Még mélyebben a bóvliban Magyarország

Leminősítette Magyarországot pénteken a Standard & Poors. A világ legnagyobb hitelminősítőjénél ezentúl BB besorolású az ország az eddigi BB+ besorolás után. Az egy fokozatú leminősítés azt jelenti, hogy hazánk már nem csak befektetésre éppen nem ajánlott ország, hanem eggyel lejjebb került a bóvlik között.

Gyengült a forint

A leminősítésre hírére megrogyott a forint árfolyama: a napközben 279 forint körüli euróárfolyam 282,5 forintig emelkedett. A sváci frank 234,6 forintig drágult a 231 forint körüli szintről, míg a dollár árfolyama 216 forint alól 218 forint közelébe ment fel. Ez összességében nem jelentős emelkedés, inkább pillanatnyi eladási hullámot jelez. A forintot gyengíthette, az S&P döntését erősíthette az a befektetők által lényegében eddig is ismert tény, hogy kilátástalan távolságba került az IMF-megállapodás, miután a parlament jövő havi üléstervéből ma kiderült: a december 10-i héten kezdődő ülésén várható a 2013-as költségvetés zárószavazása.

Az új osztályzatra a cég az eddigi negatív helyett stabil kilátást állapított meg, vagyis levette a napirendről a magyar szuverén adósosztályzat további leminősítését. A Standard & Poor's megerősítette egyben a rövid lejáratú állami forint- és devizaadósság B szintű osztályzatát.

Az S&P előrejelzése szerint a magyar GDP értéke az idén 1,2 százalékkal esik vissza, jövőre pedig „nyomott ütemben”, 0,8 százalékkal növekedhet reálértéken. A cég 2013 után, középtávon 1,7 százalékos éves átlagnövekedésekre számít. A pénteki prognózis szerint 2013-ban és 2014-ben sikerül a GDP 3 százaléka alatt tartani a magyar államháztartási hiányt, ám 2014 után ez már nehezebb lesz, tekintettel az alacsony növekedéssel jellemzett környezetre. A hitelminősítő várakozása szerint a nettó államadósság-ráta 2012 végére a hazai össztermék 73 százalékára csökken, utána azonban – ha nem gyorsul a gazdasági növekedés – 71 százalék körüli szintre beállva stagnálhat.

Az S&P szinte napra pontosan tizenegy hónappal azután döntött az újabb leminősítésről, hogy tavaly decemberben a bóvli kategóriába sorolta az országot. Piaci pletykák szerint már az S&P-től való félelem ösztönözte a magyar kormányt arra is, hogy tavaly novemberben, néhány nappal több mint egy éve az IMF-hez forduljon. Igaz, egy év után látható, hogy a lépés lényegében csak a tárgyalásokkal való hitegetés bizalomerősítő hatása miatt kellett.

Moody's			S&P			Fitch
			AA	Csehország (stabil)
A1	Szlovákia (stabil); Csehország (stabil)		A+	Szlovákia (pozitív)		A+	Csehország (pozitív); Szlovákia (stabil)
A2	Lengyelország (stabil)		A	Lengyelország (stabil)		A
A3			A-			A-	Lengyelország (sabil)
Baa1			BBB+			BBB+
Baa2	Bulgária (stabil)		BBB	Bulgária (stabil)		BBB
Baa3	Horvátország (stabil); Románia (stabil)		BBB-	Horvátország (negatív)		BBB-	Horvátország (negatív);Bulgária (pozitív); Románia (stabil)
Ba1	Magyarország (negatív kilátással)		BB+	Románia (stabil)		BB+	Magyarország (negatív kilátással)
Ba2			BB	Magyarország (stabil kilátással)		BB
Ba3			BB-			BB-
B1			B+			B+

A BB+ kategóriában, ahonnan Magyarország kikerült, eddig Romániával és a Fülöp-szigetekkel volt egy csoportban. A BB besorolásúak között van többek között a Fitch által szerdán két fokozattal leminősített Ciprus, továbbá az európai országok közül Portugália, Törökország, Macedónia és Montenegró, továbbá Jordánia, Guatemala és Costa Rica.

