Zsófia
17 °C
21 °C

Szakadékba rántja-e Amerika a világot?

2012.12.22. 19:07
Ha Washingtonban hamarosan nem tudnak megegyezni az előző kormány adókedvezményeinek meghosszabbításáról, olyan megszorítás jöhet, amit rég nem látott az amerikai gazdaság. A fiscal cliff recesszióba lökheti az USA gazdaságát, ami akár újabb világgazdasági válságot is gerjeszthet. Ha ezt most sikerült megúszni, akkor is marad a súlyos feladat: valahogy mégis csökkenteni kellene az államadósságot. A demokraták a gazdagoktól vennének el, a republikánusok a jóléti programokat állítanák le.

Újabb patthelyzet állt elő a nemzetközi sajtóban fiskális szakadéknak (fiscal cliffnek) nevezett helyzet elkerülésére tett lépésekben, miután a republikánus többségű képviselőház csütörtökön váratlanul törölte a John Boehner republikánus házelnök által beterjesztett úgynevezett B tervről szóló szavazást. A tervezet ugyanis nem kapott volna elég támogatást a párt jobbszárnyáról. Elemzők attól tartanak, hogy a megállapodások elmaradása újra recesszióba taszíthatja az Egyesült Államokat, ami az egész világ gazdasági kilátásaira nézve is sötét képet fest.

A fiscal cliff gyakorlatilag egy mesterséges krízishelyzet, ami cselekvésre ösztönözheti – sőt, inkább cselekvésre kényszeríti – az amerikai politikai elitet. A lefaragás ráadásul szándékosan olyan drasztikus, hogy a republikánusoknak és a demokratáknak kötelező legyen kompromisszumot kötniük.

Sokan azt gondolták, hogy Obama már előre bejelentett, az eredeti tervek szerint december 17-én kezdődő, háromhetes hawaii szabadsága előtt lezárja az ügyet. A mostani elképzelés szerint legalább karácsony előtt áttörést akarnak elérni, de egyelőre kérdéses, merre folytatódhatnak a tárgyalások, miközben az amerikai kongresszus megítélése egyébként is mélyponton van.

A Boehnerről elnevezett, még kedden bemutatott javaslat az amerikaiak 99,8 százalékának megtartotta volna a Bush alatt bevezetett adókedvezményeket, de emelte volna az évi több mint egymillió dollárt (nagyjából 215 millió forintot) keresők adóját. Ugyanakkor csütörtökön napközben a képviselőház már megszavazott egy olyan tervezetet, amely biztosította, hogy a védelmi kiadásokhoz egyáltalán nem nyúlt a tervezet.

Lehet húszmilliárddal több?

Obama még a választási kampányban ígérte meg a gazdagok megadóztatását, viszont már évi 400 ezer dollár fölött emelné az adókat. A demokraták tervezete így lényegében évi 20 milliárd dollárral több pénzt szedne be, mint Boehner most elbukott tervezete. A kiadáscsökkentés oldalán nagyjából ugyanekkora különbség van a két párt között. A Fehér Ház annyit reagált a csütörtök este történtekre, hogy Obama elnök bizakodik a kétpárti megoldásban.

A javaslat bukása abból a szempontból nem meglepetés, hogy sok republikánus képviselő és szenátor végig azzal kampányolt a kongresszusi választásokon, hogy hallani sem akar semmilyen adóemelésről. Ugyanakkor Boehner javaslatának elbukásával nehéz miből alkudni; egyes elemzők szerint a házelnök pozíciói jelentősen gyengültek az egyeztetéseken, hiszen még a saját pártján belül sem tudott egységet elérni.

Boehner ugyan megpróbálhatna támogatókat szerezni a demokraták közül, de így szembemenne azzal a hagyománnyal, hogy nem javasolnak szavazásra olyan törvényt, amelynek a többséget adó párt körében sincs meg a támogatottsága. Mások viszont úgy látják, Boehner tisztában volt vele, hogy javaslata amúgy sem menne át a demokrata többségű szenátuson, ezért csak azt próbálta biztosítani, hogy a közvélemény ne a republikánusokat okolja, ha nem vezetnek idén eredményre a tárgyalások.

Mindenkinek fájna

A felmérések szerint a közvélemény inkább a republikánusokat hibáztatná, amennyiben zátonyra futnának a tárgyalások. Ugyanakkor Obamának nem jönne jól, ha nem az ő bábáskodása alatt, hanem a piac nyomására, vagy éppen a választói felháborodás miatt jutnának végül kapkodva valamilyen kompromisszumos megoldásra a felek.

