Helén
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86%

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1%

Így adózunk 2013-ban

2012.11.30. 07:17
A jövő évi változásokkal jobban járnak a kisebb cégek és a termelő vállalkozások, rosszabbul a szolgáltató szektor és a nagyok. Jól járnak azok, akik jól keresnek, de csak havi egymillió forintig. Rosszul járnak a dohányosok és azok, akik csak jövőre vesznek lakást. Itt vannak a legfontosabb adóváltozások.

„A 2013-as adórendszer eléri azt a célt, amit a kormány meghirdetett. Egyszerű és áttekinthető adórendszer jön létre” – mondta korábban Giró-Szász András kormányszóvivő, hozzátéve: jövőre az ideiglenes adókat kivezetik, ezzel állandósul a magyar adórendszer. Szerinte a kormány ezzel minden bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot száműzött.

Nincs áttörés

A magyar adórendszer talán az utóbbi tíz évben összesen nem változott annyit, mint az utóbbi két évben, és nem lehet vitatni, hogy néhány ponton valóban egyszerűsítettek. Összességében azonban túlzás lenne azt állítani, hogy komoly előrelépés történt: az adóadminisztrációs terhek jelentősen nem csökkentek, sőt bizonyos pontokon még bonyolultabb lett a rendszer.

A nemzetközi, adóversenyképességet vizsgáló rangsorban visszacsúsztunk, a kivezetett válságadókat állandó, új adók váltják, növekednek az indirekt adók, és a fogyasztási adók, marad a bankadó, bejön a tranzakciós adó. Általánosságban elmondható, hogy a jövő évi változásokkal jobban járnak a kisebb cégek és a termelő vállalkozások, rosszabbul a szolgáltató szektor és a nagyok. Javul a jól keresők helyzete, de romlik a nagyon jól keresőké.

A jövő évi adócsomag elsősorban a költségvetési hiány csökkentésének nyomása alatt született, az adótörvények pedig számos ponton még az utolsó pillanatban is módosultak. Akadt olyan szabály is, amelyet az elfogadása után néhány nappal már át is írtak. Mivel az összes részletszabály változását, az egyes adónemek végsőnek mondott verzióját az adótanácsadó cégeken és a minisztériumon kívül csak kevesen tudták maradéktalanul követni, az NGM és a PwC kiadványát segítségül véve összeszedtük a hétköznapokat is érintő legfontosabb változásokat (az egyes adónemek, adófajták nevére kattintva lenyílnak az azt érintő legfontosabb változások).

Jövedelmet érintő adóváltozások

Jön az igazi egykulcs

Bár annyi szó esett az elmúlt években az egykulcsos adórendszerről, hogy sokan talán már azt hitték, most is az van, valójában csak jövőre lesz teljesen egykulcsos az szja-rendszer. Az adóalapkiegészítést, úgynevezett szuperbruttósítást teljes mértékben kivezetik. A változás csak a havi 202 000 forint felett keresőket érinti, hiszen idén is már csak nekik kellett szuperbruttós adóalappal számolni. Ennek köszönhetően 2013-tól már az összes jövedelmet egységes 16 százalék adó terheli, a jól keresők akár havi 15-20 ezer forinttal is többet vihetnek haza az adóváltozásnak köszönhetően.

A nagyon jól keresők viszont rosszabbul járnak. A havi 660 ezer forint felett keresőknél 2013-tól a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot ugyanis a jövedelem nagyságától függetlenül is meg kell fizetni. Havi egymillió forintig a szuperbruttó kivezetése még ellensúlyozza a nyugdíjjárulék emelkedésének a negatív hatását, az efölött keresők azonban rosszabbul járnak.

Béren kívüli juttatások

Jövőre is megéri majd béren kívüli juttatásokban gondolkodni a munkaadóknak, még akkor is, ha az ezeket – a 16 százalékos személyi jövedelemadón túl – terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke 14 százalékra emelkedik a korábbi 10 százalékról. Az úgynevezett közteheralap változatlanul a juttatás értékének 1,19-szerese. A munkáltatót a béren kívüli juttatások után 36 százalékos költség terheli, ez azonban még mindig lényegesen előnyösebb, mint a bérjövedelmet terhelő munkáltatói teher azonos összegű nettó kifizetés mellett.

