Sokkoló a csekkadó kiterjesztésének híre

2012.11.12. 07:16 Módosítva: 2012.11.12. 07:18
Pénteken szinte sokkolta az értékpapírpiacot a hír, hogy a költségvetési bizottság jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely szerint 2014. január 1-jétől a pénzügyi tranzakciós illeték hatálya kiterjedne az értékpapírügyletekre, ideértve az értékpapírra vonatkozó derivatív ügyleteket is.

Az uniós javaslat szerint az értékpapírügyletekre 0,1 százalékos, míg a derivatív ügyletekre 0,01 százalékos tranzakciós illetéket vetne ki a kormányzat 2014. január 1-jétől. Ez az összeg a napon belüli ügyletek esetében például kétszer akkora jutalékot jelentene bizonyos brókercégeknél, ami egyértelműen az ügyfelek elvándorlását generálhatja − tudta meg a Napi Gazdaság. Bár a megkérdezettek többsége egyelőre elzárkózott attól, hogy véleményt nyilvánítson − diplomatikusan a "vizsgáljuk a kérdést, egyeztetünk" választ kapta a Napi különböző cégek vezetőitől −, arra a konkrét kérdésre azonban, hogy ez az adónem vezethet-e a piac elsorvadásához, egyételmű igennel feleltek.

Az új adónem bevezetése azonban nemcsak a brókercégek szempontjából aggályos, hanem az állam érdekeivel is ellentétes. A jelenleg 16 százalékos adót fizető ügyfelek ugyanis jobban járnak, ha csomagolnak, és olyan online partnert keresnek a kereskedéshez, akire nem vonatkozik a törvény. Így a befektetők két legyet üthetnek egy csapásra, ugyanis jóval alacsonyabb költségek mellett akár teljesen adómentesen zsebre tehetik a nyereségüket, hiszen egy londoni cégtől a magyar ügyfél nyereségadójának beszedése is igencsak nehézkes lenne.

A piac elsorvadásával ráadásul ez az ágazat kevesebb adó- és járulékbevételt termelne, márpedig az átlagfizetések még mindig ebben a szférában a legmagasabbak.

Figyelemmel kell lenni arra, hogy az unión kívüli társaságok esetében − amelyek nem tartoznak a magyar törvények hatálya alá − ez az adónem hogyan szedhető be − nyilatkozta lapunknak Virág Ferenc, az egyik legkedvezőbb díjakkal dolgozó hazai brókercég, a Random Capital Rt. vezérigazgatója.Véleménye szerint az uniós javaslat kivitelezése az amúgy is forgalmi problémákkal küszködő, zsugorodó magyar tőkepiacot teljesen életképtelenné tenné. A nagy forgalmat generáló ügyfelek többsége ugyanis külföldi állampolgár. Nekik nem okoz gondot, hogy olyan céggel folytassák tovább tevékenységüket, amelyre technikailag nem terjed ki a tranzakciós illeték hatálya.

A Budapesti Értéktőzsde vizsgálja az Európai Bizottság pénzügyi tranzakciós illetékekkel kapcsolatos javaslatát, amely szerint 2014. január 1-jétől az illeték kiterjedne az értékpapírügyletekre is. Az esetlegesen bevezetendő illeték magyar tőkepiacot érintő hatásait egyelőre elemezzük. Az eddigi nemzetközi tapasztalatok alapján azonban jól látszik, hogy a tőzsdei forgalom jelentős visszaesése tapasztalható azokon a piacokon, ahol az illetéket bevezették. Jellemző, hogy az így kieső forgalom nem tűnik el teljesen, hanem átterelődik azokra a piacokra, ahol a tranzakciókat nem terhelik tranzakciós illetékkel. Így félő, hogy a befektetők más, az országhatáron kívüli piacokra terelik befektetéseiket, megfosztva ettől az egyébként is tőkehiányos hazai gazdaságot.