A görög adósság visszavásárlását javasolja Németország

A magánbefektetőknél lévő görög adósság felének visszavásárlását javasolja Németország eurónként 25 centért a fenntarthatatlanná duzzadt államadósság csökkentése egyik eszközeként, értesült a Reuters hírügynökség az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácskozásának előkészítésében résztvevő forrásoktól.

A művelet 11 százalékponttal csökkentené az előrejelzések szerint jövőre a GDP 190 százalékára duzzadó görög államadósságot.  A magánkézben lévő görög szuverén kötvények márciusi "fűnyíró-elvet" követő értékcsökkentését követően még mindig úgy 60 milliárd euró, a görög GDP mintegy 30 százalékának megfelelő államkötvény van magánbefektetők birtokában. Az adósság többi része a két görög mentőcsomagot finanszírozó hivatalos hitelezők, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az uniós tagországok birtokában van.

Az euróövezeti pénzügyminisztereknek és az IMF-nek még megegyezésre kell jutnia abban, hogy 2020-ra, vagy 2022-re követelik-e meg a görög GDP-arányos államadósság 144 százalékra történő csökkentését. Görögország több időt kért a megszorító intézkedések recessziós következményeire hivatkozva.  Németország, a görög mentőcsomag legnagyobb finanszírozója szerint az önkéntes visszavásárláshoz szükséges úgy 7,5 milliárd eurós összeget felerészt Görögország maga, felerészt pedig az EKB teremtené elő a görög kötvénybefektetései után elért nyereségéből.

Az EKB görög kötvények utáni nyereségét a februári megállapodás szerint az euróövezeti jegybankoknak át kell adniuk a kormányoknak, amelyek azt akár vissza is utalhatják Görögországnak.  A Reuters hírügynökséget a német javaslatról tájékoztató forrás szerint számos euróövezeti tagország támogatja azt az elképzelést, hogy az EKB szuverén kötvényvásárlási programjából származó nyereségét a görög kötvény-visszavásárlás finanszírozására kellene fordítani.  Az EU-Bizottság és az új euróövezeti mentőalap, az ESM (European Stability Mechanism) a kötvény-visszavásárlás kivitelezésének eljárásán, az uniós jogászok pedig a jogi alapok megteremtésén dolgoznak.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek elképzelései között szerepel még az első görög segélycsomag kamatának csökkentése és a hitel lejárati határidejének meghosszabbítása is. A kamatláb eredetileg 150 bázisponttal haladja meg az hitelösszeg előteremtésének költségét. A Reuters hírügynökséget tájékoztató forrás szerint ezt 70 bázispontra csökkentenék. A tőketartozás fűnyíró elvet követő csökkentését azonban nem tartják elfogadhatónak. A vizsgált elképzelések között szerepel még a hitellejárati idő meghosszabbítása és az EFSF díjainak csökkentése is, amelyek együttesen már 20 százalékponttal, a fenntarthatónak tekintett 120 százalék közelébe csökkentenék a GDP-arányos görög államadósságot.