Emil, Csanád
9 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Orbánék politikája a tervgazdaságot idézi

2012.12.20. 07:28

Az ideinél is kevesebb pénze lesz a bankoknak a hitelezésre 2013-ban – mondta el Patai Mihály a Bankszövetség volt elnöke, az UniCredit Bank vezére a Pénzügykutató 25. születésnapi rendezvényén. Patai összesen hét tényezőt sorolt fel, ami a bankokat vagy a bevételi vagy a kiadási oldalról érinti kedvezőtlenül.

Tízmilliárdos sebek

Bevételi oldalról gondot jelent, hogy a lakossági jelzáloghitelezés drasztikusan csökken. Pár éve havonta 100 milliárd forintot vettek fel az emberek, ez mostanra a negyedére csökkent. A következő gond, hogy nincs projektfinanszírozás és ingatlanfinanszírozás, az üzletág lényegében halott, így ebből a forrásból sem tudnak nyereséghez jutni a bankok. A harmadik tényező, hogy senki nem tudja, mekkora lesz a különbség az önkormányzatok idei és a jövő évi bevételei között. Csak az biztos, hogy csökkennek, ami a banki bevételekben is meglátszanak majd.

Patai szerint az is biztosra vehető, hogy a központi kamatláb csökkenni fog, így a bankok kamatbevételei is esnek, ráadásul a banki kötelező tartalékra fizetett kamat is el fog tűnni, ami önmagában 20 – 25 milliárd veszteség a szektornak. Ezt további tízmilliárdos bevételkieséssel fejelheti meg, ha a kormány hozzányúl a kéthetes banki betétekhez. Ha ezek kamatát (ami mindig akkora, mint a jegybanki alapkamat) egy százalékkal mesterségesen csökkentik, az 40-50 milliárdos bevételkiesést jelent.

Menekülnek a bankszámlák

A tranzakciós illeték miatt is csökkenni fognak a banki bevételek, azt viszont csak sejteni lehet, hogy erre hogyan fognak reagálni a cégek és a lakosság. Patai elmondta, hogy az Unicredittől egy nagy dunántúli vállalat és egy nyugati középvállalat már elvitte az euró alapú számlaforgalmát, és mindkét cég azon gondolkodik, hogy a forintszámláit is Pozsonyba, illetve Bécsbe viszi át. „Ezzel munkahelyeket veszítünk itt, és teremtünk máshol” - mondta.

Patai egy olyan cégről is beszélt, ahol a szakszervezet azt kérte a cégvezetéstől, hogy januártól ne bankszámlára utalják a fizetést, hanem borítékban adják oda. „A készpénzforgalom nagyon költséges, ezért találták ki az automatákat. A tranzakciós illeték egyelőre beláthatatlan a szakmának, de biztos ez is megvágja majd a banki bevételeket.”

Újabb fiókbezárások, kirúgások lesznek

Patai szerint a bevételi oldal zsugorodása miatt hozzá kell nyúlni a kiadásokhoz is. „Folytatódni fog a fiókok bezárása és az elbocsátások.” Ma hétezer emberrel kevesebb dolgozik a szektorban (27 ezer), mint öt évvel ezelőtt.

A költségoldalt 50 százalékkal terheli az, hogy az ígéretek ellenére nem feleződik a bankadó. Ez a szektornak 67 milliárd forintos kiadást jelent. Patai szerint, ha a bevételek csökkennek és nincs növekedés, a nem fizető hitelek aránya sem javulhat.

„Egy ilyen bankrendszerben nincs meg az ösztönzés a hitelkitettség növelésére. A hitel/betét arány javulni fog, mert a külföldi bankok kevesebb pénzt hoznak majd be.” Patai elmondta, jövőre lesz a negyedik veszteséges év a rendszerben, 4-5 nagybanknak tőkehiánya lesz és ezt pótolni is fogják a tulajdonosok, tehát az adófizetőknek továbbra sem kerül majd pénzébe a bankrendszer felszínen tartása, viszont biztosra vehető, hogy a kihitelezhető pénzek behozatala csökkenni fog.

A kormány ellenségképe

Várhegyi Éva szerint a jegybankban és a bankokban látja a kormány „akarata végrehajtásának fő kerékkötőjét”. Orbánék álláspontja szerint nem maradhatnak talpon autonóm, saját üzleti érdekekre építő, a várható haszon reményében együttműködő szereplők. Ezért a bankok és a jegybank megregulázása, kormányfüggőségük visszaállítása, az állami bankok megerősítése van napirenden „Orbánék politikájához a tervgazdaság egyszintű bankrendszere illene a legjobban, hiszen így lehetne a legkönnyebben megfinanszírozni az állami beruházásokat és a kiszemelt projekteket” - mondta.

A volt pénzügyminiszter, Kupa Mihály szerint Orbánék gazdaságpolitikájának három helyes célja volt: az adósságcsökkentés, a munkahelyteremtés, és a költségvetési stabilitás megteremtése. A gond az, hogy mindhárom célhoz gazdasági növekedés kell, csökkenő GDP mellett nem lehet egyik célt sem elérni.

A termelési adó nyomdokain

Kupa is a szocializmus éveihez hasonlította a gazdaságpolitikát. Akkor a nyereségeket termelési adóval szívták el, és lényegében most is ez történik. A közműadó is egy ilyen teher, ami ugyan egy vagyoni típusú teher, de valójában a nyereségek eredményeit szívja el. Kupa elmondta: összesen 62 adónem van, ebből tizenkettő új teher. „Ha nem kezd el nőni a gazdaság, akkor minden évben valamilyen új forrás után kell nézni”. Ezek miatt az adócentralizáció 39 százalékra nőtt, így most magasabb, mint 2010-ben volt, és az államháztartás megint 50 százalék fölött osztja el újra a jövedelmeket.

Recesszió is lehet

Eközben a kormány a pénzintézeteket agyonvágta (miközben minden nyugati politikus megsegítette a pénzügyi rendszert), így csak három bank tudott nyereséget kimutatni. „Ez a gazdasági pálya növeli az inflációt, fékezi a növekedést (azzal, hogy rátelepszik a növekedési forrásokra), áttekinthetetlen, ad hoc, kiszámíthatatlan, mert nem lehet tudni, hogy holnap mi történik.

Kupa szerint 2013-ban is nagyjából ezt az évet fogjuk megismételni. Stagnálás lesz, de „most mindenki imádkozik, hogy a mezőgazdaság jól teljesítsen, különben megint enyhe recesszió lehet jövőre.”