Nándor
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Minden hónapra jutott egy bankbotrány

2012.12.28. 08:00 Módosítva: 2012.12.28. 08:03
Szinte minden hónapra jutott idén egy vaskos botrány a nemzetközi bankvilágban, és ismét megerősítést nyert, hogy ezek a legritkább esetben jutnak el a vádemelésig.

Már a pénzintézetekhez kapcsolódó nagyobb idei botrányok, vizsgálatok és peren kívüli megállapodások listájából is egyértelművé válik, hogy a bankoknak egyre gyakrabban gyűlik meg a bajuk a törvénnyel. Idén robbant ki a történelem egyik legnagyobb pénzügyi botránya, a Libor-ügy, kiosztották az eddigi legnagyobb bankbírságokat, és egyre-másra kerülnek elő bizonyítékok a kétezres évek második felének visszaéléseiről - írja a Napi Gazdaság.

Az idén előkerült ügyek ráadásul megerősítették azt a nézetet, hogy a kulcsfontosságú bankok vezetői − akiket közgazdászok szerint számos tényező csalásra ösztönöz − bizonyos mértékig a törvény felett állnak: hiába követtek el törvénybe ütköző dolgokat, nem kellett bíróság előtt felelniük. Bűnügyi vizsgálatokat vagy vádemeléseket nem láthattunk, az ügyek a károkhoz képest elhanyagolható méretű bírságot hozó peren kívüli megállapodásokkal végződtek.

A libort piszkálták

A becslések szerint legalább 350 ezer milliárd dollárnyi hitel és derivatív értékpapír kamatozását meghatározó londoni bankközi kamatláb, a Libor manipulációja sokak számára már 2008−2009-ben nyilvánvaló volt: a kamatlábak alapján még a bankközi hitelpiac befagyása után is szinte ingyen adták egymásnak a rövid kölcsönt a pénzintézetek.

A brit és amerikai hatóságok, valamint a Barclays bank közötti megállapodás júniusi bejelentése után azonban kiderült, hogy bizonyítható a kamatlábak szándékos befolyásolása; néha a kereskedők akartak derivatív pozícióikon nagyobb hasznot elérni, néha pedig a bankvezetők próbálták cégük imázsát javítani. A Barclays után a UBS háromszor akkora, 1,5 milliárd dolláros büntetést kapott, közeleg a megállapodás a Royal Bank of Scotlanddel, de még jó pár további pénzintézet is célkeresztbe kerülhet a manipulációk miatt.

Hamisított mérlegek

A történelem eddigi legnagyobb bankbírságát (1,9 milliárd dollárt) idén kapta az HSBC, mivel az amerikai hatóságok szerint a kétezres évek nagy részében "lator pénzintézetként" működött, készségesen mosta a pénzt az USA ellenségeinek, például mexikói drogkartelleknek, szaúdi terroristáknak vagy iráni befektetőknek.

Hasonlóan járt idén a második legnagyobb brit bank, az összesen 667 millió dollárt fizető Standard Chartered, valamint a 619 millió dollárra bírságolt holland ING is − ám egyik kérdésben sem emeltek vádat az amerikaiak. Európában a legnagyobb felzúdulást a belga Dexia és a spanyol Bankia állami kimentése keltette (mindkét esetben jókora vezetői hibák taszították az országukban megkerülhetetlen bankot a csőd szélére). A Deutsche Bank pedig, mint decemberben kiderült, 12 milliárd eurós veszteséget tüntetett el mérlegéből a válság idején, hogy elkerülje az állami mentőakciót.

A eltussolt ügyek

Az Egyesült Államokban továbbra is az ingatlanpiaci buborék éveiben folytatott jelzálogpiaci visszaélésekkel foglalkoztak főként a hatóságok. Ennek keretében költöttek még februárban egy összesen 25 milliárd dolláros megállapodást az öt legnagyobb pénzintézettel, így szakértők szerint a bankok ismét olcsón megúszták a gyanús ügyeket. A Citigroup − követve a Goldman Sachs és a JP Morgan 2011-es megállapodásait − 590 millió dolláros büntetésben állapodott meg a hatóságokkal a jelzálogalapú CDO-k félrevezető értékesítése miatt. A JP Morgan ezen kívül a "londoni bálna" néven ismert befektetési részlegének elképesztő méretű, közel tízmilliárd dolláros veszteségéről, valamint ennek eltussolásáról lett híres idén. A Libor-ügyben is elmarasztalt UBS szintén érintett volt egy gigantikus kereskedési veszteségben − több mint kétmilliárd dollárt bukó kereskedője, Kweku Adoboli már a hétéves börtönbüntetését tölti.