Fontos változás, hogy a munkaadó akkor is biztosíthat majd utalvány formájában munkahelyi étkeztetést, ha a munkahelyi étterem külsősök előtt is nyitva áll. Ezáltal a munkáltató további havi 12 500 forinttal támogathatja munkavállalói étkezését kedvezményesen. Az Erzsébet-utalvány jövőre is elfogadható lesz a vendéglátásban, jövőre már havi nyolcezer forintig adható kedvezményes adózással. Az iskolakezdési támogatás jövőre csak utalvány formában nyújtható, nem lehet majd számlával elszámolni.

Változó biztosítások, önsegélyező pénztár

Az üzleti biztosításoknál is több változás lép életbe. Új fogalmak épültek be a törvénybe, így meghatározták az élet-, nyugdíj-, betegség- valamint a balesetbiztosítás fogalmait, és bevezetik az életbiztosítások külön csoportját, a járadékbiztosítást. A törvény definiálja, hogy kockázati biztosításnak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) minősül, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincsen. A kockázati biztosítások munkáltató által fizetett díja havonta a minimálbér harminc százalékáig lesz adómentes.

Az önsegélyező pénztári szolgáltatási kör 2013-tól jelentősen bővül. Ezekre példa többek között a felsőoktatás keretében fizetendő költségtérítés, kollégiumi díj valamint az albérleti díj megtéríthetősége gyermekenként, évente a minimálbér összegéig. A közüzemi díjak finanszírozásának támogatása havonta a minimálbér 15 százalékáig a védendő fogyasztóknál vagy a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitel törlesztésének támogatása bizonyos feltételekkel szintén havonta a minimálbér 15 százalékáig.

Illetékszabályok

Megváltozik jövőre az illetékrendszer is, sok tekintetben egyszerűbb lesz a szabályozás. Az öröklési és ajándékozási illetékeknél eddig alkalmazott 18-18 kulcs helyett két illetékkulcsot vezetnek be. Az általános illetékmérték 18 százalék, míg a lakásszerzésekhez kapcsolódó kedvezményes illetékmérték 9 százalék lesz. Ezáltal az öröklési, illetve ajándékozási illeték kiszabásakor már sem a szerzett vagyon, sem a rokonsági kapcsolat nem érdekes, az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések viszont továbbra is illetékmentesek maradnak.

Az egyenes ági rokonokat megillető értékhatár nélküli illetékmentességi szabályozás kiterjed az özvegyek öröklésére is. A visszterhes vagyonszerzések esetében a korábbi két kulcsos (4 millió forintig 2 százalék, felette 4 százalék) rendszert a kormány egykulcsossá alakítja. Az illeték általános mértéke 4 százalék lesz. Megszűnik az úgynevezett negatív illetékalap után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség is. Jelenleg ugyanis a vevőnek akkor is keletkezik illetékfizetési kötelezettsége, ha az értékesített lakás forgalmi értékénél olcsóbb lakást vásárolt.

A 35 év alattiak lakásszerzési kedvezménye esetében a jelenlegi 8 millió forintos értékhatár 15 millió forintra emelkedik, a fiataloknak első lakásszerzésük után az egyébként fizetendő illetéknek csak a felét kell megfizetniük, ha a lakás értéke 15 millió forintnál kisebb.

Áfatörvény

Féldisznó, pénztárgép

Az általános forgalmi adóval kapcsolatban az egyik legfontosabb változás, hogy az áfacsalások visszaszorítása érdekében fordított adózás alá vonják április elsejétől az élősertés, az úgynevezett hasított félsertés valamint egyes takarmányként szolgáló termékek kereskedelmét.

Jelentős változást, és hosszú távon számottevő költségvetési bevételt is hozhat, hogy a pénztárgépeket online fogja felügyelni az adóhatóság, vagyis elvileg nem lehet majd olyan könnyen elcsalni az áfát. Az új rendszer a tervek szerint április 1-jén lép majd hatályba, ám már most borítékolható a csúszás, szakértők szerint a kereskedők szinte biztosan haladékot kapnak majd a rendszer bevezetésére.

Számlázás

Változnak a számlázási szabályok is, ezek főleg egyes uniós irányelvek miatt szükségesek. Az áfatörvény az elektronikus számlára és a papíralapú számlára vonatkozóan egységesen kimondja, hogy a kibocsátástól kezdve a megőrzésre vonatkozó időszak végéig biztosítani kell azok eredetének hitelességét, adattartalmának sértetlenségét és olvashatóságát.

