Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Csak egy évre jó a Matolcsy-csomag

2012.11.07. 13:18 Módosítva: 2012.11.07. 15:11
Az Európai Bizottság szerint jövőre sikerül az országnak a 3 százalékos cél alatt tartania a költségvetési hiányt, de 2014-ben már ismét 3,5 százalék lehet a deficit. Ebből úgy tűnik, Brüsszel a mostani intézkedésekkel elért hiánycsökkentést sem tartja fenntarthatónak. Ezért arra lehet számítani, hogy az Európai Bizottság a közeljövőben nem fogja javasolni a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését – erről egyébként ma még nem is dönthettek, a nemcsak rólunk, hanem valamennyi uniós tagállamról kiadott gazdasági előrejelzés közzétételének nem is ez volt a célja. Az uniós helyzetértékeléssel nem ért egyet a kormány: Matolcsy György szerint jövőre sokkal nagyobb lehet a gazdasági növekedés, és 2014-ben sem lesz olyan magas a deficit, mint azt Brüsszel várja. A jövő héten eldől, kell-e még megszorítás.

Magyarország félsikert ért el az uniós vizsgán: az Európai Bizottság szerdára elkészített országjelentése szerint az októberben bejelentett összesen 764 milliárd forintnyi megszorításokkal sikerül ugyan a 2013-as költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alatt, 2,9 százalékon tartani, de ez csak átmeneti eredmény. A Bizottság szerint ugyanis ez nem jelent fenntartható hiánycsökkentést – márpedig ez uniós kritérium –, 2014-ben már ismét 3,5 százalék lesz a deficit. Olli Rehn uniós pénzügyi biztos az országjelentéseket ismertető sajtótájékoztatóján is azt emelte ki, hogy a főként adójellegű, növekedést romboló lépések hatása 2014-ben már nem lesz érezhető, vagyis azok nem garantálják a tartható hiánycsökkentést.

Az elemzés megjegyzi, hogy az EU-IMF megállapodás is bizonytalan, így a védőháló egyenlegjavító hatásával sem lehet kalkulálni. A deficitcsökkentés fenntarthatósága fontos elvárás. Amikor tavasszal az uniós támogatások lehetséges felfüggesztéséről született döntés, akkor is az volt az indoklásban, hogy magyar kormány nem tudta garantálni, hogy „költségvetése tartósan és fenntartható módon az EB által megkövetelt 3 százalékos GDP arányos hiánytartományon belül marad”.

Kockázatok és túl sok optimizmus

Brüsszel a szerdán bemutatott őszi gazdasági előrejelzésében is úgy látja, hogy idén 2,5, jövőre pedig 2,9 százalékos GDP-arányos lehet a magyar államháztartás hiánya. Az idei mérlegben még mindig fellelhetők egyszeri hiánycsökkentő tételek, ezek a GDP 0,9 százalékra rúgnak – olvasható az előrejelzésben. Ezek közé sorolja a testület a rendkívüli válságadókból, a magánnyugdíjpénztári tagdíjak becsatornázásának átgyűrűző hatásaiból, valamint különböző távközlési frekvenciák értékesítéséből származó idei bevételeket.

A Bizottság szerint a magyar kormánynál alacsonyabbra várt jövő évi növekedés egyik következményeként a költségvetés bevételei a GDP 0,25 százalékával maradhatnak el a várttól. Az hatékonyabb adóbeszedésben sem bízik igazán Brüsszel. A dokumentum szerint a GDP 0,5 százalékára rúgó, 150 milliárdos kormány által tervezett többletbevételből csak 0,1 százalék, durván 30 milliárd jön majd be. A jelentés szerint a kormány több kiadási kockázattal sem számol kellőképpen, az egyik ezek közül a Magyar Nemzeti Bank 2012-es vesztesége, amit jövőre a kormány kell megtérítsen.

A kabinet által bejelentett kiigazító lépések megvalósításai kockázatai szintén 0,5 százalékos kockázatot jelentenek a költségvetésben. A dokumentum nevesítve is kiemeli a gyógyszeripar, a közlekedés és az oktatás területén bejelentett kiadáscsökkentések végrehajtási kockázatait. Az elemzés megjegyzi, hogy az EU-IMF megállapodás is bizonytalan, így a védőháló egyenlegjavító (kamatkiadás-csökkentő) hatásával sem lehet kalkulálni.

A dokumentum megjegyzi, hogy a kockázatok nagy része ugyan kezelhető a jövő évi költségvetésbe betervezett tartalékokkal, de csak akkor, ha ezeket semmi másra nem költi el a kabinet.

Matolcsy nem ért egyet

Matolcsy György szerint a kormánynak jó reményei vannak arra, hogy 2013-ban egy százalék feletti legyen a gazdasági növekedés mértéke. A nemzetgazdasági miniszter ezt szerdai budapesti sajtótájékoztatóján mondta, közölve, hogy ezt a járműipari beruházásokra alapozza a kabinet, amely 1,2-1,4 százalék közötti növekedéssel számol. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint Magyarország GDP-je 2013-ban 0,3 százalékkal bővül, a kormány eddigi előrejelzése 0,9 százalék volt.

