Az országgyűlés költségvetési és számvevőszéki bizottsága hétfőn tartja Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatását. A meghallgatást külön érdekessé teszi, hogy a parlament, amely elvileg nyáron egyszer már elfogadta a jövő évi költségvetést, hétfő délután és este tartja az azóta három megszorítócsomaggal életszerűbbé faragott tervezet záróvitáját, majd kedden el is fogadják a költségvetési törvényt.

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Mindig öröm itt lenni a bizottság ülésén, kezdte Matolcsy, aki az elmúlt másfél évben egyszer vett részt ilyen ülésen.

  • Matolcsy: Magyarország 2010 közepe és 2012 vége között, feltételezve, hogy az országgyűlés elfogadja a 2013-as költségvetést, szóval ebben az időszakban sikeres pénzügyi és költségvetési konszolidációt hajtottunk végre. Ezt nem minden EU-s ország mondhatja el magáról.

  • Ez azt is eredményezi, hogy az ország jövőre kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól. A kormány gazdaságpolitikájának elsőrendű célja az volt 2010 nyara óta, hogy kikerüljön a szégyenpadról, ahová a 2004-2010-es felelőtlen pénzügyi kormányzás miatt került.

  • 2013-ban már harmadik éve lesz az államháztartási hiány GDP-arányosan 3% alatt. Tavaly többlet volt – igaz, bár ezt nem mondta a miniszter, csak a nyugdíjállamosítás miatt, amit Brüsszel nem is fogadott el –, de idén és jövőre is stabilan 3 százalék alatt lesz a hiány.

  • 2013 végéig folyamatosan csökkenni fog a GDP-arányos államadósság is. A 2010-es 82 százalék körüli szintről idén 77 százalék közelébe, jövőre, 283 feletti euróárfolyamnál, 73 százalék lesz. Ehhez hozzátartozik az is, hogy az idei recesszió után már növekedési fordulat következik be. Ez azért lényeges, mert az eurózóna gazdaságában visszaesés várható. Ez a növekedés persze szerény lesz, "az 1 százalék körüli értéket nem nevezném átütőnek".

  • A munkanélküliség csökken, 10% közelébe sikerült levinni, a foglalkoztatottak száma, bár recesszió van, a versenyszférában és a közszférában is nő. A gazdaságban, bár visszaesés van, megindult a munkahelyteremtés.

  • Fegyelmezett költségvetési kiadási politikához egy jelentősen megváltozott adórendszer társult. Nagyon fontosnak tartja Matolcsy György, hogy a 2013-as költségvetéshez is átvezessék a módosításokat a jogrendszerben, ezért nyújtottak be olyan salátatörvényt a költségvetés megalapozásához, ami 46 törvényt módosítást.

  • A 2013-ban hatályba lépő adórendszer más lesz, mint a 2010-es volt: a jövedelmeket terhelő adókat csökkentették, forgalmi, fogyasztási és jövedéki típusú adókkal helyettesítették az így kieső jövedelmeket. Ez egy adóreform, aminek az lesz a következménye, hogy 2013-ban a magyar gazdaságban a konszolidáció eredményeinek megőrzése mellett végre lehet hajtani a gazdasági stabilizációt, zárta szavait Matolcsy.

  • Négy tényt sorol fel, ami árnyalja a miniszter által elmondottakat.

    1. A magyar gazdaság másfél éve stagnál, csökken. A környező országok és az EU tagjai, a miniszter által elmondottakkal szemben, nőnek.
    2. A beruházási ráta messze elmarad az amortizációs rátától, a kapacitások csökkennek
    3. Nincs fogyasztásnövekedés, bár két év alatt ezt többször jövendölte Matolcsy az elmúlt két évben.
    4. Az állami költségvetés egyre kevésbé fedezi az egészségügyi, oktatási és szociális kiadásokat. És míg például az egyetemi támogatást 11 milliárddal csökkentik, 8 milliárdot adnak a piaristáknak, Szász Jenőnek és Lakiteleknek.

    "Igaztalan és ellentmondásos, amit költségvetésként ide terjesztettek elénk".

  • Az adósságszolgálatra költött pénz GDP-arányosan megnőtt az elmúlt években, 3% körüli szintről már 4% fölött van, mondta Szekeres.

  • Nehéz komolyan venni a dicsőséges 0,9%-os növekedési előrejelzést, mert egyfelől nyáron még 1,6 százalékot vártak, másrészt az idei költségvetést ebben az évben 12-szer kellett módosítani. Ha erről a költségvetésről kiderül, hogy a rendkívüli, közel ezermilliárdos megszorítás ellenére nem működik, lesz-e valódi gazdasági fordulat? - kérdezte Szekeres.

  • - mondta az LMP-s Vágó Gábor a pénzügyi konszolidáció állítólagos sikeréről. Feléltük a tartalékokat, például a nyugdíjmegtakarításokat, működésképtelen az állami rendszer. Közben már idén 120%-on állunk az idei deficittel.

  • A számok, amiket Matolcsy jókedvű Mikulásként elénk hoz, nem érik meg a következő hetet, újabb és újabb csomagok, you know package, jönnek - mondja Vágó. A kiszámíthatóságot hiányolja, ami 1600 milliárdba került az adófizetőknek, ami miatt többek között bóvli alatt ország lettünk.

  • Érdemi foglalkoztatás hatása nincs, csak a számokat javítja látszólagosan az állástalanok beterelése a közmunkacsapdába, mondja Vágó. Megjegyzi azt is, hogy kár Matolcsynak a külföldre mutogatnia, mert például Németország, a legnagyobb partnerünk, növekszik. "Lehet, hogy nem a németekkel van baj, hanem velünk".

