Tibor
2 °C
8 °C

Itt a kormány 764 milliárdos megszorítása

2012.11.08. 18:09 Módosítva: 2012.11.09. 01:07

Költségvetési bizottsági módosító indítványként kerülnek a parlament elé az államháztartási egyenleget javító, a nemzetgazdasági miniszter által korábban bejelentett intézkedések. Az októberi két, a Matolcsy György miniszter által akkor összesen 764 milliárd forintosnak mondott megszorítócsomagnak így formailag nem a kormány lesz az előterjesztője. A költségvetés szinte teljes átírásáról, miután az elvileg csak módosító javaslat, minden különösebb vita nélkül akár már hétfőn szavazhat a parlament.

 

A dokumentum részben reagál az Európai Bizottság szerdán közzétett országjelentésére, de főleg csak azokon a pontokon, ahol az a kormánynak kedvező. Így megemlítik, hogy idén és 2013-ban is a GDP 3 százaléka alatt lehet a költségvetési hiány, de azt nem, hogy Brüsszel szerint 2014-re ismét 3,5 százalékra nőhet. Szintén nem fejtegeti bővebben az előterjesztés, hogy a kormány által 764 milliárdosra várt csomag tényleges hatását Brüsszel csak 450 milliárdosnak számolja. A dokumentum emellett apróbb módosításokat tartalmaz a korábban bejelentettekhez képest, bár a főbb irányok nem változnak.

Így egyebek mellett jövőre is megmarad teljes összegében a bankadó, eltörlik a nyugdíjjárulék-plafont, viszont a cafeteria esetén fizetendő egészségügyi hozzájárulás 10-ről csak 14 százalékra emelkedik a tervezett 27 százalék helyett. Ez utóbbi mértéken ugyanis a munkaadók jelzése szerint reális esély lett volna a hazai cafeteria-piac teljes lefagyásának. Az eredeti mértékű adóemelésből 40 milliárdot várt a kormány – a túlzott adóemelés miatt vélhetően ez sem teljesült volna –, a végleges adóemelés a tervezett negyede lesz (4 százalékpont a 17 százalékpont helyett), ami várhatóan a bevételnövelő hatást is negyedeli. Hogy a kieső 30 milliárd honnan kerül elő, azt nem tudni.

A bizottság csütörtöki ülésén döntött az indítványról, amelyet az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló előterjesztéshez nyújtanak be.

A korábbi bejelentéseknek megfelelően a tranzakciós illeték (ismertebb nevén csekkadó) általános mértéke 2 ezrelék, a készpénzfelvételé pedig 3 ezrelék lenne, a Magyar Nemzeti Bank viszont kikerülne az illetékfizetésre kötelezettek köréből. A közös, például házastársi tulajdonú számlák közti pénzmozgás után nem kell majd illetéket fizetni.

A csekkadót a pénzváltások és hiteltörlesztések esetén is meg kell fizetni, annak hatálya 2014-től kiterjed az értékpapír-ügyletekre is – írja a Portfolio.hu. Ez utóbbi esetben annak mértéke a derivatív ügyleteknél 0,01 százalék, minden más ügyletnél pedig 0,1 százalék.

A pénztárgépek utáni kötelező adatszolgáltatás úgy is történhet, hogy az adóhatóság közvetlenül kéri le a gépekből az adatokat. A részleteket a nemzetgazdasági miniszter rendeletben szabályozza. A pénztárgépekben április 1-jétől kell működniük a chipeknek, amik az adóhivatallal összekötik őket.

Fordított áfafizetés alá kerül az élő-, továbbá az egész- és a hasított félsertés is. Ebbe a körbe sorolja a módosítás a sertéstakarmányokat, így a gabonák mellett a szóját és a növényi zsírokat is.

A rendszeres díjfizetésű és visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítások újra adómentes juttatásnak minősülnek januártól.

A helyi adóról szóló törvény úgy módosul, hogy az építményadó mellett megjelenik a közműadó is. Ez utóbbi Budapesten fővárosi bevételnek minősül. Az éves építményadó változatlanul legfeljebb 1100 forint lehet négyzetméterenként, vagy ha a korrigált forgalmi érték szerint vetik ki, akkor annak a 3,6 százaléka a felső mérték. A közművezeték minden métere után 100 forint az adó, de a telken belül adómentes a vezeték.

A helyi iparűzési adónál a kisebb adózók tehermentesítésére a levonhatóság korlátozása sávosan történik majd, így 500 millió forint nettó árbevételig a bevétel teljes egészében levonható lesz.

Az energiaital adója alól a receptúra megváltoztatásával bújtak ki a gyártók, a törvénymódosítási javaslat az új receptúrát is adóztatja.

A szerencsejáték törvény kiegészül azzal a szabállyal, amely szerint az adóhatóság elkobozza a tiltott szerencsejátékhoz használt eszközt, valamint a nyereményalapot is.

A társasági adótörvénybe bekerül a szabad vállalkozási zóna fogalma. Ezt a kormány jelöli ki, és az ottani legalább 100 millió forintnyi beruházás után adókedvezmény jár majd. Ugyancsak társaságiadó-kedvezmény társul a legalább 100 millió forint értékű energiahatékonysági beruházáshoz.

Az Erzsébet-utalvánnyal jövőre 8000 forintért lehet meleg ételt vásárolni az idei 5000 forint helyett, béren kívüli juttatásként.

Az adómódosítás mellett szerepelt még a napirenden a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) törvény módosítása is. Előírnák, hogy a sérült járművet csak számla ellenében lehet megjavíttatni, a biztosító pedig a számla alapján fizet. Bevezetné a módosítás a gazdasági totálkár fogalmát is: ez akkor következik be, ha a javíttatás többe kerül, mint amennyit a kocsi ért a törés előtti pillanatban.