésszerűtlen fejlesztésekkel, túlköltekezéssel. Önmagában például már az adatokkal is három különböző állami szervezet foglalkozik, az Országos Meteorológiai Szolgálat mellett külön munkát végez a katonaság és a repülésmeteorológia, mindent egybevetve 300-350 ember foglalkozik állami részről meteorológiával. Az OMSZ feladatai szerint a mérések és észlelések alapján adatokat gyűjt, feldolgoz, valamint nemzetközi megállapodásai alapján mért és észlelt adatokat nemzetközi szervezeteknek átad, azoktól átvesz, cserél, azokat tárolja és archiválja.

A meteorológiai alapadatokból, valamint a nemzetközi megállapodások alapján átvett adatokból, számításokból és elemzésekből további számításokat, elemzéseket és meteorológiai előrejelzéseket készít, illetve ezeket nemzetközi megállapodások alapján nemzetközi szervezeteknek átadja, azoktól átveszi, cseréli. Hogy az OMSZ a rendszerezésben és közzétételben mennyire jár az élen, azt nehéz megítélni, hiszen ebben komoly versenytársa nincs, - annyi biztos, a honlapjukon közzétett adatok csak töredékei annak, amelyeket mérnek is - elemzéseik minőségében viszont aligha járnak sokkal versenytársaik előtt.

A feladatában is bukdácsol

És bár a törvény szerint az általa kezelt meteorológiai adatokok közérdekűek, és a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását, emlékezetes például a 2006-os augusztusi fiaskó, amikor felmerült az OMSZ felelőssége is, akik kétséges, hogy mindent megtettek annak érdekében, hogy figyelmeztessék a közvéleményt a katasztrófára. A szolgálat akkori, és mostani elnöke, Dunkel Zoltán a figyelőnet.hu-nak akkor arról számolt be, egy emait írtak a katasztrófavédelemmel a vihar előtt másfél órával, meterológiai biztosítást azonban csak „megrendelésre, külön díjazásért nyújtanak a rendezvények szervezőinek. Egy állami rendezvényt ingyen is biztosított volna az OMSZ, ha megkeresés érkezik, de ilyen nem történt” - mondta akkor Dunkel.

Persze az, hogy vannak hibák a gépezetben, nem azt jelenti, hogy ne lehetne feladata az államnak az előrejelzések terén is bizonyos fontos, országos súlyú ügyekkel kapcsolatban, jelenleg azonban a teljes piac 80 százalékán ül az állam, még saját stúdiót is épített, és sokáig kizárólag munkatársaikkal lehetett találkozni az időjárásjelentésekben is. A magáncégeknek súlya ennél jóval kisebb, gyakran inkább speciális igényeket elégítenek ki, vagy olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyet a nagy állami cég csak gyengébben, vagy drágábban.

Az OMSZ azonban alighanem megszerezheti ezeket a vevőket is, derül ki Illés Zoltán szavaiból. A készülő törvénytervezet nem változtat azon, hogy az OMSZ az alapinformációk eddig is megszokott körét ingyenesen közli majd honlapján. Illés Zoltán szerint lesz olyan csomag, amit szakmai, például mezőgazdasági felhasználók vásárolhatnak meg. A cég többi megrendelője pedig a monopólium bevezetése után azok közül kerülhetnek ki, akik eddig másodkézből vásárolták meg az előrejelzésket.