Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Oroszok fenyegetik a dél-afrikai gyémántmogult

2012.12.08. 10:25

Csupán feleakkora lett a De Beers idei első félévi profitja, mint egy évvel korábban, miután a kereskedők a kereslet visszaesésétől tartva kevesebbet vásároltak tőle, és mivel az aranytól eltérően nincsenek gyémántba fektető alapok, effajta külső segítségben sem reménykedhettek. Nem kizárt azonban, hogy ez a helyzet hamarosan megváltozik, hiszen a világgazdasági problémák, így az európai adósságválság, az USA költségvetésének finanszírozhatóságával kapcsolatos kételyek, valamint a recessziós és deflációs félelmek, a gyémánt iránt is felkelhetik a menedéket kereső befektetők figyelmét – írja a Conclude Daily Gold.

Ebben bízik szerintük az orosz kormány is, ami már évek óta futtatja Alrosa nevű cégét. Az orosz állami vásárlásoknak köszönhetően a társaság egészen jól átvészelte a válságot, olyannyira, hogy immár a világ legnagyobb gyémánttermelő cége lett. 2011-ben például 34,3 millió karát gyémántot hozott a felszínre, szemben az évtizedeken át egyeduralkodó dél-afrikai De Beers 31,3 millió karátos termelésével.

Ráadásul a világ gyémántkészletei kifogyhatatlannak tűnnek. Szibériában például ősszel egy meteor becsapódása révén 35 millió évvel ezelőtt keletkezett, 62 mérföld szélességű óriás kráter alatt karát ezermilliárdokat rejtő gyémántmezőre bukkantak. Szakértők hangsúlyozzák, hogy az ott talált, a normálisnál kétszer keményebb gyémántok ipari hasznosításra, és nem ékszergyártásra alkalmasak.

Ugyanakkor a Conclude szerint a gyémántpiacon nem lenne szokatlan, hogyha erről az információról később kiderülne, hogy nem teljesen valós. Mindamellett az ékszergyémánt-piac történetére eddig is végig jellemző volt, hogy a kínálatot mesterségesen korlátozták. Bár e gyémántmező létezése állítólag már a szovjet idők óta ismert, de csak most került nyilvánosságra. Csak érzékeltetésül: Jakutföld eddig feltárt gyémántkészleteit egymilliárd karátra becsülik, azaz ennél az új mező legalább ezerszer több gyémántot tartalmazhat.

Országot alapított

A gyémántbiznisz sajátosságát mutatja, hogy ugyanakkor a két cég nemcsak verseny-, hanem üzlettársa is egymásnak. A De Beers ugyanis az Alrosától is vásárolt gyémántot is értékesíti a Diamond Trading Company-n keresztül, így az oroszoknak is szerepük van abban, hogy a dél-afrikaiak legalább az eladásban megtartották globális vezető pozíciójukat.

A dél-afrikai AngloAmerican plc. 45 százalékos, a szintén dél-afrikai Oppenheimer család Central Holdings Group-ja 40 százalékos, valamint a botswanai kormány 15 százalékos tulajdonában lévő, a gyémántot nemcsak felkutató és kibányászó, hanem azzal kereskedő De Beers 1888-ban jött létre Dél-Afrikában. Cecil Rhodes, a gyarmati korszak politikusa és bányamágnása alapította, a gyémánteladásból származó pénzből járult hozzá Anglia birodalmi terjeszkedéséhez.

Országot alapított, amelyet róla kereszteltek Rhodesiára, ebből alakult ki később a mai Zambia, Zimbabwe és Malawi. A De Beers jelenleg 25 országban van jelen, de bányászattal csak négy államban – Botswanában, Namíbiában, Dél-Afrikában és Kanadában – foglalkozik, míg további kettőben – Angolában és Indiában – még csak keres, de nem talált.

Míg a kanadai gyémántbányász De Beers Canadát kizárólagosan birtokolja, addig Botswanában a Debswana, Namíbiában pedig a Namdeb nevű céget a helyi kormányokkal fele-fele arányban. Dél-Afrikában pedig az első gyémántbányász-társaságként, 1888-ban alapított De Beers Consolidated Mines-ban hét évvel ezelőtt átengedett 26 százalékot a feketék gazdasági felemelkedésének elősegítése céljával létrejött Ponahalo Investments-nek.

Afrika felértékelődik

A nyersanyagforrások csökkenésével Afrika szerepe egyre jobban felértékelődik. A De Beers-ben fő tulajdonos – Sir Ernest Oppenheimer által 1917-ben alapított, 1999 májusában a luxemburgi székhelyű Minorcóval összeolvadt – AngloAmerican a kontinens legsikeresebb vállalkozásai közé tartozik, egyik részvényese pedig az a Blackrock, amely többek közt a FED-nek ad tanácsokat arany- és más ügyekben.

Botswana De Beers-részesedését pedig az indokolja, hogy a legtöbb gyémántot ez az afrikai ország rejti. A De Beers tavalyi 31,3 millió karátnyi kitermelésének közel háromnegyede innen származott, 50 millió karát feletti gyémántkészletének pedig a 46 százaléka. Botswana a világ legnagyobb gyémánttermelőjeként ki van téve a globális keresleti trendeknek, GDP-je közel fele ebből ered.

E kitettség miatt az olyan kulcspiacok, mint Kína keresletének csökkenése rendkívül érzékenyen érinti az afrikai államot. Nagyrészt a romló világpiaci körülmények – kisebb részt a botswanai zászlóshajónak számító Jwaneng bányában történt baleset okozta négyhetes leállás – miatt vágta le a Debswana az idei évre szóló gyémánttermelési előrejelzését közel 17 százalékkal, 19,9 millióra. Az alacsonyabb ez évi gyémántbányászattal magyarázható, hogy a gazdaság növekedése – a botswanai kormány várakozásai szerint – a tavalyi 8 százalékról az idén 3,5 százalékra mérséklődik.

Botswana júliusban azért nem élt azzal a lehetőséggel, hogy 15-ről 25 százalékra növelje részesedését a De Beers-ben – miután az AngloAmerican hajlandó lett volna átengedni az Oppenheimerek pakettjére vonatkozó elővételi jogát –, mivel annak 1,3 milliárd dolláros vételára túl nagy, a GDP-je egytizedére rúgó teher lett volna az országnak.