Zalán
2 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

Megmenthető-e a magyar hús?

2012.12.11. 14:10 Módosítva: 2012.12.11. 14:36
Nyárra válságba sodródott a magyar húsipar két nagy múltú és jól ismert cége, a gyulai és a kapuvári húsgyár. Ma már mindkettő felszámolása folyik, eddig úgy tűnt, a megmentésükre semmi esély. A kormány azt ígéri, szerdán segítő kezet nyújt nekik, valamint a szintén bajban lévő, nagyjából ezer embert foglalkoztató pápai húsipari cégnek is. Kétséges azonban, hogy a vállalatok, és a magyar húsipar valóban megmenthetők.

Nem először veselkedik neki a kormány, hogy megmentse a válságba jutott húsüzemeket. A kapuvári és a gyulai vállalatok már nyáron reménykedtek állami segítségben, ám egy augusztusi kormányülésen csak annyi döntés született, hogy mindkét céget stratégiailag kiemelt vállalattá nyilvánították. Pénzt, kedvezményes hitelt vagy bármi egyéb segítséget viszont nem kaptak, sőt, mivel a stratégiai vállalattá nyilvánítással a kormány lényegében azt üzente, hogy felkészült a felszámolásukra, végleg megfagyott körülöttük a levegő, és őszre mindkettő fizetésképtelenné vált.

A kormány most ismét azt ígéri, hogy megmenti a a gazdasági nehézséggel küzdő gyulai, pápai és kaposvári húsipari cégnél dolgozók munkahelyét – erről ugyanaz a Lázár János miniszterelnökségi államtitkár beszélt, miután hétfőn tárgyalt a három város polgármesterével és parlamenti képviselőivel, aki a nyáron egyszer már kudarcot vallott az ügyben. Lázár azt mondta: a polgármesterek és képviselők arról tájékoztatták, hogy komoly munkaerő-piaci problémát jelent a húsipari vállalatok gazdasági nehézsége és általában a magyar húsipar problémája.

A kijelentés nem meglepő: a Gyulai Húskombinátban a cégnyilvántartásban fellelhető legutóbbi adatai szerint nagyjából négyszázaan, a kapuvári húsos cégeknél közel háromszázan, a pápai húsiparban több mint ezren dolgoznak. Nem csoda, hogy a helyi politikusok aggódnak a foglalkoztatási problémák miatt – főleg Gyulán és Kapuváron, ahol korábban politikai ügyet csináltak a cégek helyzetéből, politikai ígéretté tették azok megmentését.

Korábbi hírek szerint a kormány a szerdai kormányülésen tárgyalja a három nagy gyár és az ágazat problémáit. Lázár hétfőn azt mondta, hogy egyelőre azért nem nyilatkozik konkrétumokról, mert a kormány és az önkormányzatok esetleges lépése üzleti érdekkörök szándékait sértené. Korábban a HVG már írt arról, hogy Lázár – akkor még frakcióvezetőként – összekülönbözött a jelentős agráripari érdekeltségekkel bíró Csányi Sándorral, amikor a gyulaiak felkérték a húskombinátuk megmentésére.

Csapdába került gyár

A kapuvári és gyulai húsipari vállalatok helyzetére egyébként szimplán gazdasági, üzletileg logikus megoldás nemigen van. Az elmúlt években ugyanis mindkettő súlyos veszteségekkel működött. A kapuvári húskombint 2004 óta egyszer sem volt nyereséges, a gyulai 2000 óta csak kétszer. A gyulai húsipari cég az ezredforduló óta 2,5 milliárd forint összesített vesztesége produkált, a kapuvári csak az utóbbi nyolc évben majdnem 3 milliárdosat.

 

A Gyulai Húskombinát 2007-ben termelt utoljára nyereséget. a HAGE-NAGISZ Nádudvari Mezőgazdasági Vállalkozói Csoportnak. A vállalat ezt az egy évet leszámítva 2001 óta minden esztendőben veszteséges volt. Tizenegy év alatt az összesen 123 milliárdos árbevételével 5,6 milliárdos mínuszt hozott össze. A tulajdonosok 2000 óta nem jutottak pénzhez a cégből, akkor 358,452 milliós osztalékot vettek ki.

A múltját 1868-ig visszavezető, jelenlegi formájában 1963 óta működő, de a gyulai húsipar évszázados hagyományait hordozó vállalat az elmúlt bő egy évtizedben több szempontból is csapdahelyzetbe került. Az egyik legsúlyosabb az elmúlt évek két nagy élelmiszerár-robbanásának a hatása: a vállalat felvásárlási árai iszonyúan megnőttek. A hungarikumként forgalmazott gyulai kolbász bolti ára kilónként több mint 4000 forint – helyenként az 5000-et is eléri –, márpedig ilyen árszínvonalra nem lehet tömegtermelést alapozni. A gyárat ráadásul a sokkal nagyobb volumenű gyártásra alakították ki a hetvenes évek végén, a kapacitásai csökkentése miatt jelentősen nőttek a fajlagos költségei is.

