Neveljen ön is milliomost!

Akik gyerekvállalásra készülnek, sok mindent megterveznek, kilenc hónap (mínusz néhány hét) bőségesen alkalmas erre, főleg akkor, ha a leendő anyuka kellően korán táppénzre megy. Hol lesz a kiságy, hol veszik meg a babakocsit, milyen lesz a gyerekszobában a szőnyeg és a tapéta színe, hogyan utasítják vissza a lelkes rokonság által ajándékként rájuk zúdított lomok áradatát, hogyan nem fogják elkényeztetni, hogyan taníttatják meg hároméves korára egyidejűleg Gyurta Dániel, de legalább Magyari Péter szintjén úszni, és anyanyelvi szinten angolul beszélni, ésatöbbi, ésatöbbi.

Nagyobb felelősség, mint költségvetést csinálni

A tervezgetésekben szinte soha nem esik egyetlen szó sem a pénzről; leszámítva persze a leendő gondos atyák „Ez tényleg ennyibe kerül? Használtan nincs? Használtan ennyi?” pánikrohamait. Pedig a gyerekvállalás nagyobb jelentőségű és felelősségteljesebb gazdasági döntés, mint a központi költségvetés megalkotása – az elmúlt évek magyar gyakorlata alapján legalábbis, miszerint a költségvetést bármikor ki lehet dobni, át lehet faragni, vissza lehet csinálni, ami egy gyerekről nem mondható el.

Az igazán előrelátó szülők már jóval a peteérés előtt számolni kezdenek. A gyerekvállalásnak ugyanis nemcsak egyszeri és majd folyamatos kiadásai vannak, hanem bevételcsökkentő hatása is: a tgyás, majd a gyed, gyes időszaka alatt az anya a korábbi bérénél jóval kevesebbet kap. A gyerek kétéves koráig a szülés évét megelőző év napi átlagjövedelmének 70 százalékát kapja meg (mivel ez napokra lebontott összeg, amíg a fizetése februárban ugyanannyi volt, mint januárban, a tgyás vagy a gyed összege hónapoktól függően változik).

Egymilliót kellene félretenni

Akinek például 2011-ben 213 000 forint volt a havi bruttója – ez volt tavaly az országos átlag –, annak nettó 100-120 ezer forintos havi tgyás jár fél évig, majd havi 96 348 forintos gyed (ez a maximális összeg). Vagyis félévi havi 20-40 ezer forint, majd a gyed idején másfél évig havi 43 ezer forint a kiesés, tehát mire a gyerek eléri a kétéves kort, egy átlagkeresetű anya jövedelméből 900-950 ezer forint esik ki. (A gyerek két- és hároméves kora között pedig, ha a szülő nem tudna vagy nem akarna visszamenni dolgozni, már csak a nettó 25 650 forintos gyest kapná havonta.)

Vagyis a leendő szülőknek, ha fenn akarják tartani a szülés után is az addigi életszínvonalat, egymilliós megtakarítással kell rendelkezniük. És akkor még nem számoltunk azzal, hogy a gyerek születését nemcsak számos egyszeri kiadás kíséri – ha a szülésznek fizetett rendelési díjakat és hálapénzt is beszámítjuk, ezek összege simán közelítheti a félmillió forintot –, hanem számos rendszeres kiadás is, mint például a pelenka- vagy a bébiétel-vásárlás.

Húszat akarnak, tizenhárom lesz

Már csak ennek fényében sem csoda, hogy a nők gyerekvállalási terveit nagyon sokszor praktikus okok írják felül. Egy, a Pénzcentrumban a napokban ismertetett KSH-felmérés szerint a magyar nők átlagosan két gyereket szeretnének, ám tíz nőnek valójában mégis csak mindössze tizenhárom gyereke van a megálmodott hússzal szemben.

A felmérésben résztvevőknek nagyjából a negyede ismerte el, hogy több gyereket szeretett volna – közülük minden negyedik azt mondta, végül anyagi okok miatt mondott le az újabb szülésről (sokan közülük két gyermek után nem vállaltak harmadikat). A szülői létnek, hacsak nem rendelkezik valaki az átlagot kényelmesen meghaladó jövedelemmel, velejárójává válik a takarékoskodás.

Aki tehát szeretné megtanítani a gyerekét a pénzzel való gondos bánásra, ideális esetben már saját viselkedésével jó példát tud mutatni. Ami nagyon fontos is: míg a nyolcvanas években legalább az iskolai takarékbélyegek rendszere próbálta valamennyire a megtakarításra ösztönözni a gyerekeket – a legtöbbször teljesen haszontalanul, a tanév közben el nem fagylaltozott két és öt forintok a tanév végén nagy tömegben áramlottak be cukrászhoz, játékboltba, vurstliba –, ma nincs ilyen szervezett takarékoskodási forma, bár a bankok sokszor már meglepően extrém korú ügyfeleket is várnak.

Két forinthoz egyet kapunk

De előbb nézzük, hogyan spórolhat az okos szülő. Ha megteheti, nemcsak a mindennapi kényelmesebb túlélés miatt takarékoskodik, hanem előre is tekint. És ha egy kicsit is számol, kiderül: meglepően kevés pénzt elég félretenni ahhoz, hogy az érettségire egy milliomos gyereket kísérhessen el. Ugyanis míg iskolai takarékosság már nincs, a szülői takarékoskodást ösztönzi az állam: a 2006-ban elindított babakötvény-program jelentős állami támogatást ad a gyereknek félretett pénzhez.

