Elza
-4 °C
4 °C

Kudarc, ami siker

Ez történt a gazdaságban az év 48. hetében

2012.12.02. 11:56
Varga Mihály szerint az is eredmény, ha nem állapodunk meg az IMF-fel, de a magyarok nagy része kevésbé optimista. Nemzetközi hullám viszi most a gazdaságot, de ha vége, és nincs mentőöv, nem lesz mibe kapaszkodni. A bankok stratégiát váltanak, az állam saját bankot alapít, és újabb energetikai cégeket vásárol; a Flextronics 1100 embert küld el. A Gyulai Húst mentené Budai, jó multi a Hankook.

A magyar állam több mint ezer éve működik, ez elég garancia lehet a befektetőknek, magyarázta a héten Varga Mihály, miért nem kell tartanunk attól, ha mégsem sikerül megállapodni a nemzetközi valutaalappal egy újabb hitelfelvételről. A tárgyalásokért felelős miniszter szerint tulajdonképpen az is eredmény, ha nem állapodunk meg, és azt mondta, a kormánynak nem közgazdászprofesszorokból kell állnia, hanem „olyan emberekből, akik a társadalmi leépülést meg tudják akadályozni”.

Bár ez utóbbival nehéz vitatkozni, egy közgazdászprofesszort azért vélhetőleg elbírna az állami vezetés, ha másért nem, hogy rámutasson: az utóbbi évek európai eseményei megdöntötték a sejtést, miszerint egy állam történelmének hossza egyenes arányban van a befektetők bizalmával. Görögországot éppen a héten húzták ki ismét a kátyúból, miután a piacok már jó ideje elfordultak az országtól, Ciprus december közepén kaphat hitelt, Spanyolország sincs a legjobb bőrben, Portugália és Írország is adósságkönnyítést kérhet.

Elvagyunk, de félünk

A helyzet ugyan nálunk pillanatnyilag csakugyan nem tűnik ennyire vészesnek: a csődkockázati mutatónk javult, a forint a múlt heti újabb leminősítés ellenére sem szakadt be, drágán, de veszik a magyar állampapírokat, a kormány is fegyelmezett költségvetést ígér, a héten még a BUX is erősödött egy kicsit. A magyar cégvezetők nagy része mindezek ellenére borúsan néz a jövőbe,  további visszaesést, jelentős munkanélküliséget vár, az emberek pedig még Görögországban is elégedettebbek a gazdasággal, mint nálunk.

   48. heti záró  47. heti záró
 BUX  18 265 17 870
 OTP  4040 3930
 Mol  18 190  17 295
 Richter  35 515 36 700
 Magyar Telekom  391 399

A kormány által elfogadott megszorítások szerkezete ugyanis hosszú időkre megfojtja a gazdasági növekedést, a nagy ellátórendszerek átalakítása helyett a vállalatokra és a fogyasztásra kivetett új adókból próbálja meg leszorítani a hiányt. A kormány ezzel a stratégiával az uniós hiányeljárásból ugyan kiverekedheti magát, hogy legyen mit a tejbe aprítani a választások előtt, a beruházók kedvét azonban nem hozza meg a magyarországi munkahelyteremtéshez, és a lakossági fogyasztás meglódulására sem lehet számítani.

Kifejezetten borús képet festett az országról Rik Scheerlink, a K&H korábban négy évet Prágában eltöltő vezérigazgatója, aki egy szombati előadásában arról beszélt, hogy 2005 óta vesztegetjük az időnket, és mára nemcsak a régió sereghajtói lettünk, hanem olyan hiányosságaink vannak, hogy nem is látszik: mikor és mitől indulna meg a gazdaság érdemi növekedése. Jaksity György, a Concorde elnöke szintén szomorú képet festett az országról, azt írta: Magyarország, amely évek óta súlyos gazdasági és társadalmi válságban tengődik, a világ országainak boldogtalanabb feléhez tartozik, és az elmúlt néhány évben felgyorsult a társadalmi tőkéjének összeomlása.

Kötéltánc, kamatcsökkentés

Igaz, most van egy kis nyugalmi helyzet, de ezt nagyobb részben köszönhetjük a nemzetközi hangulat javulásának, elég csak a magyar csődkockázati mutató változását összevetni más országokéval, az IMF-pénzére nagyjából csak addig nincs szükségünk, amíg a hullám tetején tudunk maradni. Ha fordul a kocka, és véget ér a jó kedv, védőháló nélkül a legsérülékenyebb országok között találjuk találjuk magunkat.

