A bankoknak többet ártott a kormány, mint a válság

A magyar bankokat a válság sokkja mellett a kormány válságkezelése miatt is sokk érte, a kormányzati beavatkozások hatása pedig tartósabb és súlyosabb, mint a válság primer hatása - vélekedett Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója hétfőn Budapesten, egy szakmai konferencián.

A Dr. Gáspár Pál Közgazdaságtudományi Emlékalapítvány által rendezett Bankok Magyarországon - 2012 című konferencián a kutató kifejtette: nehéz elképzelni, hogy milyen hatást fog kiváltani a bankok részéről a kormány mostani magatartása, amellyel felrúgta a bankszövetséggel 2011 decemberében kötött megállapodást. Úgy vélte, hogy valószínűleg folytatódni fog a forráskivonás és a hitelszűkítés. A kérdés, hogy ez a hitelezés későbbi beindítására vagy "a rendezett visszavonulásra" való felkészülést jelenti-e - tette hozzá.

A tavalyi megállapodás lényege az volt, hogy a kormány ígéretet tett a banki különadó fokozatos kivezetésére, cserébe a bankok vállalták a hitelezési aktivitás növelését. E helyett a kormány az idén nyáron döntött a tranzakciós illeték bevezetéséről majd a mértékének a növeléséről, továbbá úgy határozott, hogy nem felezi a bankadót, sőt ezen a szinten befagyasztja azt - emlékeztetett a szakember. Véleménye szerint ez durva visszavonulást jelent abból az irányból, hogy a bankrendszerrel való kiegyezés talán segít megoldani a magyar gazdaság súlyos növekedési problémáját.

Várhegyi Éva szerint a tranzakciós illeték legnagyobb hibája, hogy a nagyvállalati körből más országokba fognak elmenni a számlatranzakciókkal az ügyfelek, és ezzel súlyos jutalékbevételtől fosztják meg a magyar bankokat. A bankadó továbbélésének a hatása pedig, hogy ez nem hárítható át, vagyis közvetlen veszteséget okoz a bankszektornak. Mindez erősítheti azt a tulajdonosi motivációt, hogy takarékra kell állítani a magyarországi működést.

A kutató szerint nem segíti a hitelezési hajlandóságot az sem, hogy miközben Magyarországon tartós probléma a lakossági megtakarítások alacsony szintje, a kormány lakossági kötvénykibocsátása ebben a helyzetben kiszorítja a bankokat a betétpiacról.

Úgy vélte, hogy a bankok a szokásos módon alkalmazkodhatnak a feltételekhez, egyebek közt költségcsökkentéssel, létszámleépítéssel, hálózatszűkítéssel reagálhatnak, továbbá folytatódik az ügyfélforrásra alapozott üzleti stratégia és a veszteségek kompenzálása a magas kamatmarzsokkal. Kérdés, hogy az összehúzódás mellett milyen mértékben, illetve módon megy végbe a piacról való kivonulás. Valószínűsíthető a fiókteleppé minősítés, ami már részben megindult, illetve másik mód lehet a részlegek, üzletágak leválasztása, eladása.

A Pénzügykutató szakembere nagy problémának látja, hogy a hitelrendszer nem tudja támogatni a gazdaság növekedésének beindulását, sőt egyfajta ellentétes hatást kiváltva, felerősíti a gazdaság összehúzódását és ezzel tartós recessziót idézhet elő.