Ha pedig nem egyeznek meg január elsejéig arról, hogy meghosszabbítják-e például az előző kormány adókedvezményeit, akkor régóta nem látott adóemelések és kiadáscsökkentések következnek. A fiscal cliff életbe lépésével annyi pénzt takarítana meg az amerikai állam, ami a plusz adóbevételekkel együtt az elemzők szerint teljesen lefékezné az amerikai gazdaságot. Összesen körülbelül 500 milliárd dollárnyi pluszbevételről és kiadáscsökkentésről lenne szó 2013-ban.

A mostani állapot  ráadásul eleve a halogatás egyik mellékhatása, miután tavaly az adósságplafon megemelésekor későbbre halasztották a valódi adósságcsökkentést. Az Egyesült Államok adósságpályája sokak szerint tarthatatlan, és ebben a kongresszus is nagyjából egyetért. A vita igazából azon megy, hogy mit, hogyan és mikor kellene megspórolni, vagy pluszban beszedni.

Honnan lesz a pénz?

A demokrata baloldal például hagyományosan a gondoskodóbb állam pártján áll, így a belföldi jóléti kiadások csökkentése számukra elfogadhatatlan. Nekik inkább Obama egyik kampányígérete tetszene, vagyis az, hogy a gazdagokat adóztassák meg jobban (persze mint korábban láttuk, arról is vita van, hogy kik a gazdagok). Ezt viszont a republikánus jobboldal nem tudná elfogadni, ahogy az adóemelések nagy részét sem. Ők viszont a kiadáscsökkentési oldalon sem szeretnék, hogy a védelmi kiadásokhoz hozzányúljanak, amit a demokraták támogatnának.

Az adók a fiscal cliff életbelépésével szinte minden társadalmi csoportban emelkednének. A Tax Policy Center számításai szerint 2013-ben átlagosan 2000 dollárral nőnének a családok adóterhei. A legtöbb szövetségi program (beleértve a katonai és belföldi kiadásokat) finanszírozását azonnal megszüntetné a terv. Az 500 milliárd dolláros megszorítás körülbelül az amerikai GDP 3-4 százaléka (a fiscal cliff hatása arányaiban magasabbak lennének, mint a három Matolcsy-csomag Magyarországra gyakorolt hatása összesen). Az amerikai gazdaság jelenleg növekszik, de ahogy sokan a mi Matolcsy-csomagjainkat is azzal vádolják, hogy recesszióba lökik a gazdaságot, a fiscal cliff az amerikai növekedést is leállíthatja.

És nemcsak az összes adókedvezménye fog lejárni, hanem egy speciális munkanélkülisegély-program is; csak ezzel 26 milliárd dollárt spórol majd meg az állam. Az orvosoknak fizetett Medicare-utalásokat – ezek gyógyszerekre fordítható egyféle betegbiztosítás – 27 százalékkal, vagyis 11 milliárd dollárral kellene csökkenteni.

Szándékos krízishelyzet

A legnagyobb vágás azonban egy ezeknél sokkal nagyobb, 65 milliárd dolláros csomag lesz, ami a szövetségi programok nagy részét érinti. Ebben még tavaly augusztusban egyezett meg Obama elnök és a kongresszus, hogy meg tudják emelni az adósságplafont, és ne kelljen a valódi adósságcsökkentéssel foglalkozniuk. Az USA államadóssága ennek köszönhetően jelenleg valamivel több mint a GDP 100 százaléka. Ehhez képest a magyar államadósság például kezelhetőnek tűnik, hiszen kevesebb, mint a GDP 80 százaléka (persze az nem mindegy, hogy milyen kamatokkal tudják az országok ezt az adósságot finanszírozni, ebben pedig az amerikaiak jóval jobbak, mint mi vagyunk).

Tavaly augusztusban abban is megegyeztek, hogy tíz év alatt ezermilliárd dollárral csökkentik az állami kiadásokat, amihez azután 2013 elején hozzáadnak egy még 1200 milliárd dolláros kiadáscsökkentési tervet. Ez az 1200 milliárd az, amiben most nem tudnak megegyezni, ezért életbe léphet a fiscal cliff. Elemzők szerint egyelőre az a legvalószínűbb, hogy nem egyeznek meg január elsejéig, ezért a megszorítások életbe lépnek, de azokat később mérsékelni fogják.