Budai ígérete

Budai Gyula ugyan ígéretet tett, hogy az áruházláncok a bajba került húsipari cégektől fognak árut rendelni, ez azonban nem mentette meg őket. Megkezdődött október végén a felszámolás, és a termelés akkor sem tudott újraindulni. A felszámoló csoportos létszámleépítésről értesítette már korábban a Gyulai Húskombinát üzemi tanácsát és a szakszervezetet, a már csak mintegy 360 embert foglalkoztató dolgozói állományból 300 embert elbocsátást jelentették be, a munkaügyi központnak december 3-a után lehet bejelenteni. Ezután összesen két hónapig kapják a dolgozók a bérüket. A lényegében teljes leépítéssel világossá vált, hogy a felszámolás alatt álló cég semmiképpen nem fogja tudni újraindítani a termelést.

 

Korábban még reménykedtek 240 millió forint vevői tartozás beérkezésében, azonban nem volt egyértelmű, hogy ezt a vevők kinek is utalják. A hiteleiket a bedőléstől féltő bankok is maguknál akarták volna látni legalább ezt a pénzt, a cég a működés folytatását remélte belőle.

A magyar húsipar ugyanis 2012 második felére az összeomlás szélére sodródott. A válságjelek már a 2008-as árrobbanás, majd hitelpiaci és világgazdasági krízis óta érezhetők az ágazatban – csak 2009 első felében több mint hetven húsipari vállalkozást számoltak fel –, a helyzet azóta lényegében folyamatosan romlik. A közelgő újabb élelmiszer-árrobbanás a még talpon maradt, vagy épp bedőlés szélén álló cégeket is elsodorhatja.

Nem csak Gyula

A Kisalföld című megyei napilap szeptember 12-i számában megjelent cikk szerint több hetes termeléscsökkenés után szinte teljesen leállt a kapuvári húsgyár, a Kapuvári Hús Zrt. közgyűlését pedig – amelytől a dolgozók komoly eredményeket vártak – szeptember 27-ére halasztották.

 

A Kormányszóvivői Iroda még aznap bejelentette, hogy a kormány kiemelt jelentőségű vállalattá nyilvánította a kapuvári húskombinátban érintett két céget, a Kapuvári Hús Zrt.-t és a Kapuvári Bacon Húsipari Kft.-t. A lépést azzal indokolták, hogy a kapuvári húskombináttal kapcsolatban súlyos pénzügyi visszaélések gyanúja merült fel a korábbi „felelőtlen garanciavállalások” miatt. Két nappal később 400-500 ember demonstrált az üzem előtt a munkahelyek védelmében.

Elveszett jelentés

Ez azonban nem mentette meg a céget a felszámolástól, és december elején az összes dolgozót elküldték. A Győri Törvényszék ráadásul visszaélések gyanúja miatt zár alá helyezte a vagyon egy részét. Nem is ok nélkül: ahogy a cég 2012-es éves jelentésének kiegészítő mellékletéből kiderül, votl olyan is, hogy a cég 250 millió forintos kölcsönt adott a tulajdonos cégcsoport másik cégének, amiről később nem találták be a szerződést, így behajtani sem tudják.

A gyulai és kapuvári gyár mellett a Pápai Hús is bajban van. A céget ugyan még nem kezdték el felszámolni, de ők is megszorultak. Az Opten adatbázisa szerint az elmúlt három évben folyamatosan 17 milliárd forint körüli árbevétele volt, viszont 2011-ben hatszáz millió forint adózás utáni veszteséget könyvelt el.

Tűzoltás lehet, de a bajok nagyok

A magyar húsipar helyzetének átfogó megoldására egyelőre nem látszik a megfelelő kormányzati eszköz. Tűzoltó jelleggel kedvező hitelek ugyan segíthetik azt, hogy a cégek átmenetileg túléljék a válságot, ám a helyzet ettől még strukturálisan nem fog megváltozni. A vállalatok elavult technikával dolgoznak, részben ezért drágán termelnek, mindezek mellett sokat költenek a megdrágult alapanyagra. Kapuváron például már 2005-ben is anyagvásárlás ment el az éves árbevétel 95 százalékának megfelelő összeg, de ez az arány 2009-ben már 98 százalék volt.

Az alacsony hatékonyságú cégek tőkeproblémáktól is szenvednek, ami látszik az üzleti eredményeikben. Volt olyan év, amikor a gyulai húsos cég úgynevezett pénzügyi eredménye – amibe például az adósságok kamatterheinek hatása is megjelenik – több mint négyszázmilliárdos mínuszt mutatott, de az elmúlt három évben Kapuváron is mínusz 652 millió forint volt csak a pénzügyi eredmények hatása. A vállalatok eladósodottsága az elmúlt években látványosan nőtt, árbevétel-arányos eredményük pedig kedvezőtlen irányba változott: Kapuváron ez utóbbi mutató három év alatt kétszeresére romlott (mínusz 3,09-ről mínusz 6,73-ra).

A magyar húsipar egyébként is hosszú ideje küzd a fennmaradásért. A 2008-ban kezdődött hitelválság és az abból kinőtt általános világgazdasági krízis már végzett egy nagy pusztítást az ágazatban, csak 2009 első hónapjaiban több mint hetven húsipari cég felszámolása kezdődött meg. Akkor olyan nagynevű márkák is megrogytak, mint például a Herz, amely márkaneve és termékcsaládja végül a Bonafarm csoporthoz került. Mindezek fényében nehezen látni azt, hogy a kormány milyen piac- és EU-konform eszközökkel tudja a cégeket megmenteni.