Fábián, Sebestyén
1 °C
7 °C

Háromezerrel kerül jövőre többe a csekkfeladás

2012.11.29. 08:32

Nagyjából 1700 forinttal fizethetünk többet évente a csekkbefizetés után, ha a Posta valóban az előzetes híreknek megfelelően tervez díjemelést, a tranzakciós illeték pedig további terhet jelent, derül ki az infrapont.blog csütörtöki bejegyzéséből.

A Magyar Posta minden évben hirdetményben teszi közzé a pénzforgalmi szolgáltatásainak az árait. A készpénzátutalási megbízás, közismert nevén sárga csekk, tarifája 2012-ben 77-101 forintba kerül feladásonként és az összeg 3,6 ezreléke, de összesen minimálisan 112 forint feladásonként. Az intervallumon belül a pontos tarifanagyságot az dönti el, hogy a csekk milyen mértékben van nyomtatott módon előre kitöltve, illetve hogy milyen feldolgozottsági állapotban adják át.

A Népszabadság korábbi információi szerint a Magyar Posta 2013-ban díjemelést tervez a pénzforgalmi szolgáltatásai terén: a sárga csekk feladás minimális díja 112 Ft helyett 137 Ft lesz a tervek szerint, ami 22 százalékos emelést jelent. A Magyar Posta következő évi hirdetménye egyelőre nem jelent meg, így a sávok alakulásáról nincsenek pontos információk, azonban várhatóan ezek is hasonló mértékben fognak emelkedni.

Jön a fehér csekk

A díjemeléssel párhuzamosan a posta készül egy új befizetési mód, a fehér csekk bevezetésére is, értesült a Népszabadság. A lap úgy tudja, a nagyobb szolgáltatókat már megkeresték az ajánlatukkal. Információik szerint 50–80 forint közötti ajánlatot adott, ami lényegesen kedvezőbb a sárga csekknél. A fehér csekk hasonló a sárgához, de az alsó részén található, gépi leolvasásra alkalmas mezőben más adatok lesznek, a címzett bankszámlaszámát egyedi azonosítóra cserélik, így ezt a csekket már nem lehet bankfiókban befizetni, csak a postán – így az állami cég védeni tudná a piacát.
A fehér csekk szolgáltatás díját nem kell hirdetményben közzétenni, mint a készpénz-átutalási megbízás esetében. Azaz elviekben a posta egyedi kedvezményeket is tud adni a szolgáltatóknak.

Így drágul a feladás

Az MNB 2011-es tanulmányából és a 2011-es pénzforgalmi jelentéséből az derül ki, hogy egy magyar háztartás 2010-ben havonta átlagosan 4,7 sárga csekket adott fel, illetve, hogy egy sárga csekkes tranzakció átlagos értéke kb. 11000 forint volt abban az évben.

"Ezekkel az adatokkal számolva, továbbá 86 forint/feladás és az összeg 3,6 ezrelékes sárga csekk díjat feltételezve  - ennyit kell fizetni jelenleg akkor, amikor a csekk előre nyomtatva van kitöltve, és a csekkről csak az összeg adat hiányzik - egy átlagos magyar háztartás évente nagyságrendileg 7000 forintos költséget generál a csekkes befizetéseivel. A Posta díjemelési tervét figyelembe véve, ez az összeg 2013-ban várhatóan 22 százalékkal emelkedni fog: tehát – minden más változatlansága mellett – nagyságrendileg 8700 forint lesz. Ez az összeg elvileg a számlakibocsátót, vagyis a csekket kiküldő szolgáltatót terheli, a gyakorlatban azonban az a jellemző, hogy a közmű szolgáltatók ezt a költséget – részben vagy egészben – beépítik a szolgáltatásaik árába" - írja az infrapont.blog.

