A valutaalaptól nem pénz, segítség kell

"Mi tudjuk magunkat finanszírozni, de ha az európai állampapír-piacon valami nagy baj történik, akkor legyen egy  biztonsági háló, egy olyan biztonsági pont, ahonnan segítséget tudunk kérni" - hangsúlyozta a miniszter a Lakitelek Népfőiskola Apor Vilmos, Balázs Ferenc és Szent-Györgyi Albert Kollégiumának több száz hallgatója előtt tartott előadásában.

Varga Mihály hangsúlyozta: évente 5-7 milliárd eurónyi állampapír jár le. Megjegyezte: Görögország két részletben kapott segítséget, közel 290 milliárd euró összegben, nekünk viszont csak 5 milliárd eurós biztonsági összegre volna szükségünk. Emlékeztetett arra, hogy Lengyelországnak sikerült  elővigyázatossági megállapodást kötnie, amely után nem pénzt kaptak, hanem a lehetőséget, hogy "ha baj van, akkor a valutaalap segít". Mi is ilyen megállapodást szeretnénk kötni - tette hozzá.

Varga sorra vette azokat a gazdasági körülményeket, amelyek ez ország eladósodásához vezettek: 2003-2004-ben a szocialista-szabaddemokrata kormány olyan gazdaságpolitikába kezdett, amelynek eredményeként  elindult a leépülés, felélték a tartalékokat. A 2004. évi európai uniós csatlakozástól azt reméltük, hogy be tudjuk hozni azt a lemaradást, amit a kommunista rendszer 1947-től összehozott - mondta.

Az uniós tagságot azonban Magyarország hátránnyal kezdte: a magyar gazdák csak a negyedét kapták a mezőgazdasági támogatásoknak, mint amennyihez a német vagy a dán gazda jutott, ugyanakkor túlzottdeficit-eljárás alá vették az országot, mert nem tudta teljesíteni a GDP 3 százaléka alatti hiányt.

Az euró bevezetésének dátumát 2007-re tervezték, majd több időpont lebegtetése után Veres János, a szocialista kormány pénzügyminisztere már azt jelentette be, hogy nem tudni, hogy Magyarországon mikor lesz euró - idézte fel. A tárca nélküli miniszter szerint 2003-tól Magyarország potenciális növekedési szintje elmaradt a régió országaiétól, azonban ezt az emberek életszínvonalán nem lehetett észrevenni, mert hiteleket vettek fel, az ország eladósodott.

A jelenlegi kormány kiemelt törekvése, hogy az adósságtól megszabaduljon az ország, visszanyerje gazdasági függetlenségét, hiszen a hiteleknek csak az éves kamatterhe a GDP 4 százalékát emészti fel, amely 1200-1300 milliárd forint, folytatta előadását Varga Mihály, aki 
kiemelten fontosnak nevezte a foglalkoztatás növelését is. Míg a hasonló lélekszámú Csehországban 5,1 millió munkavállaló van, addig Magyarországon csak 3,9 millió.

Varga Mihály végül leszögezte: az ország nincs abban a helyzetben,  hogy a választások előtt elkezdjen osztogatni, mert ha átlépné a 3 százalékos hiányt a költségvetés, akkor tetemes EU-támogatástól esnénk el.