Ha több pénzünk lenne, azt is elvernénk

Ha a magyar fogyasztók havonta a jelenleginél 10 százalékkal több pénzt költhetnének el, akkor abból átlagosan a legnagyobb részt, 2,4 százalékot otthon elfogyasztható élelmiszerre és italra, ruházati cikkre adnák ki, továbbá félretennék vagy befektetnék. Ezekre együtt elmenne a plusz pénz fele; sorrendben 2,4 és 1,3-1,3 százaléka, derül ki a Nielsen felméréséből. Jól látszik az is, hoyg a régiós táarsainknál sokkal többet költenénk lakhatással kapcsolatos költségekre is, ebbe beleszámít a hiteltörlesztés is.

Európában inkább megtakarítanának

Ettől eltérően, Európa huszonkilenc vizsgált országában a válaszadók a plusz pénzből a legnagyobb arányt félretennék vagy befektetnék, átlag 2 százalékot; további 1,4-et fordítanának utazgatásra vagy nyaralásra, és 1,2 százalékot otthon elfogyasztható élelmiszerre és italra. A megtakarítás nem a gazdagságtól függ, nálunk szegényebb országokban is sokkal nagyobb arányban tennék félre a pluszpénzüket az emberek.

Ha régiónk néhány országában a fogyasztók havonta a jelenleginél 10 százalékkal több pénzt költhetnének el, akkor a pluszból átlagosan mire, mennyit adnának ki. A válaszadók százalékában.
Mire?	Európai átlag	HU	AT	CZ	HR	PL	RO	SK
Élelmiszer és ital otthoni fogyasztásra	1,2	2,4	1	1,2	1,7	1,4	1,3	1,2
Ruházati cikk	1,1	1,3	0,8	0,9	1,3	1,3	1,2	1
Takarékoskodás, befektetés	2	1,3	2,6	2,7	1,8	1,4	1,7	2,9
Utazgatás, nyaralás	1,4	1	1,6	1,3	1,2	1,2	1,1	1,5
Lakhatás (bér, hiteltörlesztés, háztartási energia)	0,6	1	0,4	0,7	0,7	0,5	0,6	0,4
Kikapcsolódás és szórakozás	0,9	0,8	1,1	0,9	0,7	0,9	0,8	0,8

Utána a sorrend, földrészünkön, átlagosan: ruházati cikk (1,1 százalék), kikapcsolódás és szórakozás (0,9), lakhatás, otthonon kívüli étkezés (0,6-0,6); képzés, szórakoztató elektronika és elektromos háztartási gép, napi rutin közlekedés és egészségügy (egyaránt 0,4), kommunikációs szolgáltatás (0,3). Egyéb célok 0,3 százalék.

Európában a plusz 10 százalékból az otthoni fogyasztásra vásárolt élelmiszer és ital esetében a legmagasabb arány a magyar válaszadók körében regisztrált átlag 2,4 százalék. Utánunk a görögök és spanyolok következnek átlag 1,8-1,8 százalékkal, majd a britek, franciák és horvátok egyaránt 1,7 százalékkal.

Az oroszok öltözködnének, a litvánok utaznának

Ruházati cikkre a legnagyobb arányt földrészünkön a többlet pénzből oroszok és ukránok adnák ki, 1,8 és 1,7 százalékot. Takarékoskodásnál vagy befektetésnél a legnagyobb részt, 3 százalékot a portugálok említették, és megelőzik a hollandok, valamint a szlovákok egyaránt 2,9 százalékos átlagát. Utazgatásnál és nyaralásnál a svájciak mellett a litvánok mutatója a legmagasabb, egyformán 1,9 százalékkal.

Feltették a piackutatók azt a kérdést is, hogy mit tennének a válaszadók, ha havonta a jelenleginél 10 százalékkal kevesebb pénzt költhetnének el. Ebben az esetben a magyarok átlag 2,6 százalékot otthon elfogyasztott élelmiszeren és italon spórolnának meg, 1,4-et kommunikációs szolgáltatáson, 1,2-t ruházati cikken, míg 1 százalékot a napi közlekedésen.