A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény alapján kivetett tranzakciós illeték annyiban változtat a sárga csekk használat költségein, hogy a Magyar Postának minden befizetés után az összeg két ezrelékét kell majd az Államkincstár számára átutalnia. Egy átlagos magyar háztartás sárga csekkjei után a Magyar Postának évente nagyságrendileg 1200 forintos illetékkötelezettsége fog keletkezni. Mivel a vonatkozó jogszabály semmit sem szól az illeték költségének továbbháríthatóságáról, ezért feltételezhető, hogy a Magyar Posta nem fogja lenyelni, hanem valamilyen módon – részben vagy egészben – áthárítja ezt a többletköltséget vagy a számlakibocsátó szolgáltatókra vagy közvetlenül a lakosságra.

Szeretjük a csekket

A sárga csekket még mindig nagyon intenzíven használjuk és elsősorban a közüzemi számlák rendezése során. A számlafizető lakosság 75 százaléka kizárólag ezt a fizetési módot használja a befizetni valók rendezésekor, az alternatív módok használata nagyon kevéssé elterjedt. Bár a sárga csekket a lakosság 83 százaléka nélkülözhetetlennek vagy nehezen nélkülözhetőnek tartja, a szolgáltatással való elégedettség relatíve alacsony. Az MNB szerint ennek hátterében elsősorban a megszokás, az információhiány és az ebből táplálkozó bizalmatlanság, valamint a változtatással kapcsolatos motivációhiány áll.

A távközlési vállalatok néhány éve kísérletet tettek ennél egy költségalapú árazási politika bevezetésére és úgy döntöttek, hogy amennyiben az ügyfél sárga csekken rendezi a számláját, sárga csekk tranzakciós díjat számolnak fel (a Magyar Telekom pl. 142 Ft-os pótdíjat terhelt az ügyfélre, a Telenornál is volt hasonló, a Vodafone-nál pedig tervben volt a bevezetése). Erre a gyakorlatra reagált 2012. májusában a törvényhozás, amikor a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításában előírta a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásoknak, hogy a sárga csekkes számla kiegyenlítést, valamint a számla nyomtatott példányának egyszeri kiadását külön díj fizetéséhez nem köthetik. A 2003. évi C. elektronikus hírközlési törvény novemberi módosítása ugyanezt mondja ki az elektronikus hírközlési szolgáltatást végző vállalatokra vonatkozóan.

Végül a fogyasztó fizeti

A jogszabály megtiltja a sárga csekk tranzakciós díj kivetését, azonban semmit sem tesz azzal a gyakorlattal szemben, hogy a sárga csekk költségét a vállalatok beépítsék a szolgáltatások áraiba és így tulajdonképpen – függetlenül attól, hogy valaki sárga csekken fizet-e vagy sem – minden közmű használóra szétterítsék ennek a terheit. Az infrapont.blog szerint az így kialakuló árazási gyakorlat valójában igazságtalanabb és gazdasági szempontból jóval kevésbé hatékony is a pótdíjas megoldásnál. Nem hatékony amiatt, mert a számlafizető ügyfelek nem kapnak korrekt árinformációt az összes elérhető fizetési módról, ami torzítja gazdasági döntéseiket.

"A szabályozási környezet tulajdonképpen arra a helyzetre erősít rá, hogy a lakosság ne szembesüljön a sárga csekk feladás valós költségeivel – még akkor sem, ha tudtán kívül ő viseli azt. Ezzel olyan helyzetet teremt, hogy a lakosság a társadalmilag optimálisnál nagyobb mértékben használja a sárga csekket, ami végső soron társadalmi veszteséget generál. A sárga csekk ilyen kiterjedt használatának két nagy nyertese van: a sárga csekk díjat beszedő Magyar Posta és az újsütetű pénzügyi tranzakciós illeték címzettje, az állam" - írja az infrapont.blog.

A Magyar Posta esetében elemi üzleti érdek a sárga csekk forgalomban tartása. A vállalat 2011-es beszámolója szerint a teljes árbevétel 24 százaléka (46,7 milliárd Ft) a pénzforgalmi szolgáltatásokból származik. Az MNB (korábban hivatkozott) 2011-es pénzforgalmi jelentéséből azt lehet tudni, hogy a Magyar Posta elsődleges pénzforgalmi szolgáltatása a sárga csekk: a tranzakciók darabszámának 85 százalékát, értékének pedig 56 százalékát adja ez a szolgáltatás.