A számla kötelező adattartalma plusz tételekkel bővül és az MNB-árfolyam mellett az Európai Központi Bank által közzétett árfolyam is alkalmazható lesz az adó forintra történő átszámításához, ha azt külföldi pénznemben fejezték ki.

Nem kellene áfát fizetni az üzletág átadása esetén, ha meghatározott feltételek teljesülnek. A közlekedési eszközök - kivéve a kedvtelési célú hajók - nem adóalany részére történő hosszú távú bérbeadása esetén pedig a teljesítés helyét az igénybevevő nem adóalany letelepedettsége határozza meg. A külföldiek adóvisszatérítése során bővül a használható nyelvek köre.

Jövedéki szabályok

Több termék jövedéki adómértéke emelkedik. Már idén december 1-től magasabb lesz a dohánytermékek után fizetendő jövedéki adó, a változtatással most decembertől 11,7 százalékkal lesz drágább a cigaretta. Az adó 12 500 forint lesz ezer darabonként, és a kiskereskedelmi eladási ár 31 százaléka, de legalább 24 920 forint ezer darabonként. A finomra vágott dohánynál a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 12 460 forint kilogrammonként, illetve az egyéb fogyasztási dohány után a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 12 460 forint kilogrammonként. Az adó most legalább 22 300 forint – ezen belül a tételes adó 11 900 forint, az árra számolt kulcs 31 százalék most is –, vagyis a teljes adóteher januártól 15,6 százalékkal, majd májustól 13,6 százalékkal nőtt volna.

A  trafiktörvénnyel való összhang megteremtése érdekében július 1-jétől lehetővé válik a dohánytermékek mozgóboltban való értékesítése is a 2000 lakos alatti olyan településeken, ahol az állam maga gyakorolja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet.

Az alkohol jövedéki adója január elsején 15 százalékkal nő, 100 térfogatszázalékos alkoholtartalomra vetítve hektoliterenként 333 385 forintra, illetve 476 270 forintra. 10 százalékkal nő a sör jövedéki adója, 1620 forintra hektoliterenként és alkoholfokonként. A pezsgő adója hektoliterenként 16460 forintra nő, az úgynevezet köztes alkoholtermékek adója 25 520 forintra hektoliterenként.

Drágább közlekedés

Az autók üzemanyagaként használt cseppfolyósított gáz utáni jövedéki adó 2013-ban kétszer emelkedik, januárban és májusban, összesen a jelenlegi adómérték 50 százalékával. Az ólmozatlan benzin adalékanyagaira, higítóanyagaira az ólmozatlan benzin adómértéke, míg az üzemanyag célú gázolaj adalékanyagaira, higítóanyagaira az üzemanyag célú gázolaj adómértéke vonatkozik. Ha az adalékanyagot nem üzemanyagként használják, akkor nem terheli adó. A tiszta növényi olajgyártó adóraktárban előállított, és egyéb előírásoknak megfelelő ásványolaj esetében az adó mértéke az üzemanyag célú gázolaj adómértékének 18 százaléka.

Az üzemanyag-adalékok és higítóanyagok nem benzinkúton való értékesítése jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységnek minősül. Kis egyszerűsítés, hogy jövőre lehetővé válik a kereskedelmi gázolaj utáni adó havonta történő visszaigénylése is a korábban választható éves vagy negyedéves gyakoriság mellett.

Apró változás, hogy a szabad forgalomba bocsátott alkoholtermékek tárolás, szállítás, forgalmazás során megsérült, levált zárjegyeinek pótlása is lehetővé válik, így ezek a termékek továbbforgalmazhatóvá válnak, ha a kereskedő a terméket leltárba veszi és az előírt adatokat a vámhatósághoz bejelenti.

Energiaadó

Bár korábban a kormány a Robin Hood-adóként elhíresült energiaellátók jövedelemadójának kivezetését ígérte, ez nem történt meg, sőt, mértékét most 31 százalékra emelik. Ez adókedvezménnyel csökkenthető, annak maximális mértéke a számított adó 50 százaléka. A külföldi telephelyen elért jövedelem mentesíthető akkor is, ha nincs Magyarország és az érintett külföldi állam között kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény.

