Évi két hónapra kölcsönadhatnak minket

Az új munkajogi törvényt – amely 1992-es elődjét váltja fel – még 2011 decemberében fogadta el a parlament, és a legtöbb rendelkezése már idén júliusban hatályba lépett. Ugyanakkor csak 2013. január elsejétől lesznek hatályosak a többi között a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a szabadságra, illetve annak kiadására, valamint a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések.

Kölcsönadhatók vagyunk

A munka törvénykönyve új változata szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ezen foglalkoztatás időtartama évente maximum 44, beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra lehet. Ez egyébként enyhítés a korábbi szabályozáshoz képest, ugyanis előtte akár 110 naptári napra is át lehetett irányítani a munkavállalót.

Az új munkajog szerint ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.

Az új kódex szerint a munkavállaló munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.

A szabadságok is változnak

Az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján fokozatosan növekvő számú, de legfeljebb tíz nap pótszabadság jár, fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság.

A munkavállalóknak 16 évesnél fiatalabb gyermekük után jár pótszabadság: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, ennél több után pedig hét munkanap pótszabadság jár.

Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár. Az életkor szerinti pótszabadságtól kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni a munka törvénykönyve szerint.

A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggően elérjen. Kollektív szerződés rendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató.

Emellett januártól, a korábbi 1 hónap helyett, a munkáltatónak elegendő a szabadság kezdete előtt 15 nappal értesítenie a dolgozót. „Ennek fényében akár fel is értékelődhetnek a last minute utak” – mondta Hetényi Kinga, a Schönherr munkajogi csoportjának vezetője.

Az október 1-jén vagy ezután kezdődött munkaviszonynál a munkáltató a szabadságot az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Szintén új szabály, hogy ha a felek megegyeznek, akkor a szabadság egyharmad részét a munkavállaló átviheti a következő évre.

A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.

Csökken a távolléti díj

Változás még, hogy a távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult.

A munkavállalót távolléti díj illeti meg a többi között a szabadság, a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára, valamint hozzátartozója halálakor két munkanapra. A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár. A távolléti díj összege egyébként csökkenni fog, mert, többek között, a rendkívüli munkavégzés ellenértéke nem számít bele a távolléti díjba, mondta erről Hetényi.