Előd
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Elfogadták a kötelező női kvótát

2012.11.14. 17:12
Az új uniós irányelv szerint 2020-ig a nagyobb tőzsdei vállalatok felügyelőbizottságában legalább 40 százalékos arányt kell elérniük a nőknek, különben szankciókkal nézhet szembe a cég. Korábban tiltakoztunk ellene, mert az uniós szintű szigort nem tartottuk megfelelő módszernek, most nálunk nagyjából a 20 legnagyobb vállalatot érinti.

Elfogadta az Európai Bizottság azt az irányelvtervezetet, amely a nemek kiegyensúlyozottságát volna hivatott előmozdítani a tőzsdén jegyzett vállalatok felügyelőbizottságaiban - tudatta Viviane Reding, a bizottság alapvető jogokért felelős tagja szerdán.

A javaslat értelmében azoknak a tőzsdén jegyzett vállalatoknak, amelyeknek a forgalma meghaladja az évi 50 millió eurót és legalább 250 embert foglalkoztatnak, legkésőbb 2020-ig 40 százalékra kell emelniük a jelenleg alulreprezentált nem - kivétel nélkül a nők - arányát felügyelőbizottságaikban.

Dolgoznunk kell majd rajta

A bizottság tagállamokra lebontott kimutatásai szerint Magyarországon az irányelv nagyjából 20 céget érinthet. A testület megállapítja, hogy jelenleg a Budapesti Értéktőzsde BUX indexében szereplő cégek felügyelő bizottságaiban 5,3 százalék a nők aránya, ami elmarad az unió egészének 13,7 százalékos átlagától. Ez az arány csak Cipruson és Máltán alacsonyabb.

A bizottság arra is kitér, hogy a felügyelő bizottsági elnökök és a vezérigazgatók között egyetlen nő sincs. A bizottság úgy látja, hogy Magyarországon jelenleg semmilyen intézkedés nem segíti a nemek arányának kiegyensúlyozását a felügyelő bizottságokban.

Az irányelvet ismertetve Viviane Reding kifejtette, ha hatályba lép és a tagállamok átültetik saját jogrendjükbe, akkor a jogszabály értelmében a felügyelő bizottságok megüresedett helyeire - a jelentkezők alkalmasságának, képzettségének vizsgálata után - mindaddig csak a kisebbségben lévő nem arra alkalmas, megfelelően képzett jelentkezőit lehetne alkalmazni, amíg arányuk el nem éri a 40 százalékot.

Kötelező elsőbbség a nőknek

"A bizottság javaslata garantálja, hogy a felügyelő bizottságok tagjainak kiválasztásakor a nők elsőbbséget élvezzenek - feltéve, hogy kisebbségben vannak a testületben és ugyanúgy alkalmasak, ugyanolyan képzettek, mint férfitársaik" - magyarázta Viviane Reding.

A szabályozás értelmében a tagállamok kötelessége lesz meghatározni, hogyan szankcionálják, ha egy vállalat nem teljesíti a kvótát. A javaslat emellett azt is kötelezővé tenné, hogy az érintett vállalatok a bizottság által csak "rugalmas kvótának" nevezett, kötelező számarányt határozzanak meg saját maguk számára arra vonatkozólag, hogy az igazgatóságokban milyen arányban kell a kisebbségben lévő nem tagjait foglalkoztatni.

A biztos azt is kijelentette, hogy noha a bizottság nem tőzsdén jegyzett nagyvállalat, igyekszik jó példával szolgálni: a biztosok kollégiumának tagjai közül minden harmadik nő, a felső vezetésben 27,2 százalékos, a középvezetők között 28,7 százalékos, a bürokraták esetében pedig 42,4 százalékos a hölgyek aránya.

Nem tartjuk jó módszernek

A sajtóban csak női kvótaként emlegetett javaslat körül már hetekkel ezelőtt komoly vita alakult ki. Kilenc uniós tagország, köztük Magyarország levelet írt a bizottságnak, amelyben amellett érvelnek, hogy a nemek egyensúlyának elősegítését nem uniós szintű szabályozással, hanem tagállami szinten kell elősegíteni. Korábbi lapértesülések szerint néhány héttel ezelőtt a bizottságon belül sem volt egyetértés a javaslatról. Az eredetileg októberben bejelenteni tervezett javaslatot ezért csak egy hónappal később véglegesítette a brüsszeli testület.

Viviane Reding szerint a tervezet lényege nem változott, csak azért volt szükség több időre, hogy 100 százalékosan meggyőződjenek arról, a javaslat összhangban áll az uniós szerződésekkel és az Európai Unió Bíróságának esetjogával, amelyek következetesen és szigorúan tiltják a diszkriminációt, vagyis a megkülönböztetést.

Sokan ellenezték, mégis átment

A gazdasági szereplők számára kötelező női kvóta intézményét mindenekelőtt Nagy-Britannia ellenezte. A javaslat elutasítására irányuló londoni kezdeményezéshez korábban csatlakozott Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Dánia, Hollandia, Litvánia, Málta, Svédország és Szlovénia is.

Korábbi német lapjelentések szerint a bizottság évek óta próbálja elérni, hogy több nő jusson vezető állásba a gazdaságban, de törekvése eddig nem hozott számottevő eredményt, a női kvóta intézményét pedig sokan kifogásolták, és önkéntes alapon igen kevés cégnél vezették be.

A bizottság az új javaslatban figyelembe vette a bírálatokat, ennek jele, hogy a kvóta bevezetését csak a felügyelőbizottságban tették kötelezővé, az igazgató testületekben pedig nem, és a 250-nél kevesebb embert foglalkoztató, illetve évi 50 millió eurónál kevesebb árbevétellel rendelkező tőzsdei vállalatokat nem kötelező a női kvóta bevezetésére.