Az energiaadózással kapcsolatos adóztatási feladatokat a NAV adóztatási szerve átveszi a vámhatóságtól azzal, hogy a 2013. január 1-je előtti időszakra vonatkozó energiaadó bevallásokat 2013. február 14-ig a vámhatósághoz kell benyújtani és az ezekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat a vámhatóság látja el. Az energiaadó befizetéseket 2013 február 14-ig a vámhatósághoz kell teljesíteni. A január elseje előtti, vámhatóság által indított eljárásokat néhány kivételtől eltekintve a NAV adóztatási szerve fogja lefolytatni.

Közműadó

A közműadó koncepciója az első változathoz képest sokat változott, mértéke és az adót fizetők köre is többször módosult, sőt, még az is megváltozott, hogy ki vetheti ki. A végsőnek tűnő változat szerint az adót a közterületen és bizonyos esetben a közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett távhő-, víz-, csatorna-, földgáz-, villamos energia-, hírközlési vezetékek után kell fizetni. Nem adóköteles az a vezeték-szakasz, amely a vezetékrendszerről leágazva fut be a telekre, épületbe vagy éppen a telken, épületen belül helyezkedik el.

Az adókötelezettség kiterjed a földben elhelyezett vezetékekre és a légvezetékekre egyaránt, függetlenül attól, hogy azt belterületen vagy külterületen helyezték el. Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy a közművezetéket nem használják. Az adó alanya  – főszabály szerint  – az aki, a közművezeték naptári év első napján tulajdonosnak minősül. Ha a vezeték tulajdonosa az állam vagy a helyi önkormányzat, akkor  az adó az üzemeltetőt terheli.

Az adó alapja a közművezeték nyomvonalának hossza, az adó mértéke 125 forint/minden megkezdett méter vezeték után. Bár először kivették a fizetői körből a Mol FGSZ-t és az állami Mavirt, vagyis a két legnagyobb  - gáz és áram - hálózat tulajdonosát, egy későbbi módosító mégis fizetésre kötelezi őket. Sávos adókedvezmény vonatkozik a hírközlési vezetékekre. A hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanynak a hírközlési vezeték utáni adó alapjának

  1. 170 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 20 százalékát,
  2. 170 000 métert meghaladó, de 250 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 40 százalékát,
  3. 250 000 métert meghaladó, de 300 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 80 százalékát,
  4. 300 000 métert meghaladó része után a fizetendő adó teljes összegét kell megfizetni.
  5. Az adót önadózással kell teljesíteni az adóhatósághoz, azaz az adózónak kell bevallani – első körben – 2013. március 20-ig, a bevallott adót pedig két részletben, 2013. március 20-ig és 2012. szeptember 20-ig kell megfizetni.
 

Csipszadó

Változások jönnek a csipszadóként elhíresült népegészségügyi termékadónál is. Az adóköteles energiaitalok köre kiegészül a taurint nem tartalmazó termékekkel. 2013-tól a következő termékek után kell népegészségügyi termékadót fizetni: A 2009 vagy 2202 vámtarifaszámok alá tartozó termék, amely metil-xanaxint (koffein, teobromin teofillin) tartalmaz és vagy

  1. taurint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a taurin a termék valamely összetevőjét tartalmazza, feltéve, hogy metil-xanaxin-tartalma meghaladja a 100 milligramm taurin/100 milliméter  mennyiséget, vagy
  2. metil-xanaxin-tartalma meghaladja a 15 milligramm metil-xanatin/ 100 milliliter mennyiséget.

Változik továbbá az energiaitalok adómértéke: az első csoportba tartozó energiaitalok esetében 250 forint/liter, a második csoportba tartozó energiaitalok esetében 40 forint/liter lesz. A népegészségügyi termékadó-köteles termék külföldről történő beszerzése után is adót kell fizetni 2013 január 1-jétől abban az esetben, ha a vállalat az adóköteles terméket belföldön saját termék előállításához használja fel, amit belföldön értékesít.

Mentes lesz továbbra is a népegészségügyi termékadó alól annak az adóköteles terméknek a beszerzése, amelyet az adóalany belföldön saját adóköteles termék előállításához használ fel anélkül, hogy a beszerzett termék előrecsomagolt jellegét megváltoztatná.