Nézzük inkább a Coca Colát

Magyarországot nem a hitelminősítők, hanem azok a befektetők minősítik, akik az elmúlt években működőtőkét hoztak Magyarországra – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Standard & Poors péntek esti döntésére, amellyel az eddigi "BB plusz"-ról egy fokozattal "BB"-re rontotta a hosszú futamú magyar hazai és külső államadósság besorolását.

Az MTI-hez eljuttatott közleményében a minisztérium úgy fogalmaz: ma már nem lehet komolyan venni a hitelminősítőket, amelyek gyakorlatilag a világ összes országát leminősítették. A legnagyobb hitelveszteséget maguk a hitelminősítők könyvelhették el a válság éveiben - teszik hozzá.

A szaktárca hangsúlyozza: a jövő nem a spekulánsokról, hanem az országokról és a termelésről fog szólni. Magyarországot azok a befektetők minősítik, akik tőkét hoztak ide, mint például a Daimler, az Audi, a Knorr-Bremse, az Alcoa vagy a Coca-Cola.

Van magyarázata

Ha Magyarország megkötötte volna az IMF–EU-párossal a megállapodást, és annak feltételeit be is tartotta volna, bizonyára elkerülhető lett volna a leminősítés – mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Mivel a hitelminősítők általában és ebben a konkrét esetben is az adós kockázatát minősítik, a befektetőknek az S&P ezzel a döntéssel feltehetően azt üzeni, hogy nem látja biztosítottnak az ország adósságának tartós csökkenését.

Kondrát szerint a leminősítés hátterében az állhat, hogy amíg nem lesz gazdaságpolitikai fordulat Magyarországon, addig kevés esélye van annak, hogy a jelenlegi alacsony gazdasági növekedés változzon. S bár a 3 százalék alatti hiánycél tartása pozitív jelzés a piacoknak, és esélyt ad arra, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, nem elég ahhoz, hogy az ország adóssága csökkenjen.

Arra lenne szükség, hogy vagy beinduljon a növekedés, vagy a hiányt jóval 3 százalék alá csökkentse a kormány, hiszen így lehet valóban csökkenteni az adósságot - tette hozzá. Véleménye szerint ha létrejönne az IMF/EU-megállapodás, egy idő után elképzelhető lenne, hogy a hitelminősítők először pozitív kilátással frissítsék osztályzatukat, majd később felminősítsék Magyarországot.

Német Sándor, a Buda-Cash Brókerház kereskedelmi igazgatóhelyettese szerint az S&P a leminősítéssel azt fejezte ki, hogy az unortodox gazdaságpolitika csökkentette a magyar gazdaság növekedési kilátásait. Rámutatott: a piac pillanatnyilag minimálisan reagált a leminősítésre, a forint az euróval szemben még 1 százalékot sem veszített értékéből a délutáni 280 forinthoz képest. Más kérdés, hogy hosszabb távon milyen lesz a piac reakciója, amely ma különösen optimistán viselkedett, és ezt egy ilyen hír sem csorbította számottevően.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak arra a meggyőződésére, hogy nem a minősítők, hanem a befektetők minősítik az országot, úgy reagált a Buda-Cash kereskedelmi igazgatóhelyettese: a hitelminősítők változtattak a válság előtti hozzáállásukon, és ma már inkább elébe mennek a piacnak, azon igyekezve, hogy a bajt előre jelezzék.

Meglepődtek Londonban

Londoni elemzői vélemény szerint a makroszámok alapján, és különösen más országok mutatóival összevetve nehezen igazolható, hogy a Standard & Poor's pénteken rontotta a magyar államadós-besorolást. Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdásza a hitelminősítő péntek esti bejelentése után adott gyorselemzésében felidézte, hogy a hazai össztermékhez mért GDP-arányos államadósság-ráta még az S&P előrejelzése szerint is 73 százalékra csökken az év végéig – miközben az EU-átlag 86,8 százalék –, és az államháztartási hiány 3 százalék körül lesz.

Timothy Ash ezzel összevetette, hogy az S&P Portugáliát is a Magyarországnak most megadott "BB" szintű osztályzattal tartja nyilván, jóllehet Portugália államháztartási deficitje 5 százalék, GDP-arányos államadóssága pedig 120 százalék. A Standard Bank londoni elemzője közölte: ő is negatív értékelést tart érvényben Magyarországra, de a Standard & Poor's pénteki magyar osztályzatrontását ezzel együtt is „nehezen indokolhatónak” találja.