A kormány nem ért egyet az Európai Bizottság azon előrejelzésével, amely szerint 2014-ben a GDP 3,5 százalékára emelkedik Magyarországon az államháztartás hiánya. Szerinte a brüsszeli testület megállapítását olyan tételekre alapozza, amelyek nem helytállóak, a kabinet szerint ugyanis a bankadó és a tranzakciós illeték nem veti majd vissza a bankszektor hitelezési tevékenységét.

A nemzetgazdasági miniszter szerint összességében egyébként pozitív bizonyítványt állított ki a magyar gazdaságpolitikáról az Európai Bizottság, jövőre megszűnhet a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás. Mindezek mellett  megjegyezte, Orbán Viktor miniszterelnök kérésére a jövő heti kormányülésre előterjesztést kell tennie arra nézve, hogy szükségesek-e még gazdasági intézkedések a szerdai európai bizottsági bejelentések nyomán. A kormányzati reakciókról részletesen itt olvashat >>

Nem dönthettek a túlzottdeficit-eljárásról

Mivel 2014-ben már ismét az uniós referenciaérték fölé emelkedhet a magyar államháztartás hiánya, a Bruxinfo szerint egyelőre nem valószínű, hogy a következő hónapokban a túlzott deficiteljárás megszüntetését fogja javasolni az Európai Bizottság. A testület egyelőre ezt nem vetítette előre, sőt, a hivatalos és a nem hivatalos nyilatkozatokban is hangsúlyozza, hogy a gazdasági előrejelzésnek és a hiányeljárásnak nincs köze egymáshoz.

A gazdasági előrejelzést ma az uniós menetrendnek megfelelően minden EU-tagról közzétették, annak publikálása független az ellenünk folyó túlzottdeficit-eljárástól. Már júniusban, amikor úgy döntöttek az uniós pénzügyminiszterek, hogy egyelőre nem büntetik az országot az uniós támogatások felfüggesztésével, jelezték: hivatalosan a Magyarország ellen túlzott hiány miatt folyó eljárás nem szűnik meg. Erre az uniós szabályok szerint legkorábban jövőre kerülhet sor. Az uniós pénzek felfüggesztése sem került most elő, ez egy olyan szankció, amit a folyamatban lévő túlzottdeficit-eljárás alatt bármikor alkalmazhat az unió, ha úgy látja, hogy a hiánycsökkentés nem az ajánlásainak megfelelően, fenntartható módon történik.

A Bizottság jelenleg nincs is abban a helyzetben, hogy a túlzottdeficit-eljárásról döntsön, hiszen egyelőre még a 2012-es év sincs lezárva – mondta ezzel összhangban az Indexnek Romhányi Balázs költségvetési szakértő, a Költségvetési Felelősségi Intézet  Budapest vezetője. Az elsődleges kérdés, hogy idén sikerül-e 3 százalék alatt tartani a hiányt. Ha ez, akár egy természeti katasztrófa miatt is, nem sikerülne, nincs miről beszélni. A 2013-as évvel kapcsolatban, miután elfogadott jogszabály, költségvetés még nincs, Brüsszel csak a politikai nyilatkozatokra tud hagyatkozni, azaz most csak annyit mondhat, hogy ha a kormány valamennyi ígért intézkedését végrehajtja, akkor mi történhet.

A túlzottdeficit-eljárásról szóló döntés ilyen formában reálisan 2013 tavaszán kerülhet elő, amikor egyrészt már biztosan ismerjük az idei, tehát 2012-es hiányszámot. Az EU ekkor újra állást foglalhat egyrészt arról, hogy a 2013-as folyamatokat hogy látja, teljesül-e a 3 százalék alatti hiány, másfelől, hogy fenntartható-e a hiánypálya. Elég akár ez utóbbi kritériumon elbukni, és az eljárás továbbra is érvényben maradhat.

Recesszió után enyhe növekedés

Az uniós előrejelzés szerint idén 1,2 százalékkal esik vissza a magyar gazdaság, amit 2013-ban 0,25 százalékos, majd 2014-ben 1,25 százalékos növekedés követ (a táblázatban 2011-2014-es adatok).

Az országjelentés (pdf-ben angolul) azt írja: a kormány intézkedései és a magas élelmiszerárak miatt az EU magas, az MNB 3 százalékos célját messze meghaladó inflációra számít jövőre, és 2014-ben is. Pontosabban a szektorális különadók és az egyéb indirekt adóemelések hoznak áremelkedést, miközben a rossz európai időjárástól megugró mezőgazdasági árak jövőre átgyűrűznek majd a feldolgozóipari termékekbe is. Az infláció idén 5,6, jövőre 5,3 százalék lehet, és még 2014-re is csak 3,9 százalék várható.

A 2012-es recesszó után az elemzés 2013-14-re gyenge fellendülést vár. A gazdaságra alacsony potenciális növekedési szint jellemző, amit részben a politikai kiszámíthatatlanság és a gazdaságot torzító adók okoznak. Az elemzés külön kiemeli, hogy az adók különösen nagy terhet rónak a pénzügy szektorra. A jövő évi mérsékelt fellendülés főként az exportnak köszönhető, illetve a magyarországi autógyárak felpörgő termelési ütemének a hatása lehet. A kormányzati fogyasztás stagnálni fog, a belföldi kereslet várhatóan tovább esik, ami a beruházásokat is visszafogja.