Pornóadó

A kulturális adó jelenleg csak azokra vonatkozik, akik pornográf tartalmú filmet, hanganyagot, képet gyártanak, importálnak, hoznak forgalomba Magyarországon. Az adómódosítással azonban az adó hatálya kiterjed majd azokra a televíziós kábelszolgáltatókra, műholdas műsorelosztókra, illetve földi terjesztésű műsorelosztókra is akik  – az általuk nyújtott műsorszolgáltatás keretén belül – pornócsatorna hozzáférését teszik lehetővé előfizetőik részére, azaz kínálatukban olyan csomagajánlat is szerepel, amely legalább egy pornócsatornát magában foglal.

Regisztrációs adó

A hibrid autók adója a motor köbcentiméterétől függetlenül azonos mértékű, 76 ezer forint lesz.

Bankadó

Az előzetes ígéretek ellenére a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások 2013-ban is kötelezettek a pénzügyi szervezetek különadójának megfizetésére, továbbá a hitelintézeti különadó és a hitelintézeti járadék is megmarad. A kormány közölte, a bankadót ezentúl már nem átmeneti adónak tekinti, azt sem felezni, sem kivezetni nem fogja.

Környezetvédelmi termékdíj

A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adózási feladatokat a NAV adóztatási szerve veszi át a vámhatóságtól. Egyes operatív ellenőrzési feladatok, valamint a termékdíj-köteles termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatos hatósági eljárás továbbra is a vámhatóság hatáskörében marad. Új átvállalási lehetőséget vezet be a szabályozás, lehetőség lesz például arra, hogy a csomagolószer első belföldi vevőjétől – ha az továbbértékesíti a csomagolószert – átvállalja a vevő, ha csomagolást hoz létre a csomagolószerből.

Helyi adók

Változik a helyi iparűzési adó alapjainak számítása is, ez elsősorban a kiskereskedelmi és energiaszolgáltató társaságokat érinti. Az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének az adózók éves árbevétele kapcsán meghatározott sávok alapján számított része lesz levonható az adóalapból. Ez azt jelenti, hogy 500 millió forintos árbevétel felett a csökkentő tételeknek csak egy meghatározott része vonható le az adóalapból, abban az esetben, ha az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes összege meghaladja az árbevétel 70 százalékát. Főszabálytól eltérően ugyanakkor az export-értékesítéshez kapcsolódó, azzal összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értékeinek együttes összege a nettó árbevételből teljes egészében levonható lesz.

A módosítás értelmében tehát sávos adóalap-megállapítást vezetnek be, ennek elsődleges célja a kisvállalatok tehermentesítése az új szabályok okozta többletterhek alól. Nem  vonatkozik semmiféle korlátozás olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot. Nem vonatkozik a korlátozás az export árbevétellel összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegére, továbbá a pénzügyi lízing keretében beszerzett eszköz után felmerült eladott áruk beszerzési értékére.

Tranzakciós illeték

A csekkadóként ismert tranzakciós illeték szabályai jelentősen változtak az eredetileg a nyáron megszavazott jogszabályhoz képest. Uniós nyomásra végül nem lesz adóalany a Magyar Nemzeti Bank, ugyanakkor újabb ügyletek és adóalanyok is az illeték hatálya alá tartoznak majd, valamint lényegesen növekszik az illeték mértéke is. Kibővítették az adóalanyok körét, így tranzakciós adó fogja terhelni a pénzváltási tevékenységet is. A tranzakciós illeték általános mértéke 0,2 százalékra nő, a készpénzfelvételre pedig magasabb, 0,3 százalékos illetékkulcsot vetnek ki.

Bizonyos kincstári műveletek után nem kell fizetni (a járulékalapot képező kifizetések, a kincstárban vezetett, európai uniós támogatásokkal és elszámolásokkal, továbbá nemzetközi szervezetekkel történő elszámolásokkal kapcsolatos  számlák terhére megvalósított fizetési művelet).

A kincstár által a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére vezetett fizetési számlákon  végrehajtott műveletek mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól. A kincstár esetében az állampapír forgalmazásra vonatkozóan fizetési műveletenként 6 ezer forint összegű illetékfizetési maximumot vezetnek be.

Társasági adó

Új fogalmak a törvényben

2013-tól a társaságiadó-törvény szövegében új, korábban nem létező fogalmakkal is meg kell ismerkednünk. Ilyen például a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, amelynek központi eleme, hogy a munkáltató a humánpolitikai kompenzációs rendszeréhez igazodó, saját nyugdíjkonstrukciót kínálhat munkavállalóinak. Új elem a szabad vállalkozási zóna is, amely a térség fejlődése érdekében, a kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség.