Az állam már eleve a születéskor 42 500 forintos támogatást ad – ilyen egyenleggel nyitja meg a Start számlának is nevezett babakötvényt az államkincstár. A helyi önkormányzatok ezt a támogatást saját erejüknek megfelelően kiegészíthetik, ennek összege eltérő, de akár az állami támogatást is meghaladhatja. A babakötvényt idén októberig a szülők a kincstártól bármelyik bankhoz vagy takarékszövetkezethez átvihették, ahol foglalkoztak ilyen szolgáltatással; mostantól az újszülöttek startszámláit már csak az államkincstár vezetheti.

Az igazi szülő takarékoskodás azonban csak az egyszeri támogatás jóváírása után kezdődik: ha ugyanis valaki erre a számlára befizet, akkor nemcsak kamatot kap – ennek mértéke jelenleg egyes pénzintézeteknél a 8 százalékot is eléri, de a többségüknél 6,5 százalék körül van –, hanem állami támogatást is. Ez utóbbi a befizetett összeg 10 százaléka, de maximum évi 6000 forint lehet – vagyis évi 60 000 forintnyi szülői megtakarítással optimális az állami támogatási arány.

Ez az évi 60 000 forint napi 165 forintnak felel meg, vagyis ennyit félretéve egy milliomos szülei lehetünk, mire a gyerek nagykorú lesz (a babakötvényhez 18 éves korában juthat hozzá, addig jár a befizetések után az állami támogatás is). Hiszen 18 év alatt befizetünk 1,08 millió forintot, amihez kapunk 108 000 forint állami támogatást az induló 42 500 forint mellé. Ez már kamatok nélkül is több mint 1,2 milliónak felel meg, ha csak 5 százalékos, átlag alatti kamattal, és 1 százalékos, átlag fölötti kezelési költséggel számolunk, akkor is 1,7-1,8 millió forint gyűlhet össze a számlán, aminek nagyjából 60-65 százaléka az, amit a szülő tett félre, a többit az állam és a kamatok adják.

Természetesen az előrelátó szülő nemcsak a babakötvénnyel tud a gyerek jövőjére gondolni. Nagyobb szabású, de szűkebb felhasználási kört nyújtó lehetőséget jelentenek a lakáskasszák, amelyeknél a befizetett összeg 30 százaléka, de akár 72 000 forint is lehet az évi támogatás – a babakötvényes tizenkétszerese –, ugyanakkor a pénz csak szigorú feltételek szerint használható fel.

Spórolj strandra, pendrive-ra

Aki pedig nemcsak azt akarja, hogy a gyerekének milliója, milliói legyenek 18 éves korában, hanem szeretné a takarékosságra is megtanítani, az egyfelől személyesen mutathat példát. Megteheti mondjuk, hogy a startszámlára a bankfiókban, a gyerekkel együtt fizeti be a pénzt, és közben elmagyarázza neki, mi is történik. De ösztönözheti arra is, hogy a zsebpénzét takarékosan ossza be; van olyan család, ahol szeptembertől májusig arról szól a zsebpénzgyűjtő játék, hogy hány strandbelépőt sikerül összespórolni.

Az ilyen szülői kezdeményezésekhez elvétve a pénzintézetektől is lehet támogatást kapni. Több helyen kínálnak ugyanis gyerek- és diákszámlákat. A CIB Banknál már egy négyévesnek is nyithatunk számlát, amihez egy bankkártya mellett egy matricagyűjtő füzet is társul, és minden olyan hónapban, amikor az egyenleg legalább 1000 forinttal nő, matricát kapnak a takarékoskodó gyerekek (14 éves korig). A matricagyűjtés nem öncélú: 3, 6, illetve 9 matricáért ajándékokat lehet kapni; természetesen a többért értékesebbet (háromért például fejlámpa, hatért 2500 forintos könyvutalvány, pendrive, kilencért már MP3-lejátszó vagy mobilfeltöltés is járhat).

Az OTP-nél a Junior-programban hétéves kortól kaphat bankkártyát a gyerek, de bankszámlát – aminek társtulajdonosa valamelyik szülő, akinek teljes felügyelete van a számla fölött – a születés után bármikor nyithatunk. A K&H-nál hatéves kortól lehet a gyereknek bankkártyája, a Trambulin elnevezésű számlát itt is a szülő kontrollálhatja.

Vannak bankok, ahol a korral együtt a számlacsomag is változik. Az Axánál a 14 év alattiaknak Manószámlát, az afölöttieknek Diákszámlát lehet nyitni (a 14 éves kort elérők Manószámlája automatikusan átalakul Diákszámlává), utóbbihoz már bankkártya is jár. Az UniCreditnél 14 éves kortól lehet ügyfél a gyerek a Dobbantó számlával – ehhez a bankok többségétől eltérően nem Visa Electron, hanem Maestro kártyát igényelhet –, ami 18 évesen Trendy számlává változik majd.

Az Erste a Cseperedő bankszámlát kínálja 14 évesnél fiatalabb korra, ez azonban nem annyira a gyereknek szól, mint inkább a szülőknek. A Raiffeisennél csak 18 éves kortól létezett a Menza számlacsomag, de május óta ilyen számla már nem nyitható. Vannak viszont kisebb pénzintézetek, ahol szintén gondolnak a gyerekekre: például a Turai Takarékszövetkezetnél 14 éves kortól nyitható a Diák fizetési számla, de hasonló feltételekkel van diákszámla például a Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezetnél vagy a Polgári Takaréknál, ahol a Rajt Xtra számlacsomaghoz még PayPass karórát is lehet igényelni. Igaz, ezzel már inkább a költés, mint a spórolás legmodernebb trendjeit ismertetik meg a fiatal ügyfelekkel.