A jelentés szerint 2014-ben a várhatóan lazuló hitelfeltételek támogatni fogják a beruházásokat, a foglalkoztatási szint javulása és a mérséklődő infláció valószínűleg a fogyasztás növekedésében csapódhat le.

De a növekedés kockázataira is figyelmeztet a dokumentum: az előrejelzettnél gyengébb növekedést okozhat, ha a szigorú hitelezés fennmarad, a foglalkoztási szint javulásával kapcsolatos kérdőjelek pedig a vártnál alacsonyabb belső fogyasztáshoz, így akár alacsonyabb GDP növekedéshez is vezethetnek.

  Brüsszel szerint idén három százalékpontot javulva 79 százalék lesz a GDP arányos államadósság, ami főként a forint erősödésének köszönhető, hiszen ezzel a devizában kibocsátott adósságrész automatikusan csökken. Brüsszel 2013-14-re 77 százalékos adósságszintet vár.

Baljós előzmények

Július végén, a hiteltárgyalások első fordulójának lezárta után az IMF–EU-páros elküldte a kormánynak azt a levelet (amit az Index később megszerzett), és amiben az általuk sürgetett intézkedések irányát fogalmazták meg, illetve három témát konkrétan is elvártak. A konkrétumok az MNB-t sújtó tranzakciós adó eltörlése, a banki különadó és a telekomadó kivezetése és az Alkotmánybíróság költségvetési kérdéseket érintő hatáskörének visszaállítása voltak. Az irányelvek pedig olyan évek óta sürgetett kérdések voltak, mint az átgondolt adóreform vagy az állam méretének és feladatainak felülvizsgálata.

Az Európai Bizottság augusztus végén külön feljegyzést is készített az országról, amelyben a magyar helyzetet a korábban ismertnél rosszabbnak nevezte. A Bizottság akkor azt mondta, a magyar kormány túl optimista, és nem ismerte fel, milyen komoly költségvetési lépésekre van szükség. Ha ebbe az irányba megyünk tovább, 2020-ra az államadósság elérheti a GDP 100 százalékát.

A nemzetközi szervezetek ezen véleményeinek ismeretében mondta Orbán Viktor a sárvári frakcióülés után, hogy ilyen áron nem kell a kölcsön, azzal a különbséggel, hogy ő a Magyar Nemzet napokkal később hamisnak bizonyuló halállistájára hivatkozott, amin többek közt a nyugdíjcsökkentés vagy az ingatlanadó szerepelt.

Akkor új ötleteket ígért a kormány, így jött először az első, 397 milliárd forintos megszorítást hozó Matolcsy-csomag, majd miután hamar kiderült, hogy ez a 700 milliárdos költségvetési lyukhoz nyilvánvalóan kevés, két héten belül követte a második 367 milliárdért. A Költségvetési Tanács számításai szerint azonban még ezek sem voltak hihető számok, hiszen az első csomag nettó hatása mintegy 200 milliárd, a másodiké 253 milliárd forint lehet valójában.  

Ennek folyományaként az Európai Bizottság szerint az újabb egyenlegjavító intézkedésekkel Magyarország „már majdnem” eleget tesz a kívánalmaknak, mondta Orbán Viktor a második csomag után. Ennek nyomán azt kérte Brüsszeltől, számszerűsítse az igényét. „Akármit csinálunk, sose elég” – tette egyébként akkor hozzá. A mostani országjelentésből úgy tűnik, a 2013-as számok mégis elegendőek voltak, az eszközök azonban – többek között a válságadónak szánt bankadó továbbvitele – nem tetszik a Bizottságnak, ahogyan korábban, úgy most is egyszeri, nem fenntartható lépésnek tartja az ilyen intézkedéseket.

Százmilliárdos tét

Az EU történetében egyetlen alkalommal fordult elő, hogy egy tagállamot a deficiteljárás alapján megbüntettek, és ez éppen Magyarország volt. Tavasszal a bizottság javaslatára 144 milliárd forint kohéziós pénz befagyaztásáról határozott a tanács. Azonban a magyar kormány reakciója – jobb költségvetést ígért Budapest – meggyőzte Brüsszelt, és nyáron visszavonták a büntetést. Egyetlen fillértől sem esett el Magyarország, mert a szabály szerint a felfüggesztés mindig a következő év januárjától lép hatályba.

Magyarország számára azonban nem csupán a büntetés kérdése miatt érdekes a mostani jelentés, hanem az EU–IMF-hiteltárgyalások menete miatt is. Érkeztek ugyan olyan hírek, hogy az IMF a kormány médiakampánya és a bankadó szinten tartása miatt igazából már lemondott a tárgyalások folytatásáról, a magyar kormány azt kommunikálja, hogy erre a jelentésre várt az IMF és a Bizottság a folytatáshoz.