A társasági adótörvény szerinti fejlesztési adókedvezményre jogosult, szabad  vállalkozási zónában működő vállalkozás a beruházás üzembe helyezését követő 5 éven belül szociális hozzájárulási adó kedvezményt érvényesíthet, ha bővíti a munkavállalóinak létszámát.  A kedvezmény a foglalkoztatás első két évében havi 100 ezer forint bruttó bérig érvényesíthető 100 százalékos kedvezményt jelent. Az új munkaerő foglalkoztatásának harmadik évében a  szociális hozzájárulási adó kedvezmény egyenlő a bruttó bér 14,5 százalékával.

Szintén új fogalom a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány, vagyis minden olyan, a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint működő utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány, amelyik közhasznúnak minősül.

Kutatás és fejlesztés

A k+f kedvezmények igénybevételének lehetőségei kibővülnek, a jövőben a központi költségvetési szervként, vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságként működő kutatóintézettel is lehet együttműködési megállapodást kötni. 2013-tól a hazai vállalkozások kutatási-, fejlesztési tevékenységét szociális hozzájárulási adó kedvezmény is segíti.  Jövőre a vállalkozások által foglalkoztatott, tudományos fokozattal,  vagy tudományos címmel rendelkező kutatók után adókedvezmény érvényesíthető. Az 13 adókedvezmény igénybevételével a bér után fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke 0 százalék (27 százalék helyett), amelyet havi bruttó 500 ezer forint munkabérig lehet érvényesíteni.

Jelenleg átalakulás, illetve cégvásárlás esetén a jogutód abban az esetben jogosult az átvett elhatárolt veszteség felhasználására, ha az átalakulást  követő két adóévben a jogelőd által folytatott tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. 2013-tól nincs ilyen feltétel, ha a cég az átalakulást követő két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik. Ez a módosítás azon adózók esetében kedvező, amelyek az átalakulást követően a jogutód nélküli megszűnés mellett döntenek, vagyis a módosítás alapján nem kell fenntartani a működést pusztán az elhatárolt veszteség felhasználására vonatkozó feltétel teljesítése érdekében.

Kisvállalati adó

A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást vezető, egyszerűsített vállalkozói adóalanyok a kisvállalati adóalanyiságuk első adóévében a pénzeszközök számviteli törvény szerinti nyitó mérlegben kimutatott összegének figyelembevételével állapítják meg az adóalapjukat.

A kisvállalati adóalap megállapítása során csökkentő tételként lehet figyelembe venni a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévben teljesített kifizetéseket, amelyek egyébként a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkoznak, és nem számolták el költségként, ráfordításként a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévben.

Januártól a járulékalapra tekintettel megfizetett járulék is kisvállalati adóalapot képez. Ebben az esetben személyi jellegű ráfordításként a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. 2013-tól az újonnan alakuló vállalkozások az alakulástól számított 30 napon belül jelentkezhetnek be a kisvállalati adó hatálya alá.

Szerencsejáték

Az eddig rendeleti szinten szabályozott igazgatási szolgáltatási díjat a jövőben törvényi szinten szabályozzák. A szerencsejáték felügyeleti díj százalékos mértéke az újraszabályozással kapcsolatban nem változik. Az egységes szabályozás keretében valamennyi kötelezett esetén tételes minimum és maximum értékeket vezetnek be és a kötelezetti körbe vonják a játékautomaták üzemeltetőit is. A szerencsejáték felügyeleti díj megfizetéséről nyilatkozatot is kell tenni.

Az illegális szervezők elleni fellépés közigazgatási jogi eszközeként januártól az állami adóhatóság lefoglalhatja és elkobozhatja az engedély nélkül szervezett szerencsejátékhoz használt eszközt és az ilyen játékhoz kapcsolódó téteket, nyereményeket is. Ha az engedély nélküli szerencsejáték szervezéssel kapcsolatban tiltott szerencsejáték szervezés miatt büntetőeljárás is indul, az állami adóhatóság a lefoglalt dolgot (ingó dolgot, pénzt, értékpapírt) átadja a büntetőügyben eljáró hatóság részére.