  • A fideszes Marton Attila szerint az, hogy most ilyen helyzetben vagyunk, és hogy ilyen költségvetésről kell vitázni, a 2004-2010 közötti időszak miatt van.

  • Valóban nő az adósságszolgálati teher, ahogy Szekeres Imre is elmondta, de ez azért van, mert az előző kormány, "úgymond az ország megmentésére" felvett egy gigahitelt. Ha ez a pluszteher nem lenne, lehetne más költségvetés, mondta Marton Attila. Szerinte az adórendszer teljes átrendezése az, ami igazi sikertörténet, mert nem a munkát, hanem a fogyasztást adóztatjuk. "Bízzuk oda az emberekre, hogy amit megkeresnek, hogy akarják elkölteni". Aki többet keres, többet adózik, mert többet vásárol, magasabbak a számlái.

  • A bérek helyett a fogyasztást terhelő adórendszer az igazságos, legalábbis a körülményekkel mérten. Marton szerint az ellenzék a magyar polgárokat akarta adóztatni, nem a bankokat.

  • A bankokra terhelt legújabb adó, a tranzakciós illeték, a pénzintézetek által közzétett kondíciós listák szerint, az esetek túlnyomó részében "az embereket" fogja terhelni. Sőt, a korábban megjelent hírekből kiderül, hogy a csekkdíja emelésével az állami tulajdonú Magyar Posta is lényegében áthárítja az ügyfelekre a csekkadót.

  • Ez az adórendszer komoly foglalkoztatásbővítési és vállalkozásfejlesztési lehetőséget nyújt, reméljük, hosszú ideig nem kell hozzányúlni - mondta Marton Attila.

  • A bizottság elnöke, Nyikos László (Jobbik) beleunt az elmúltnyolcévezésbe, és szólt, hogy nem az előző kormányok pénzügyminisztereinek, hanem Matolcsy Györgynek a meghallgatása folyik.

  • Közgazdasági nonszensz, amit Marton Attila mondott, reagál Puch László (MSZP). A politikus szerint az országban durván nőnek a lakossági terhek, ha nem is vagyonadónak hívják, de van vagyonadó, ingatlanokat terhelő helyi adók beszedésére kényszerülnek az önkormányzatok (a kormánypárti képviselők szerint ez nem vagyonadó). És a terheket növeli az is, hogy a felsőoktatás ingyenessége véget ért.

  • Hiába beszélünk foglalkoztatásbővítésről, attól nem lesz növekedés. Inkább azon kellene gondolkodni, miért nincs hitelezés, ami a gazdaság beindításához szükséges, mondta Puch.

  • Hitelből vette meg az állam a Mol-részvényeket. Miért volt erre szükség, mennyit bukott eddig az állam a részvénycsomagon, ki fizeti ennek a kamatait? - kérdezi Puch, aki szerint a tények mást mutatnak, mint amiről a kormányzati sikerpropaganda szól. Az MSZP-s politikus szerint az infláció folyamatosan és tartósan magas marad a 10%-os rezsiárcsökkentés bejelentése ellenére is. Megjegyezte, hogy egyébként az energiaár csökkentésének áfavonzata nem került be a költségvetés tervezetébe.

  • Van némi diszkrét bája, hogy a szocialisták ilyen hevesek, mondta Dancsó József (Fidesz). Azt kérdezte, hogy Szekeres és Puch hogyan tiltakozott a szocialisták pénzügyi politikája ellen, "ahogyan ti a tiétek ellen" - hangzott az ellenzéki oldalon egy elmormolt válasz.

  • Dancsó szerint a helyi adóztatásban nincs ingatlanadó. Az országkockázati felár az elmúlt időszakban jelentősen csökkent, ilyen mértékű állampapír-állomány a külföldiek kezében még sosem volt, jegyezte meg.

  • Az országkockázat csökkentésére szintén megszólalt a pusmogó kórus az ellenzéki oldalon: "mihez képest".

  • Vizsgálni kell azt is, hogy az ország helyzetét mennyire okozta a magas jegybanki alapkamat. A hozzánk hasonló helyzetű országokban nulla százalék körüli az alapkamat. A jegybanknak ez a monetáris politikája mekkora károkat, mekkora növekedési veszteséget okozott az országnak, hány százmilliárdot vont ki az országból? - kérdezte Dancsó József.

  • Akárhogy csűrjük, csavarjuk, azt látni, hogy 2010-ig nőtt, azóta csökken az adósság, most 74% körül van, "ki hogy számítja" - mondta Dancsó. Megemlíti, hogy jön egy jelentős adósságkonszolidáció az önkormányzatoknál - igaz, bár erről nem beszél, önmagában az adósságátvállalásnak nincs hatása az államadósság szinjére.

  • Nyilván nem lehetünk elégedettek, gazdasági válságban kell dolgozni, ami minden országot jelentős megpróbáltatásnak tesz ki. De ha higgadtan, és a tényeket tisztelve közelítjük meg a gazdaságot, akkor az jó lesz, zárta Dancsó.

  • Az adósságszolgálati számot még a bizottság ma reggeli ülésén is növelte a kormánytöbbség, ez most már 1250 milliárd forint - mondta Veres János, a Gyurcsány-kormány volt pénzügyminisztere. Ami még fontos: az IMF-kölcsön 3,5% alatti kamattal kamatozik ("de azt vissza kell fizetni" - vágott közbe Babák Mihály), míg a szabadpiaci kötvénykibocsátá kamata 7% fölött van. Kell a szabadpiaci kötvénykibocsátás, de a tényeket ne feledjük: az adósság finanszírozásának költsége sokkal magasabb most, mint a 2008-as hitelmegállapodással volt.