A héten az MNB kamatdöntő ülésén ismét lenyomták Simor Andrásékat a kormány által delegált monetáris tanácsi tagok, a jegybanki alapkamat ezzel 6 százalékra csökkent. A jegybankelnök szerint hibás a kormány terápiája, jók voltak a kabinet gazdasági céljai, de rosszak és ötletszerűek a megoldásai. Hogy az utódlása mennyire lesz ötletszerű, majd elválik, egyelőre volt miniszter és sziszifuszi tanácstag is szerepelhet a listán, az mindenesetre kevéssé valószínű, hogy londoni mintára mi is importból teremtetnénk elő az alkalmas jelöltet.

A kormány és a bankok

Miután a kormány minden korábbi ígéretét és egyezséget felrúgva bejelentette, hogy „a bankadó örök”, a bankok is úgy döntöttek, hogy stratégiát váltanak, már nem törekszenek általánosabb jellegű megállapodásra a kormánnyal, üzletágak zárhatnak be. Bezárja például 11 magyar fiókját a nemrég érkezett orosz nagybank.

A Volksbank-hálózatot átvevő Szberbank az online bankolásban hisz, és a kkv-kat szerette volna pénzelni, erre a tevékenységre az államnak viszont már van saját kiszemeltje, hamarosan hatmilliárdos tőkével jöhet a webbank, egyik felét a pénznek az állam adná, másik felét a civilek dobnák össze fél év alatt. A történet külön szépsége, hogy a bankalapításért felelős miniszteri biztos ugyanaz a Körtvélyessy László lesz, aki egyébként a projekt felett korábban mint civil befektető bábáskodott.

Új idők jönnek

Át kell állnunk az új világrendre, legalábbis Matolcsy György miniszter a héten erre hívta fel a figyelmet. Merthogy kifejlesztett Amerika egy új technológiát, ami „az élő szervezet működésén alapul és képes adatokból dolgokat és dolgokból adatokat előállítani”, és „már működnek a jövő kis gyárai”, márpedig jobb korán és önként, mint megkésve és kényszerből követni a változásokat.

Megkésve és kényszerből sem sikerült követnie a változásokat Holoda Attila NFM-államtitkárnak. A héten kiderült, hogy az energiaipar elismert szakértője, aki mindössze néhány hónapja érkezett, máris távozik posztjáról. Holoda a piaci pletykák szerint ugyanazért adta fel, mint korábban Fellegi Tamás miniszter és Bencsik János államtitkár: szakmai elveit nem tudta összeegyeztetni a politikai elvárásokkal.

A fejlesztési minisztériumban egyébként is zajlik az élet, épül a szlovák-magyar gázvezeték, gőzerővel zajlik a paksi atomerőmű bővítésének előkészítése, néhány hónapon belül pedig újabb óriáscégeket zsebelhet be az állami MVM: megveszi az E.On gázüzletágát. Mindeközben a lakossági rezsihelyzet inkább csak romlik, idén már több százezer embernek okoz gondot a számlák fizetése, 141 ezer fogyasztót már kizártak valamilyen szolgáltatásból. A kormány tűzifát és moratóriumot ígér, a helyzet azonban télről télre rosszabb.

Hús és gumiabroncs

Újabb hálátlan feladatot kapott Budai Gyula: a szakadék széléről kellene visszahoznia a Gyulai Húskombinátot, ahol már a csoportos létszámleépítést is bejelentették. Budaiék nem elégedettek az állami felszámolóval, már a PSZÁF-vezetőkkel is egyeztetést sürgettek. Lehangoló a húshelyzet Kapuváron is, az önkormányzat húsáruházat nyit, mert a Kapuvár Hús felszámolása miatt hiány van a városban. De hús nélkül is drága az élet, a krumpli kilója 200 forint lehet karácsonyra, a tejesek még idén 15-20 százalékos áremelést terveznek, emelkedik jövőre a csekkfeladás díja is.

A héten kiderült, újabb 1100 embert küld el a Flextronics, az Auchannak adják el a Real üzletláncot, egyesül a Waberer's Logisztika és a Szemerey Transport, az erről szóló kérelmet már el is küldték a GVH-nak. Tovább nyomulnak Orbán fogászai is, a fogászturisztikai cég megvásárolta a becsődölt Malév utazási irodáját, az utolsó magyar csokoládégyárat pedig felvásárolta egy ukrán miniszter cége. Most már hivatalos: a Hankook is jó multi, a miniszterelnök a gumigyárral is stratégiai megállapodást kötött, egyúttal pedig bejelentette, business schoolt alapíthatnak a céggel folytatott tárgyalások hatására, állami és magántőkéből, mert nagyon hiányzik egy világszínvonalú angol nyelvű üzleti egyetem.